Igen. Palimadár vagyok, akit palira vettek és madárnak néztek. Devizaadós. Uram, add meg a nyugalmat, hogy beletörődhessek a megváltoztathatatlanba! Uram add meg az erőt, hogy megváltoztathassam, ami szükséges és elégséges! Egyben Uram add meg a bölcsességet, hogy az iménti két dolog között különbséget tehessek. Mert nékünk Szentatyám nagy erőt ád, hogy nem tudjuk pontosan mit is akarunk, ezáltal a szándékok bizonytalanságából a cselekvés bámulatos szabadsága fakad.
2010. augusztus 28., szombat
A mindenséggel mérdd magad: Elhunyt Utassy József
Elhunyt Utassy József; a Kossuth-díjas költőt 69 éves korában, pénteken reggel Zalaegerszegen, a pózvai külső kórházban érte a halál - adta hírül Péntek Imre, a Pannon Tükör című kulturális folyóirat főszerkesztője. Utassy József : Zúg Március Dinnyés József dala Én szemfedőlapod lerántom: kelj föl és járj, Petőfi Sándor! Zúg Március, záporos fény ver, suhog a zászlós tűz a vérben. Hüvelyét veszti, brong a kardlap: úgy kelj föl, mint forradalmad! Szedd össze csontjaid, barátom: lopnak a bőség kosarából, a jognak asztalánál lopnak, népek nevében! S te halott vagy?! Holnap a szellem napvilágát roppantják ránk a hétszer gyávák. Talpra, Petőfi! Sírodat rázom: szólj még egyszer a szabadságról! |
2010. augusztus 27., péntek
Iszlám történelem
A magyarság találkozása az iszlámmal
A Könyörületes megtanította a Koránt.
Ő teremtette az embert
[és] megtanította neki az érthető beszédet.
(Korán, 55:1-3)
A régi keleti (illetve iszlám) forrásokból tudjuk, hogy a magyarok már jóval a végleges közép-európai megtelepedésük (tehát a honfoglalás) előtt, a 7. században fogadtak követeket a kalifáktól, s jártak közöttük muszlim kereskedők, így valamilyen mértékben biztos hamar megismerkedtek, megismerkedhettek az iszlámmal. Bizonyíték erre az is, hogy muszlim világgal való jó kapcsolatok, később közvetlen szomszédsági és szövetségesi viszonnyá alakultak. A magyarság és az iszlámot követő népek közötti ismeretség gyökereit időben valahol a 7-8. század táján, térben pedig a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között elterülő Kazár Birodalomban kell keresnünk. Mielőtt azonban ennek részleteire térnénk, beszélnünk kell arról, hogy a mai tudásunk szerint, honnan kerültek erre a területre és kik is voltak, vagy lehettek a magyarok ősei?
MAGYAR MUSZLIMOK TÖRÖKORSZÁGBAN
ED Ferenci - 2009.09.01 23:14
Egy vérből valók vagyunk!
Sok-sok évv el ezelőtt egy mongol barátom (talán Batu volt a neve, már nem emlékszem egészen pontosan) hosszasan beszélt nekem arról, hogy a sztyeppei népek milyen rokonságban állnak egymással. Megvallom, akkoriban még nem igazán érdekelt ez a téma. De nagy figyelemmel, vagy inkább tisztelettel hallgattam mégis, mert igazán nagyra értékeltem, hogy valaki – több ezer kilométerre Magyarországtól – képes volt megtanulni a magyar nyelvet. Azt, amiről ugye azt tanították nekünk, hogy a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik. Nos, ez a nálam vagy 10-15 évvel idősebb, akkoriban talán a negyvenes éveiben járó mongol férfi, történelem leckét adott nekem. Volt egy mondata, amire kifejezetten jól emlékszem.Azt mondta:Egy vérből valók vagyunk!
Egy vérből valók vagyunk!
