2011. február 19., szombat

Beszarás

A hír: Két héttel ezelőtt, február 4-én a késő esti órákban egy 52 éves, helyi férfi tulajdonított el az áruházból több terméket, mintegy ötezer forint értékben. Tekintettel arra, hogy az elkövető a körözési rendszerben nem szerepelt, alacsony volt a lopási érték, valamint a férfi együttműködő magatartást tanúsított, a lopás tényét elismerte, nem merült fel az őrizetbe vétel szükségessége. Az esetet a Budaörsi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya vizsgálja. Forrás


Fogalmak:
- késő esti órákban
- 52 éves férfi
- tulajdonított el
- több terméket
- mintegy ötezer forint értékben
- elkövető a körözési rendszerben
- alacsony volt a lopási érték
- együttműködő magatartás tanúsított
- lopás tényét
- nem merült fel az őrizetbe vétel szükségessége


Megjegyzés: ... na meg a jó édesanyátok, aki nektek ezt a süketelést, hamukáló nyelvet tanította ...


Egyébként: A rendőrség ugyan nem közli, de ez az ügy a Bakács Tibor által elkövetett szalámilopás. A feljelentéshez csatolták a biztonsági kamerák felvételét is. Ezek egy része az elmúlt napokban egy bulvárlap internetes oldalán megjelentek, ami miatt az áruház biztonsági szolgálata szintén feljelentést tett. Ez alapján indult eljárás a kapitányság bűnügyi osztályán személyes adattal való visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást. A nyomozók a lakásán elfogták és előállították a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható 37 éves M. J-t, aki az áruház biztonsági szolgálatának alkalmazottja volt. Forrás


Megjegyzés: Lám, lám a tolvajok a tolvajok mellett. Nem ez "együttműködő elkövetőt" a szemét tolvajt üldözik, hanem a bizonyítékot nyilvánosságra hozó biztonságit. Milyen jogrendszerben élünk? Ezek a jogászkodó herék, a társadalom mételyei. 

Helyesírás


A cmabrigde-i etegyemen kéüszlt eikgy tnuamálny aítllsáa sznreit a szvkaaon bleül nincs jlneestőgée annak mkénit rdeeözndenk el a btűek: eyeüdl az a fntoos, hgoy az eslő és az uolstó betű a hlyéen lygeen; ha a tböbrie a lgnoeyabb özeássivsazsg a jleezmlő, a sövzeg aokkr is tleejs mrtébéekn ovasalthó mraad. A jnleeésg mgáayzrataa az, hgoy az erbemi agy nem eyedgi btüeket, hneam tleejs sazakvat ovals.
Íme a bzonytéik.
Úhygoyg tnseseek mkneit bkébeén hyagni a hleysesáíi fmonisáokgkal.

2011. február 18., péntek

Behringer pajtás, a cucc

 
Posted by Picasa
Bizony ez a cucc kellett volna nekem negyven éve, az ének és elektro-akusztikus gitár, videófelvételi lehetőség és a házi-stúdió. Most már nem áltathatom magam, hogy nem formálhatom meg a mondandómat és nem tudom megmutatni eszközök és támogatás híján, mert itt az Internet is. Ilyenkor látom, milyen hatalmasat fejlődött a világ. És Ádi unokám már ebbe nő bele. :)

