2009. január 24., szombat

A Főnök első mondata

Már nagyon vártam, hogy a Főnök verbálisan is legalább egy hiányos mondatban megnyilvánuljon. Nem beszél ám minden fiúgyermek másfél éves korában, amint én anyám jóvoltából, aki magyar-irodalom tanárként, már a hasába is beszélt nekem.
Babonám az volt, hogy a 2. születésnapján megszólal, ahogy az körül a kis sólymaim, fiaim. ( "Hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én ..." ) És lám. Aki keres talál.
Dialóg:
Papi: Ádikám. Apa és Anya betegek.
Ádi: Anya nem!
A házividejó alapeszméje: "Elvitte a hegyes kutya"

A Főnök tisztogat

Nem lehet elég korán kezdeni. A Főnök már gyakorol, hogy ha oda kerül a sor eltakarítsa ezt a sok szemetet, ami és akik most körül vesznek minket. :)

2009. január 23., péntek

Tánc

Ratkó József: Tánc
Fábry Zoltánnak

Magyarország temetőföld,
posztumusz humusz.
Történelme soha
el nem évülő priusz.

Bűnjel itt a csillag is,
mert megragyog s lehull.
Kard lángol az éjszakában
attilátlanul.

Bűnjel itt minden
- halotti anyakönyv a rög.
Írva benne jó magyar,
vad tatár és török,

írva benne arcról arcra
minden holtjai;
följegyezve ázsiai,
európai.

Magyarország temetőföld,
toroz és vigad.
Holtjaiból kóstolót küld
szomszédainak.

Duna-környék szétszóratott,
éhes népei,
vagyunk ma is ama
székely György vendégei.

Magyar, oláh, szláv
- mindigre ebhitű pogány,
csűrdöngölőt járunk
ma is Ady homlokán.

Hát mulassunk!
- egyiket se gyűlölöm,
hiszen én érettem él az is,
ki engemet eszen.

Magyarország temetőföld,
posztumusz humusz.
Történelme soha
el nem évülő priusz.

Életet aki ha itt vet,
húsba vet magot.
Holtból bú elő a kisded,
jövendő halott.

Mégis: hogyha szülni
már egy ringyó sem akad,
hónom alatt költöm
ki a fiacskáimat.

Dalban Dinnyés-Ratkó: Tánc

A unikum már a nyakunkig ér

Bizony bebizonyosodott, hogy olyan hogy gazdasági biztonság, csak álom számunkra. Nálam is az eszközök 56 %-ra süllyedtek, ami már veszélyezteti a szolgáltatásaim működését. Nem maradt más újra, mint az előre menekülés és bizakodás. Testvéreim tédre, imához!
Helyzetünket kiválóan reprezentálja az OJJEKTUM Jómunkás likőr, ami ugye a klasszikus UNIKUM Plakát újabbkori átrajzolata. Emelkedjünk tehát szalacsis, jómunkás emberi magasságokba. Mert ha ebből a helyzetből "kivonnyuk ki a zoxigént" már gombot is varrhatunk rá. A sztory:



Dalban: Ojjektum Európában

A lámpás emberekért!

Embert próbáló időket élünk. Folyamatosan fogynak itt - a válságnak nevezett újabb kifosztásban - az eszközeink. Egyet tehetünk: Hiszünk, remélünk, szövetkezünk és dolgozunk akkor is, ha az nem éri meg és akkor is ha az nem gazdaságos! Magyarul helytállunk. Mert ez a biztonságos!
Feljövőink sem azért munkálkodtak, mert az a "külföldi befektetők" szerint gazdaságos, hanem a megélhetésért!
Külföldi befektetők pedig jöttek, mentek és ugye mindig csak a javunkat - avagy helyesebben javainkat - akarták? Hol fegyverrel, hol pénzzel! (Róluk dióhéjban.)
Mi viszont maradtunk, és - ahogy az ősök - megmaradunk!
Lelkesítsen az Ige. Szóljon hát a dal a Kormorántól: A lámpás emberekért

Szöveg:

Ahol érik a fény, oda indulok én
hol a szívünk összeérhet,
az a hely a miénk, a tiéd, az enyém,
oda elkísérlek téged.

Isten újra eljön, szeme tűz és jég,
ölelésed lesz a végső.
Ha a vágy nem elég,
van egy út, amiért ott
élet lesz az élet.

Hója hó, égjen a tűz,
melegítsen a szóval!
Hója hó, valaki vár,
csupa rosszban, csupa jóban!

Veled nyílik a dal, ha elér a vihar,
kezed érintése a jel,
Mire vársz, mire még?
Hamu lesz az a fény,
ami hozzád rendelt végleg.