Sok-sok évv el ezelőtt egy mongol barátom (talán Batu volt a neve, már nem emlékszem egészen pontosan) hosszasan beszélt nekem arról, hogy a sztyeppei népek milyen rokonságban állnak egymással. Megvallom, akkoriban még nem igazán érdekelt ez a téma. De nagy figyelemmel, vagy inkább tisztelettel hallgattam mégis, mert igazán nagyra értékeltem, hogy valaki – több ezer kilométerre Magyarországtól – képes volt megtanulni a magyar nyelvet. Azt, amiről ugye azt tanították nekünk, hogy a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik. Nos, ez a nálam vagy 10-15 évvel idősebb, akkoriban talán a negyvenes éveiben járó mongol férfi, történelem leckét adott nekem. Volt egy mondata, amire kifejezetten jól emlékszem.
Sok-sok évv el ezelőtt egy mongol barátom (talán Batu volt a neve, már nem emlékszem egészen pontosan) hosszasan beszélt nekem arról, hogy a sztyeppei népek milyen rokonságban állnak egymással. Megvallom, akkoriban még nem igazán érdekelt ez a téma. De nagy figyelemmel, vagy inkább tisztelettel hallgattam mégis, mert igazán nagyra értékeltem, hogy valaki – több ezer kilométerre Magyarországtól – képes volt megtanulni a magyar nyelvet. Azt, amiről ugye azt tanították nekünk, hogy a finn-ugor nyelvcsaládba tartozik. Nos, ez a nálam vagy 10-15 évvel idősebb, akkoriban talán a negyvenes éveiben járó mongol férfi, történelem leckét adott nekem. Volt egy mondata, amire kifejezetten jól emlékszem.
Azt mondta:
Egy vérből valók vagyunk!
2010. augusztus 26., csütörtök
Mai népmese: Helyi adó I.
Az úgy kezdődött, hogy Tilk János nagyapámat – valószínű – rábeszélte Tilk György nagybátyám, hogy menjenek lakni Somogyvámosról Balatonboglárra. A kirajzás ugyanis már a hatvans évek elején elindult és a Vámosról Boglárra költözőknek szüksége volt, mind kőműves munkára és mind fuvarra. Nagyapámnak voltak lovai és szekere is így fuvarozni is tudott. Az istrángot már én alakítottam derékszíjjá Boglárott a padláson egy rokon sráccal, aminek a papa nem örült. Gyurka bátyámat kőmívesnek taníttatta nagyapám, apámat suszternek, de Géza ( az apám) ezt nem hagyta, így tanár lett végülis. Iparkodni kellett bozony, kellett mindig az ötlet, amiből pénzt lehetett csinálni. Ekkor már – ezek a hatvanas évek eleje ugye – kellett a pénz, mert a házi gazdaságból már a kenyér sem került ki. Nagyanyám ritkán gyújtotta be a kemencét. ( Vagy nem jutott tüzelőanyaghoz, vagy jó liszthez, vagy ... nem érte meg? ) Biztos láthattam, hogy süt nagyanyám kenyeret, de nem emlékezem rá. Sőt! Úgymondják a Lizi (mert így ismerjük) még sört is tudott főzni. Na azt se láttam.
A nyárikonyhára viszont emlékezem. Igen. Ott találtam valami fényes hegyeset az eresz alatt eldugva, én meg ugye kalapáccsal igyekeztem elválasztani a lövedéket a hüvelytől. Mintha nagyapám nagyon ideges lett volna, a gyújtólövedék, a kalapács és az én látványomra. Ám ez csak epizód. Meg is kóstoltam annak a gyújtólövedéknek a hüvelyéből a saját vizeletemet, mert azt játszottam hogy kiscsikó vagyok és szomjas. Végülis a saját vizeletét kevés ember kóstolja meg, nem? Másét meg még kevesebben, azok is orvosok voltak a történelem során és a cukorbetegséget ismerték fel ilyen módon. No akkor nem éreztem édesnek, bezzeg most bizonyára az lenne, csak ugye ma már nem játszom kiscsikót ...
Szóval felmentek lakni Boglárra Vámosról. Mondjuk ez engem – akkor - nem nagyon zavart, mert én a mamához, a papához, Bözsi nénémhez meg a két fruskához - Gyöngyi és Éva unokatesóim - mentem. Gyurka bátyám meg amúgy, mindig ott volt. Szóval nekem tök mindegy volt, Vámos avagy Boglár. Nekem a család testesítette meg a helyet, az otthont. Nekem szerencsém volt, mert mindig otthon laktam.