2011. február 14., hétfő

50000

Posted by Picasa

Álmot láttam, egy gyékényen egy hazában

Az álomkutatók már régóta igyekeznek, persze nem sok eredménnyel. Mert ugye, más az álom és más a valóság. Pedig mindegyik agyunk szüleménye avagy tükrözménye?
Szilágyijulcsa - a jövedelem nélküli, aki csak hét gyereket szült és ötöt felnevelt háborúban és özvegyen is - nagyanyám bakti álmos asszony volt. Gyermeki fantáziámat - miután tizennégy évig szobatársak is voltunk - nem egyszer felborzolta, hogy ő "megírizte" a bajt. Megálmodta.  Folyton sorra vette szeretteit, és nem győzött aggódni értük. Na persze, hogy a vérei voltak a hibátlanok és az idegenek - még ha párjuk is - a  bűnösök.
Azt hiszem, így jártam most én is, feltör belőlem a Julcsa.  Sorra veszem szeretteimet és nem győzök szeretet teljes aggodalmammal. (Tudni érdemes, hogy Julcsának volt még egy különös képessége, nevezetesen az, hogy ha valaki a szerettei közül bajba került, ő úgy érezte át a bajt és oly módon, hogy őt kellett ápolni nem a bajba jutottat. Lehet innen az én bajtársiasságom? ) Nem is győzök pogácsát sütni, a hamuban sültet hamu nélkül és hatalmas sikerem az, hogy unokám elsírja magát, ha az apjának nem jut. Nem tudja megmutatni apának, ő mit szeret és nem tudja megosztani örömét. Igen. Így pironkodtam én is, anyám apám nyugdíján még a kilencvenes években. Ma is összerándul a gyomrom és szorul a torkom a gondolatra.
Ébren azt álmodtam Varga B. Tamás (VBT) hatására, hogy én is ott állok, a Kossuth téren. ( Ő azt találta ki, hogy szemben áll. Hiába billentyűztem neki, hogy háttal talán jobb lenne. Igen. Nem ismerjük egymást.)
Én tovább álmodtam,  az álmot, hogy nem csak egyszer kéne kiállni - és teljesen mindegy hogy szembe vagy háttal - hanem - amíg kell - folyamatosan,  és nem törni zúzni, randalírozni, elfoglalni, hanem énekelni. Azt énekelni, ami meg van írva: Megszenvedte már e nép, a múltat és a jövendőt. A mindenkori - hamis - urainknak és a világ urainak, nevezetesen az IMF-nek egyaránt. Váltott  kórusokkal. Háromezer település kórusa,  teli szájjal és tiszta szívvel  énekli időláncban, újra és újra, amit Bogár László megmondott, hogy az államadósságot - aminek én és mi vagyunk a fedezete - már hússzorosan kifizettük. És én, mi - akár Verdi Nabukkójának zsidó rabszolgái - ebből az adósságcsapdából már nagyon kijönnénk. Csak azt nem tudjuk hogyan. Talán elsősorban nekünk kellene hinnünk, hogy kijövünk?
Mit is tehetnénk? Most akkor gyújtogassunk mi is, bankokat mint a görögök? Vagy ünnepeljük - rendkívüli állapotban - az első számú USA barát elmenekülését mint az egyiptomiak?
Nyakamon a pénzkaloda. Álmodom. Azt álmodom ott állunk a téren Bogár Lászlóval, Ivaskovics Jóskával, FankaDelivel, VBT-vel és azt énekeljük elszántan, az egy és isteni igazunk tudatában: "Megszenvedte már e nép, a múltat és jövendőt!"  Elképzelem, ha dalunkhoz ezrek, tízezrek, milliók csatlakoznak, úgy vagy szeretetből, vagy félelemből a világ mai urai - mert ti is voltatok rabszolgák -  is megérthetik szavunk és partnerek lehetnek a méltatlan - és hazug - adós státus oldásában. Felszabadulhatnánk.
Tudom, ez csak gyerekes álom. Annak se jó. Félkegyelmű félálom. Volt is egy mese, hogy a róka kiénekelte a sajtot a holló szájából, ám az is hasonló képzavar.

Hogyan mondjam el neked?



Megpróbálom leegyszerűsítve az "Egy gyékényen, egy hazában" ideológiai összeállításommal, amit a blogomon a "nemzeti balomon"  találsz. Itt találod az általam válogatott véleményvezéreket. Akiket követni tudnék és ha hagyják, követek is. 

Csalókák lehetnek az ingatlanközvetítők eredményei

Szakemberek szerint a válság azokat a hálózatokat sem kerülte el, amelyek az ellenkezőjét állítják magukról
2011. január 31. 00:00

Szabó Emese
Miközben a becslések szerint a gazdasági válság megérkezése óta minden második hazai ingatlanközvetítő elhagyta a pályát, egyes hálózatok azt állítják, hogy tavaly több ingatlant adtak el, mint eddig bármikor. Teszik ezt annak ellenére, hogy hirdetéseik látványosan eltűntek a legismertebb hirdetési oldalról, tagjaik közül pedig sokan a kilépést fontolgatják.