Nem elég, nem elég,
beborít a sötétés
nem talállak téged.
Ahol lámpát tartó emberek állnak
az úton, hazatérhetsz.

Tűz és jég, egy mindenkiért,
mindenkiért, kinek fényt adott az ég!

Hója hó, égjen a tűz,
melegítsen a szóval!
Hója hó, valaki vár,
csupa rosszban, csupa jóban!

Veled nyílik a dal, ha elér a vihar,
kezed érintése a jel,
Mire vársz, mire még?
Hamu lesz az a fény,
ami hozzád rendelt végleg.

Nem elég, nem elég,
beborít a sötétés nem talállak téged.
Ahol lámpát tartó emberek állnak
az úton,hazatérhetsz.

Tűz és jég, egy mindenkiért,
mindenkiért, kinek fényt adott az ég!
Tűz és jég, egy mindenkiért,
mindenkiért, kinek fényt adott az ég!

A LÁMPÁS EMBEREKÉRT!

A nemzeti vagyon a tét?

Módosítani kell a hitelszerződést!

Ha Magyarország nem tudja visszafizetni az EU-nak a tőle felvett 6.5 milliárd eurós kölcsönt, a hitelező bármikor ráteheti a kezét a magyar nemzeti vagyonra, így akár a Parlamentre vagy a Szent Koronára is - húzta alá Balsai István csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A magyar kormány és az Európai Unió között megkötött hitelszerződés a nemzetközi szerződésekről szóló törvény értelmében egyértelműen nemzetközi szerződésnek minősül, s így a megkötése előtt felhatalmazást kellett volna kérnie a kormánynak az országgyűléstől - tájékoztatott Balsai István tegnapi sajtótájékoztatóján.

A politikus hozzátette: nem hogy nem kért felhatalmazást a kormány - holott enélkül nem állt volna módjában ebben a kérdésben dönteni - hanem egyáltalán nem is tájékoztatta a szerződés feltételeiről és körülményeiről a törvényhozást. Ez pedig alkotmány- és törvényellenes. A legkomolyabb probléma a szerződéssel azonban nem is az, hogy alkotmányt sértettek a megkötésével, hanem az, hogy felülírja a magyar jogrendet: a hitelezőknek semmilyen tiltó rendelkezésre, védelmező jogszabályra, nemzeti ereklyére nem kell tekintettel lennie abban az esetben, ha az ország nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönt - fogalmazott Balsai István.

A politikus még szerdán tájékoztatott arról: a szerződés egyik mellékletében rögzítettek értelmében a Magyar Köztársaság egész nemzeti vagyona az EU-s hitel fedezetéül szolgál. Ugyanez a helyzet a Magyar Köztársaság üzleti vagyonával is. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazánk valamilyen oknál fogva nem fogja tudni törleszteni a hitelt, abban az esetben minden nemzeti tulajdonunk - például a Szent Korona vagy a Parlament épülete, de akár a nemzeti vízkészletünk is - veszélyben kerülhet, s a külföldi hitelezők tehetik rá a kezüket.

Ebben a helyzetben egyetlen helyes megoldás van - szögezte le Balsai István: a kormány szerződésben érintett tagjainak el kell érnie Brüsszelnél, hogy módosítsák a szerződés feltételeit, vegyék ki belőle azokat a rendelkezéseket, melyek érintik a nemzeti vagyon védett tulajdonait.
A politikus kijelentette: a kormány azon három tagjának, akik aláírták ezt a hitelszerződést, feltétlenül le kell mondaniuk, de mielőtt ezt megtennék, el kell érniük, hogy a szerződés magyar állami tulajdonra vonatkozó részét módosítsák.

Forrás: http://fidesz.hu/index.php?Cikk=127465

Dalban Ghymes: Seregek közt

Gyilkosok?

