"Elkártyáztam a gyenge szívem, Suhogasd le a szoknyád hajnal, Pálinkát lehelek rád szelíden, Megháglak nehezen, halkan. Jöjj, Oroszország, vodka világa, Nevetés nékem a véred. Pincefehérek a volgai fák, Tejszínű szűz ez az élet. Lebukik fejem, és úgy zokogok, Haloványul bennem a bánat. Veretik körülöttem az ősi dobot, Szaladok, hajnal, teutánad. Ez a csontpufogás, ez a hanti rege, Hitemet hirdeti híven. Katatón bálvány, légy fekete, Hiszen elkártyáztam a szívem. Lebukik fejem, és úgy zokogok, Haloványul bennem a bánat. Veretik körülöttem az ősi dobot, Szaladok, hajnal, teutánad. Ez a csontpufogás, ez a hanti rege, Hitemet hirdeti híven. Katatón bálvány, légy fekete, Hiszen elkártyáztam a szívem." A fenti "Hajnali ének" c. verset Dinnyés József daltulajdonos tette országosan ismertté és egyik kedvencemmé. Hell I. -Dinnyés J. : Hajnali ének