Aki azt állítja, hogy ingatlanközvetítőként nem érintette a válság, az nem ezen a bolygón él – szögezte le lapunknak Bartucz Tamás, a Magyar Ingatlanszövetség közvetítői bizottságának elnöke, hozzátéve, hogy míg a válság előtti időszakban az ingatlanvásárlások 70 százalékához kölcsönt is vettek fel a polgárok, addig mára ebből jó, ha 20 százalék maradt. Az adás-vételek száma már csak emiatt is drasztikusan lecsökkent. Ebből persze az is következik, hogy a tartalékokkal nem rendelkező, magukat hónapról hónapra csupán a jutalékokból fenntartó ingatlanközvetítők könynyen elvéreznek. A válság kezdete óta például még a legóvatosabb becslések szerint is eltűnt a közvetítők fele – mondta Bartucz Tamás, hozzátéve, hogy ez az arány nem az irodákra vonatkozik, hanem konkrétan az ingatlanokkal foglalkozó munkatársakra. – Ha az egy-két közvetítővel működő iroda egyik tagja feladta, akkor az iroda már értelemszerűen bezárt, mert az egyedül maradó vállalkozó nem tudta fenntartani az irodát. A másik megoldás az volt, hogy a közvetítők az irodát ugyan megszüntették, de lakásukat irodává alakítva dolgoztak tovább – már ha ezt a szabályzatuk megengedte. Beszédes az is, hogy az irodák honlapján ma már eleve jóval kevesebb közvetítő arca látható, az irodák pedig gyakran csupán annyi ingatlant hirdetnek, amenynyivel korábban egyetlen munkatársuk foglalkozott.
A nagyobb láncokhoz tartozó irodák valós helyzetét persze nehéz megbecsülni, hiszen ők konkrét adatokat nem közölhetnek, és esetükben a hálózatokat összefogó cégek mérlegeredményei sem iránymutatók. Ugyanakkor ezekből az adatokból az is kiderül, hogy e vállalkozásoknak sem megy éppen jól: jó példa erre a Re/Max ingatlanhálózat gazdája, a Global Real Estate Kft., amely a hivatalos nyilvántartás szerint 2009-ben már mérleget sem adott be, az előző évet pedig 63 ezer forintos veszteséggel zárta. A mára már szinte teljesen eltűnt A1 Ingatlan Kft. ugyancsak tetemes, mintegy 61 millió forintos veszteséggel zárta a tavalyelőtti esztendőt. A válság az Otthon Centrum Franchising Kft.-t sem kímélte: ők 46 milliós veszteséggel zárták a tavalyelőtti évet.
A nagy kivételnek a Duna House Holding Kft. tűnik, amely a 2009-es évet 126 milliós nyereséggel zárta, 2008-ban pedig 41 millió forintnyi többletet könyvelt el. S bár a cég 2010-es mérlege még nem készült el, a társaság képviselőjétől úgy tudjuk, hogy a hálózat tavaly több ingatlant adott el, mint eddig bármikor. Ennek fényében különösen furcsa, hogy a hálózat hirdetései a közelmúltban nyom nélkül tűntek el a legismertebb ingatlanhirdetési oldalról, az Ingatlan.com-ról. Ezt a szemmel látható kivonulást a Duna House lapunknak sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta, a birtokunkba jutott, az úgynevezett franchise irodákat tájékoztató üzenetből viszont az derül ki, hogy a hálózat ténylegesen kivonult a site-ról. A körüzenet a kivonulás okait is pontosan tartalmazza: mint írják, az Ingatlan.com-mal felvették a kapcsolatot, és megpróbálták hatékony hirdetési eszközzé tenni a portált, ám nem jártak eredménynyel, sőt, mint megtudták, az oldal olyan rendszer bevezetését tervezi, amely büntetőpontokat róna a hirdetési felületet helytelenül használó irodákra. Mivel ezen lépés hátrányos helyzetbe hozza a Duna House-t, és kedvez a kisebb irodáknak, a hálózat vezetése a portálról való kivonulásra kötelezte a tagjait.