Bár a háromlábú suszterszék, amiben Vámoson kimostuk Gyöngyivel és Évával a zsírosnak – koszosnak látszó kártyát – mintha nem jött volna Boglárra. Így a kártyamosás el is maradt.
Bár a háromlábú suszterszék, amiben Vámoson kimostuk Gyöngyivel és Évával a zsírosnak – koszosnak látszó kártyát – mintha nem jött volna Boglárra. Így a kártyamosás el is maradt.
Szóval a Tilk familia János- János ága így keveredett Balatonboglárra.
Ám minden változást bonyodalmak követnek. Így volt ez esetünkben is. A juss kérdés, csak ott munkált. Mi is az a juss?
Hiába keresed az Interneten. Az én sváb-magyar világomból jön a megfejtés: Igazságos Jog. A családban ugyanis mindenki, mindenkit szeretett és egyenlően. Így minden családtagnak - a szereteten túl - járt az igazság, a jog és ami ebből következik, a közös javakból vagyon és pénz, ha elhagyja a házat, a megélhetéshez. (Na ezt szépen megmondtam.). Pucér seggel a sváb a sajátját nem ereszti. Ez a juss. Tanulja meg minden magyar! (Jó lenne bizony megtanulni, hogy a Jog, a Vagyon és Pénz a családban - na és a nemzetben is - mindenkinek jussa, nem csak a külfüldi befektetőnek és az ő szálláscsináló lakájainak. A cuclistáknak és a szadeszeseknek.)
Na itt állt elő a bonyodalom. Mert a kisebbik fiú – nevezetesen apám – nem akart suszter lenni. Mi több, neki a falu sem volt elég. Szökött is. ( Lehetett volna a kedvenc nótája, a: Már én többet nem kapálok ... ) Vitte a történelem. Így jutott el Budapestre – a családi emlékezet szerint az ELTE-re – majd miután elköltötte a kezéhez adott pénzt és elsőre pénzforrásra nem talált hazaszaladt. Egészen Pécsig az akkori Pedagógiai Főiskolára , ahol aztán szerelmes lett anyámba és ez meghatározta sorsát. Ez az írás viszont nem családregény. Így most ugrok is – mint szerző - és máris a hetvenes évek állnak elő. Még a hatvansa években a két nagyszüle úgy döntött, kiadják ennek a kis gézengúznak is - itt apámról, nem rólam és az unokámról van szó - a jussát, aki összevissza kolbászol a világban. ( na ez volt apám.) Nagyanyám kapálni járt – nagyon jól vágta, nagyapám meg nádazni, meg minden olyat megtett, amiből haszon lehetett és nem bukott le. Mondjuk ezt apám is örökölte. Nekem eszembe sem jutott olyan trükk, amit nekem apám bor mellett elmesélt. Ám én ma már erre nem legyintek, viszont megjegyzem a bajszom alatt, hogy a Teremtő mindenkinek adott. Nagynak a jogot, kicsinek a ravaszságot. És bizony ki-ki azt teszi, amit tehet.
Szóval nagyapám kinádazta, nagyanyám kikapálta azt a telket, ami háromszorosa volt annak, ami most van ott Balatonbogláron a Mikszáth Kálmán u. 3. alatt.
A házat családilag megépítettük. Apám – miután nagyapám már nem tudta használni bor és zöldségtermelésre – eladta a kétharmadát. Így jutottunk – családilag – pénzhez. Meg kell állapítsam pénzt (!) addig nem láttunk. Anyának lett bundája ( Panofix) és elutaztak együtt külföldre is. Erdélybe. Külön külön az oktatásügy persze már megutaztatta őket, apámat Moszkvába, anyámat Drezdába. Ettől persze maradt még pénz, a szerkezetre. Bizony a pénz. Sokáig én sem láttam. Persze, voltak - családi - legendák, hogy nagyapám a negyvenes évek során – miután postáskodott és sokakat ismert – feketén is vágott – mert bátor is lehetett – és sok pengő került be a párnacihába – most tette volna a Lizi nagyanyám a bankba? – és az úgy elszállt, ahogy a pernye. Millpengő lett belőle. Mondjuk én ebből azt a tanulságot vontam le apai ágon, tudunk mi vagyont és pénzt is gyűjteni, ám a történelem nem hagyja.