Növeli a férfihalandóságot a privatizáció
Az állami tulajdon 1990-es évek elején lezajlott tömeges és gyors privatizációja a volt szocialista országokban munkanélküliséghez vezetett, és halálozási hullámot indított el a férfiak körében - állapítják meg brit kutatók a The Lancet című orvosi folyóirat csütörtöki számában megjelent tanulmányukban.
1991 és 1994 között a férfiak halálozási aránya Oroszországban, Kazahsztánban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - mely országokban gyors ütemű, tömeges privatizáció zajlott - 42 százalékkal emelkedett, miközben a munkanélküliség 305 százalékkal lett nagyobb - írják dolgozatukban a szerzők.
A három kutató közül David Stuckler az oxfordi, Lawrence King a cambridge-i egyetem szociológusa, Martin McKee pedig a londoni School of Hygiene and Tropical Medicine egészségügyi szakértője. A negatív lista végén található Albánia, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovénia, ahol vagy a magánosítást kezelték óvatosabban, vagy a szociális háló volt erősebb, mindenesetre a szóban forgó időszakban tíz százalékkal csökkent a férfiak halálozása, és csupán két százalékkal nőtt a munkanélküliség.
A felmérés 1989 és 2002 között vizsgálta a munkaképes korú férfiak halandóságát Közép- és Kelet-Európa volt szocialista országaiban, valamint a Szovjetunió utódállamaiban. A torzítás elkerülése érdekében a kutatók kiszűrték a kereskedelmi és árliberalizáció hatását, a jövedelmi változásokat és a halálozási adatokban történelmileg meglévő különbségeket.
Megállapították, hogy a tömeges privatizáció egyértelmű összefüggést mutatott a munkanélküliség növekedésével és a halálozási arány hirtelen megugrásával a 15-től 59 éves férfiak körében.
A kutatók úgy vélik, hogy a munkanélkülivé vált férfiak megnövekedett alkoholfogyasztása adja az egyik magyarázatot a halálozási arány növekedésére. Ehhez járult, hogy a szocializmusban kiterjedt körben járt a munkavállalóknak egészségügyi és szociális ellátás, melyből állásukat elveszítve részben vagy teljesen kikerültek, illetve töredékét kapták a privatizálás utáni tulajdonostól.
A nagyarányú privatizáció ellenére is ellen tudtak állni a negatív hatásoknak azok az országok, ahol a támogató hálózat az egyházaknak, szakszervezeteknek és a civil szférának köszönhetően erős volt. Azokban az országokban, ahol a népesség legalább 45 százaléka egy vagy több társadalmi szervezet tagja volt, a privatizáció nem növelte a halálozási arányt - állapították meg a brit kutatók.
A gyors, tömeges privatizációt úgy határozza meg a tanulmány, hogy ekkor az állami nagyvállalatok legalább 25 százalékát adják magánkézbe két éven belül. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a volt szocialista országokban lezajlott privatizáció tanulságait fontos lenne figyelembe venniük az állami szektort mostanában megreformálni készülő országoknak, így Kínának és Indiának is.
Forrás: Hírportál

2009. január 22., csütörtök

Megszületett Szakács Sándor Zoltán

Az ifjú honfoglaló Csibi Margit és Szakács Ferenc Sándor gyermeke, ki Budapesten 3,25 kg súllyal és 58 cm hosszal látta meg a napvilágot. Reményteli jövőt álmodunk neki. Ezúton tudatjuk szeretteinkkel - minden magyarokkal - hogy a mama és a baba jól vannak. Első hírek szerint kis Zoltánunk míg mások sírnak, ő mélyen a gondolataiba merül. Vajon mi járhat máris a fejében? :) Új honfoglalás? Gazdasági Szabadságharc?
Bizony ő már újra magyar állampolgárnak születhetett, szemben a szintén magyar nagyszülőkkel akik idegen állam fennhatósága alatt élték és élik életüket. Van Isten! Zoltánunk hamarosan magyar állampolgárként (!) megy haza Csíksomlyóra. Ide! A magyarság szakrális helyére, ahol az alábbi videófelvétel játszódik:

2009. január 21., szerda

Munkásőrség: Emberség, Becsület, Hűség, Áldozatvállalás!

