2010. augusztus 24., kedd

Szavazó-túrizmus?

Új honfoglalás? Szepessy vagy Szepesi a király?
Szepessy vagy Szepesi - a monoki polgármester - ellentmondásos figurája a hazai közéletnek. Még szakmai önéletrajzához sem férhetett eddig hozzá az arra kiváncsi szem. Lényegében innen nézve Szepessy vagy Szepesi egy "fekete ló". Vannak nyilván információk róla szűkebb környezetéből, ám - azok tartalma okán - a mainstream média nem szellőzteti azokat, az esetleges perek elkerülése végett, ő maga pedig nem enged betekintést úgynevezett magánéletébe.  ( A kíváncsiak viszont ide kukkanthatnak: http://monok.info/index.php?page=hirno&id=17 )

Tény viszont - a hazai joggyakorlat alapján - tömegesen nem az állandó lakcímükön, hanem ideiglenes lakcímen élnek életvitelszerűen. Létezik tehát máris egy tömeg, mely nem az állandó lakhelyén él életvitelszerűen és nem is ott szavaz, hanem az ideiglenes lakcíme szerinti választókörzetben, illetve ahova bejelentkezett szavazásra. Ez jellemző például a főiskolákon, egyetemeken tanulókra és a munkavállalók egy jelentős részére is, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárokra. (Erről szól ugye maga a bérleti piac, avagy népiesen és ma már helytelenül nevezve, az albérleti piac.) Ezt a jelenséget - miszerint azokat, akik ideiglenes lakcímen laknak életvitelszerűen - láttuk legutóbbi szavazásnál a tömegesen mozgósult avagy mozgósított szavazókként, akik felbukkanása tolta el hajnalra a szavazás lezéárását több szavazókörzetben.

A joggyakorlat szerint tehát lehet valaki úgy is állandó lakos Magyarországon, hogy nem tartozkodik életvitelszerűen az állandó lakhelyén. Innen nézve, ha tehát a monoki Kossuth Ház tulajdonosa hozzájárul az állandó lakcím bejelentéséhez, úgy oda kettős állampolgársággal rendelkező személy vígan - törvény nem tiltja - bejelentkezhet, ugyanis a fentiek alapján a jegyzőnek értelemszerűen nem kötelezettsége vizsgálni azt, hogy az állandó lakos életvitelszerűen állandó lakcímén tartozkodik-e, ahogy azt Wetzel Tamás államtitkár kommunikálja.  Bizony ilyen helyzetre nem készült fel a hares EU jogrend. Ránk magyarokra. :)

Tegyük fel ilyen esemény a jövőben be is következik. Szepessy avagy Szepesi monoki polgármester felhívására az ország számos történeti emlékhelyével rendelkező önkormányzat - vagy egyszerűen emlékhellyel sem rendelkező önkörmányzat, mi több állampolgár - úgy gondolkodik, szeretné megerősíteni magát a határon túl életvitelszerűen tartozkodó nem magyar állampolgárságú magyarok szavazataival. 

Kétélű fegyver. Most az önkormányzati választások előtt - amíg ugye a kettős állampolgárok meg sem jelenhetnek - hatalmasat kockáztat a nemzeti oldal akkor, ha előre beígéri, avagy nem ígéri hogy a jövőben ezt a gyakorlatot alkalmazza.  Milyen helyzet állahet elő 2011. január 1-ét követően?  Az, aki ezt a lehetőséget biztosítja - azaz szavazati jogot is - a határon túli kettős állampolgárainknak kvázi "nemzetegyesítő" szerepet lát el, amit aztán az így szavazati joghoz jutók  - ugyenis ezzel a határon túli magyar kettős állapolgár szavazásra is jogosulttá válik, miután van állandó lakcíme, kiértesíthető - meghálálhatnak, és többek előtt nem kétséges kire adjá voksukat. 


Na és mit szólnak ez ilyenhez a helyiek? Hogy valakik megszervezik hogy teherautóstul érkeznek "kívülről" az ő választásukra?  vadászkutya legyek, ha nem emlékeztet ez engem - és többeket is - valamire 1948-ból talán? Máris megosztottságre került a nemzet, a helyiek és a határontúliak viszonyát illetően. 


Joghézag? Ha a törvényalkotó szavazati jogot kívánt volna adni a határon túli magyaroknak, nyilván akkor az egy-egyértelműen bekerült volna a törvény szövegébe. Ezzel szemben mit tud tenni a politika, a hatóságok ennek a jelenségnek az eltömegesülése mellett, avagy ellen. Máris kínos jogértelmezések látnak napvilágot.

Csapdában tehát a nemzeti oldal - a kormányzó párttal az élen -  ugyanis a baloldali pártok egyértelműen a határon túli magyarok hazai szavazati joga ellen léptek fel következetesen, mi több az öszödi böszmeség a 23 milliós románozása, messze túl is mutatott ezen a viszonyon. A 23 millió román munkavállaló viszont nem kis hazánkba érkezett, hanem szerte Európában jelentek meg és most zajlik például Franciaországban a romatelepek felszámolása, és a román romák kitoloncolása. Hoppá!

Szepessy avagy Szepesi? Tök mindegy, mert nem is ez a lényeg, hanem az, hogy jól feladta a leckét a hazai politikának és törvényhozásnak. Rést talált a jog falán ... egyben kvázi utat mutatott a határon túli magyarság hazai szavazati jogának megszerzéséhez. Kérdés, járható-e az út? Beindul-e a szavazó-túrizmus üzletág.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mire jön egy komolyabb szavazás, ez a joghézag le lesz zárva.
Bízz bennünk elvtárs.