Szóval ott tartok, hogy nagyapám már nem tudott mit kezdeni a kinádazott kikapált telekkel, így a fia rendelkezésére bocsátva épült a ház. Sosem felejtem Berg dédapámat, aki a pipáját szívva – semmit nem csinált csak vigyorgott a Mandula fa alatt – nézte, hogy húzom én fel nem kézi, hanem láberővel Gyurka bátyámnak a téglát a csigán. (Nagyapám szerint dédapám hajlamos volt arra, hogy mást engedjen a nehéz munkához.) Saját találmány a B32 falazóblokkhoz. Egy pálcát eresztettem át vasból a középső lyukon egy kampóval felül alul egy stiftel, így hármat is fel tudtam húzni a kötélen. Nézték is milyen okos ez a gyerek. Kíméli magát. Nem kézzel – a kisebb izmokkal – hanem lábbal dolgozik. Igaz ekkor már régen a furulyát orral is tudtam fújni, meg kézen is jártam lépcsőn fel, azon le. Szóval szerettek és várták a mutatványaimat.
Maradjunk abban hogy a ház felépült. Pedagógus kölcsön is volt rajta. Az öregek kiköhögték, ám mire ez történt a húgom is kis kaland után Pestről hazatért a gyerekkel. Követte a gyerek apja is, ám ő még pottyintott egyet Lellére aztán visszatért a fővárosba busz-sofőrnek.
Szóval ott állt a Ház.
Erre dalom van az Otthon és Itthon címmel: http://www.youtube.com/watch?v=gSwfS5EuLbU
Aztán meghaltak. Dédapám, nagyszüleim és szüleim is. Gyurka bátyám is, aki azt mondta, az ember akkor nő fel, ha már nem élnek a szülei.
Így jártam én is. Maghaltak és ott maradtunk a húgommal tulajdonosnak a házban, a házra. És akkor jött az önkormányzat a települési építményadóval.
Folytatom …
Ölelhess: A boldogság napja – Határon túli magyarok a kettős állampolgárságról
Különleges nap volt a tegnapi. 2010. augusztus 20-án lépett ugyanis hatályba a kettős állampolgárságról szóló törvény, melynek értelmében 2011. január 1-től kedvezményes, egyszerűsített eljárás keretében, három hónapon belül állampolgársághoz juthatnak a határon túli magyarok. A Dehir.hu a kettős állampolgárságról beszélgetett határon túli magyarokkal.
Továbbiak ...
Továbbiak ...
Ehess: Hétvezér tokány puliszkával
Videóhoz kattanj ide!
Sándorunk ( Dr. Szakács Ferenc Sándor) debreceni celeb fellépése. :) ) Mit meg nem tesz az ember a reszakralizáció okán?
2010. augusztus 25., szerda
Ölelhess: Félsziget
Erre gondoltam ajándékul Csumikám - a készletemből - a hétvégi Marosvásárhelyi fellépésetek alkalmából. A fenti kis konyhai szettre: a szuper wokra és az újabb albérletbe költözés során elkeveredett vágódeszka pótlásra. Hozzá egy jó kis praktikus Fiskars szakácskéssel és a kiegészítő faeszközökkel. Készíts velük sok egészséges húsos-zöldséges ételt magadnak, a bandádnak - SUBSCRIBE - hogy: Ehessetek, Ihassatok, Ölelhessetek, Alhassatok és a Mindenséggel mérjétek magatokat.
Ez utóbbi, a mindenséggel mérés legyintette meg lelkemet, és dagasztja atyai keblemet. Bizony emlékezem a kis gimnazistára, aki barátaival THC néven zenekart alapított és a KORN együttes volt a bálvány. (Nem tetszett a zenéjük.)
Meg vagyok hatódva és a fülemben cseng a hidegtől didergő hangod a mobilból (mikor éjjel hazafelé tartottál az akkori pecódba, lelépve a banda nagy ünnepéről, a 2008 évben a FONOGRAM Modern Rock katagóriájában első helyezésetek alkalmával, mert másnap az IBM hazai üzemében fel kellett venned a melót): Ugye apukám, most már elhiszed? ( Talán ekkor gratuláltam először a zenei teljesítményetekhez?)