"Amit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot!" Pestiesen a munkásőrökről: A munkásőrök inkább elküldték a külfödi befektetőket, mintsem ők küldjék el őket!
Közeleg - a valaha volt - Munkásőrség (1957-1989) feloszlatásának 20 évfordulója. Az úgynevezett rendszerváltás idején ez a fegyveres szervezet önmagát szerelte le, miután egyértelművé vált a több párt rendszer és nem lett volna kívánatos, ha egy fegyveres testület egy parlamenti párthoz álljon közelebb. (Parancsra lőnie kellett volna ugye a másikra! Másokra!)
Libanonizálódhatott (!) volna a helyzet, lásd csak a mostani izraeli agressziót, mikor a palesztínok egymást is írtják, amikor a hamasz leszámolt a fatahhal a zűrzavarban, mert ismerjük el a zűrzavar és a káosz teremtésére hatezer éve legjobbak a zsidók. (Állomások: Egyiptom, Babilon, Róma, Berlin, New-York. Mindig a sűrűje!)
Rend káosz nélkül, káosz rend nélkül nem is létezhet!
Így azt is ismerjük el testvéreim hogy a rend és a káosz testvérek. Mert a rend mindig megszabja - arra irányul - minek hol a helye, a káosz pedig arra irányul, hol és mit lehet.
A Munkásőrök rehabilitációját!
A munkásőrök - és húsz év erre elegendő bizonyíték ugye? - nem akartak polgárháborút! Letették a fegyvert! Nem volt mihez ragaszkodni, hűségesnek lenni ugyanis. Csak egymáshoz. És az sem sikerült. :( Az úgynevezett rendszerváltás lázában a bűnbakképzés célkeresztjébe az úgynevezett BM III/III szolgálat, illetve a Munkásőrség került. Díszmagyarrá avandzsált negyedosztályú újságírók, Lakatos Pállal, Franka Tiborral, Lovas Istvánnal az élen - önként öltek, nem csak parancsra - embernek is alkalmatlannak nyilvánítottak - a közbeszédben - 50 ezer magyar családot. Ember nem volt a médiában bizony - és ez sem véletlen - aki megkérdezte volna a másik felet, ahogy a római mondja: Kérdezd meg a másik felet. Bizony ezt a társadalom hagyta. Mert nem övé a média! Ma sem ugye?
Bizonyíték!
Húsz év - bizonyítás - talán elegendő idő arra, hogy az emberek belássák, hogy a munkásőrök nem voltak ördögök. Emberek voltak. A "pitykés nemzetvédők" tehát, üreset markoltak. Ördögöt festettek a falra, amit "beszoptak" a népek. A "Négy Mancs"-ra hajaztak.
Emberséget!
Ahogy minden ember jó és rossz, a munkásőrök sem voltak mások. Sokan már meg is haltak, többek között a "gyalázatossá tételbe" is. Ami lelkemnek fáj. Magyarul: Méltatlanság! Nem tudom ugyan Független Bíróság előtt tetten érni, bizonyítani ezt az ártást. Erre ma sem alkalmas a mai jogszolgáltatásunk, minden jószándékunk ellenére. Mindezért a gyalázkodók - gyalázatosak - saját lelkiismeretük előtt, azaz Isten előtt felelnek.
Húsz év után!
Szólaljon meg hát a másik fél is, képben és hangban! Ítéljen a Történelem és a Lelkek! Én, mint az utolsó munkásőr - aki gézengúz volt, csángó aki elkolbászolt így hivatalosan le sem szerelték - itt és most megköszönöm a "testület" nevében Szabó Zsuzsinak, Edelényi Gabinak, Bánki Árpinak - a munkásőr médiamunkásoknak, na és a többieknek - hogy nyomot hagytak a történelem Itélőszékének. (Nem volt hiába való a "filmmosó a Videóstúdióban. Ugye Zsuzsi? :) )
Nem érdekel, ám fejet hajtok!
Agyamosott bérrabszolgák és celebek véleménye nem érdekel! Fejet hajtok viszont, a volt munkásőrök előtt! Az emberség és a hűség előtt! Mert az egymásra utaltság és egymás kölcsönös tisztelete, helyzet és érték! Ma sem más a helyzet! Ahogy hatalmas magyar fájdalom a doni hadsereg sorsának elhallgatása, ugyanúgy a munkásőrségé is. Mert mind a Donnál és mind itthon a Kárpát-medencében nem a mások - a másság - hanem az azonosság, a jófiúk mentek harcba, vállalva a küzdelmet: a Megélhetésért, a Megmaradásért, a Tisztességért. Ővéikért.
Volt munkásőrök!
Újra hív az Élet: A Megélhetésért! Vezesse bárki! De vezesse és fejlődjünk fel!
Képben és hangban a munkásőrökről:
Láss, ne csak nézz! Kattanj ide! (Innen Bánki Árpád riportját Grósz Károllyal, aki állítólag halála előtt megtért. Mert ugye ahol masina van ... )
Dalban:
Bereményi - Cseh: Hajdútánc
Pestiesen a munkásőrökről:
A munkásőrök inkább elküldték a külfödi befektetőket, mintsem ők küldjék el őket!
Nómen est ómen!

2009. január 20., kedd

Teknőc Ernő hírei

Levágtam a bajszom és a szakállam. Így úgy nézek ki mint a Kérem a következőből a Teknőc Ernő. Még szokja a család. Fotók egyenlőre nem készülnek.
Teknőc Ernő, küldönc: Futár. Sólyom beosztottja. Észjárása legalább olyan lassú, mint a testmozgása, és ezzel rendszeresen az őrületbe kergeti parancsnokát. Ha valamilyen megbízás céljából kiált érte a csőrmester, egy-egy lakonikus, enervált „Tudtam”-mal konstatálja a helyzetet.
Tibu barátom szerint felvehetném a Várszói Pucér Arc indián nevet is. Rövidítve: Vápuca

A pénz

Felhívták a figyelmemet a Pénz c. videofilmre. Lásd!