Elhiszem kicsi (nagy) fiam! Most látok megvalósulni egy álmot - én már csak ilyen későn érő típus maradok - amikor a szegény ember legkisebb fia - mint a népmesében - királyfivá válik. Egy színpadon a fő napon (Vasárnap) toljátok - többekkel együtt - a KORN után a rockot.
Korn
Above & Beyond
Dub FX
Tankcsapda
Zdob şi Zdub
N.O.H.A.
Belga
Taxi
Igor Do'urden
Subscribe
Nora Naughty
Beatrice
Tündérground
Puya
Mike Godoroja & Blue Spirit feat. Marius Mihalache
Magashegyi Underground
Partizan
Dj Almud
Pöli
Elhiszem Fiam, és nagyon büszke vagyok rád, rátok! Királyok vagytok!
Hirtelen felindulásból meg is alapítottam a királyság egypártját, a Másnaposok Pártját, melynek programja egy pontban foglalható össze: A másnaposoknak kvászt! Ezzel várlak mikor eljössz a cuccosért, a Sasadi Mazsolás Kvásszal.
2010. augusztus 24., kedd
Szavazó-túrizmus?
Új honfoglalás? Szepessy vagy Szepesi a király?
Szepessy vagy Szepesi - a monoki polgármester - ellentmondásos figurája a hazai közéletnek. Még szakmai önéletrajzához sem férhetett eddig hozzá az arra kiváncsi szem. Lényegében innen nézve Szepessy vagy Szepesi egy "fekete ló". Vannak nyilván információk róla szűkebb környezetéből, ám - azok tartalma okán - a mainstream média nem szellőzteti azokat, az esetleges perek elkerülése végett, ő maga pedig nem enged betekintést úgynevezett magánéletébe. ( A kíváncsiak viszont ide kukkanthatnak: http://monok.info/index.php?page=hirno&id=17 )Tény viszont - a hazai joggyakorlat alapján - tömegesen nem az állandó lakcímükön, hanem ideiglenes lakcímen élnek életvitelszerűen. Létezik tehát máris egy tömeg, mely nem az állandó lakhelyén él életvitelszerűen és nem is ott szavaz, hanem az ideiglenes lakcíme szerinti választókörzetben, illetve ahova bejelentkezett szavazásra. Ez jellemző például a főiskolákon, egyetemeken tanulókra és a munkavállalók egy jelentős részére is, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárokra. (Erről szól ugye maga a bérleti piac, avagy népiesen és ma már helytelenül nevezve, az albérleti piac.) Ezt a jelenséget - miszerint azokat, akik ideiglenes lakcímen laknak életvitelszerűen - láttuk legutóbbi szavazásnál a tömegesen mozgósult avagy mozgósított szavazókként, akik felbukkanása tolta el hajnalra a szavazás lezéárását több szavazókörzetben.
A joggyakorlat szerint tehát lehet valaki úgy is állandó lakos Magyarországon, hogy nem tartozkodik életvitelszerűen az állandó lakhelyén. Innen nézve, ha tehát a monoki Kossuth Ház tulajdonosa hozzájárul az állandó lakcím bejelentéséhez, úgy oda kettős állampolgársággal rendelkező személy vígan - törvény nem tiltja - bejelentkezhet, ugyanis a fentiek alapján a jegyzőnek értelemszerűen nem kötelezettsége vizsgálni azt, hogy az állandó lakos életvitelszerűen állandó lakcímén tartozkodik-e, ahogy azt Wetzel Tamás államtitkár kommunikálja. Bizony ilyen helyzetre nem készült fel a hares EU jogrend. Ránk magyarokra. :)
Tegyük fel ilyen esemény a jövőben be is következik. Szepessy avagy Szepesi monoki polgármester felhívására az ország számos történeti emlékhelyével rendelkező önkormányzat - vagy egyszerűen emlékhellyel sem rendelkező önkörmányzat, mi több állampolgár - úgy gondolkodik, szeretné megerősíteni magát a határon túl életvitelszerűen tartozkodó nem magyar állampolgárságú magyarok szavazataival.
Kétélű fegyver. Most az önkormányzati választások előtt - amíg ugye a kettős állampolgárok meg sem jelenhetnek - hatalmasat kockáztat a nemzeti oldal akkor, ha előre beígéri, avagy nem ígéri hogy a jövőben ezt a gyakorlatot alkalmazza. Milyen helyzet állahet elő 2011. január 1-ét követően? Az, aki ezt a lehetőséget biztosítja - azaz szavazati jogot is - a határon túli kettős állampolgárainknak kvázi "nemzetegyesítő" szerepet lát el, amit aztán az így szavazati joghoz jutók - ugyenis ezzel a határon túli magyar kettős állapolgár szavazásra is jogosulttá válik, miután van állandó lakcíme, kiértesíthető - meghálálhatnak, és többek előtt nem kétséges kire adjá voksukat.
Na és mit szólnak ez ilyenhez a helyiek? Hogy valakik megszervezik hogy teherautóstul érkeznek "kívülről" az ő választásukra? vadászkutya legyek, ha nem emlékeztet ez engem - és többeket is - valamire 1948-ból talán? Máris megosztottságre került a nemzet, a helyiek és a határontúliak viszonyát illetően.
Joghézag? Ha a törvényalkotó szavazati jogot kívánt volna adni a határon túli magyaroknak, nyilván akkor az egy-egyértelműen bekerült volna a törvény szövegébe. Ezzel szemben mit tud tenni a politika, a hatóságok ennek a jelenségnek az eltömegesülése mellett, avagy ellen. Máris kínos jogértelmezések látnak napvilágot.
Csapdában tehát a nemzeti oldal - a kormányzó párttal az élen - ugyanis a baloldali pártok egyértelműen a határon túli magyarok hazai szavazati joga ellen léptek fel következetesen, mi több az öszödi böszmeség a 23 milliós románozása, messze túl is mutatott ezen a viszonyon. A 23 millió román munkavállaló viszont nem kis hazánkba érkezett, hanem szerte Európában jelentek meg és most zajlik például Franciaországban a romatelepek felszámolása, és a román romák kitoloncolása. Hoppá!
Szepessy avagy Szepesi? Tök mindegy, mert nem is ez a lényeg, hanem az, hogy jól feladta a leckét a hazai politikának és törvényhozásnak. Rést talált a jog falán ... egyben kvázi utat mutatott a határon túli magyarság hazai szavazati jogának megszerzéséhez. Kérdés, járható-e az út? Beindul-e a szavazó-túrizmus üzletág.
Wetzel Tamás állítása: a döntéshez nem volt joga ... Szepesiéknek
A monoki polgármester, Szepessy Zsolt az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény életbelépésének napján, augusztus 20-án közölte, hogy a település képviselő-testületének döntése alapján a kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be.
Wetzel Tamás miniszteri biztos ezzel szemben hétfőn leszögezte, hogy a polgármesternek és a képviselő-testületnek a döntéshez nem volt joga, hiszen a személyi és lakcímnyilvántartásról szóló 1992. évi törvény a jegyző felelősségébe utalja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköröket. A jegyző ebben az esetben tipikus államigazgatási hatáskört lát el, és kötelezettsége a lakcím valódiságának ellenőrzése - mondta.
Az elvárások
egyetemi - azaz felső - szinten a tudást illetően vizsgán
Diákkal szemben: Mindent kell tudjon.
Tanársegéddel szemben: Tudja, minek hol nézhet utána.
Professzori szinten: Tudja, hol a tanársegéd.
Diákkal szemben: Mindent kell tudjon.
Tanársegéddel szemben: Tudja, minek hol nézhet utána.
Professzori szinten: Tudja, hol a tanársegéd.
2010. augusztus 23., hétfő
Elveszett Trianon
Erre varrjatok gombot!
Állandó lakcímet kaphatnak Monokon a kettős állampolgárságért folyamodó magyarok
2010. augusztus 20. 12:15
A kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek - erről döntött a település képviselő-testülete. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. A képviselő-testület döntéséről Szepessy Zsolt, Monok polgármestere pénteken tájékoztatta az MTI-t. A polgármester azt mondta: mivel a kettős állampolgárságról szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lép hatályba - alkalmazni 2011. január 1-jétől kell -, ezért közölte az aktuális időpontban a döntést.
Mi leszel?
Mi leszel, ha nagy leszek? Hát irigy. Mert a nagyság irigységet, az irigység pedig hazugságot szül. Így lesz a nagy kicsi és a kicsi nagy, a hazugság, az illúziók hídján.
2010. augusztus 22., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)