A hirdetések eltűnésének hátteréről az Ingatlan.com-ot is megkérdeztük, és mint azt Weimper Józseftől, a portál értékesítési osztályának vezetőjétől megtudtuk, a kivonulás tényét a Duna House hivatalosan nem jelentette be. – Mi akkor szereztünk tudomást a távozásról, amikor azok az irodák, amelyeknek fel kellett mondaniuk a szerződéseiket, felhívtak bennünket, és elmondták a hirdetések eltávolításának okát. Egyes irodák a tilalom miatt azon is gondolkodtak, hogy kilépnek a hálózatból – ezt főleg azok vetették fel, akik nem értettek egyet azzal a trükkös hirdetési gyakorlattal, ami miatt a Duna House ellen felléptünk.
Megtudtuk, az Ingatlan.com leginkább azért neheztelt meg a hálózatra, mert az szerintük más ingatlanirodák – és az ingatlankeresők – kárára visszaélt a portál hirdetésfigyelő rendszerével. – Ez a rendszer elektronikus levélben küldte ki a legfrissebb ingatlanok hirdetéseit, a Duna House viszont rászokott arra a gyakorlatra, hogy a már fent lévő ingatlanhirdetések adatait kicsit módosította, törölte és újból feladta, hogy azok friss hirdetésként jussanak el az ügyfelekhez. Emiatt pedig előfordult, hogy ugyanaz a Duna House-hirdetés kilencszer szerepelt a hirdetésfigyelőben, ráadásul több napon át. Az ilyen jellegű, szabálytalan frissítések miatt muszáj volt megtennünk a szükséges lépéseket, még akkor is, ez sérti a Duna House érdekeit – mondta Weimper József.
Mint egyébként megtudtuk, a kitiltás a Duna House irodáit és közvetítőit is kellemetlenül érintette, olyannyira, hogy már többen is tervezik a hálózatból való kilépést. – Én több éve a cégnél dolgozom, de az elmúlt években sokat romlott a helyzet. Az értékesítők munkáját egyre több szankció nehezítette, egyre több kötelezettségünk lett. A pohárban az utolsó cseppet a nemrég bevezetett hirdetési tilalom jelentette – meséli lapunknak egy nevét nem vállaló közvetítő, aki szerint csalóka az állítás, amely szerint a Duna House eladási statisztikái nem romlottak a válság miatt. – Nálunk például érződött a visszaesés, de mivel a hálózat létszáma az elmúlt években folyamatosan duzzadt, az összesített adatokon nem látszik a válság – lévén egyre több közvetítő tevékenykedik a hálózaton belül. Ugyancsak ezt panaszolja lapunknak egy másik iroda vezetője: – A statisztika szerintem is csalóka, mert míg például nálunk nem olyan rossz a helyzet, vannak olyan területek, ahol teljesen beállt a piac. A hálózathoz tartozásért járó franchise-díjakat viszont a bedőlés szélén álló irodáknak is be kell fizetniük. Ráadásul mivel újabban még a hirdetési lehetőségeinket is korlátozzák, nem csodálom, hogy a bajban lévő kollégák a kilépést tervezik – állapította meg a szakember.

Forrás

A portugál szegények himnuszának szomorú sikere + Videó


A spanyol és portugál nyelvterület lapszemléje
2011. február 13. 17:31
Sobieski Tamás
A spanyol ABC az arab befektetők növekvő érdeklődésére figyelt fel, akiket most a bankok és az eladatlan lakások tömegei érdekelnek. A spanyolországi sajtó nagy terjedelemben tárgyalja az egyik szocialista báró, vagyis tartományelnök interjúját, amelyben felszólítja Zapaterót, hogy jövőre ne jelölje magát újra kormányfőnek. A portugál Jornal „I”, az Expresso és a spanyol El Mundo fölfedezte a portugáliai fiatalok szomorkás dalát, amely ma már a szegények himnusza. Továbbiak

2011. február 13., vasárnap

Papipogi

Posted by Picasa
A pogácsának - az mellett hogy szeretem - különös jelentőségét még az adja, hogy Szilágyijulcsa nagyanyámra emlékeztet. Halála előtt, mikor Bírjánba ment a mentő érte - hogy vigye Pécsre a kórházba ahol meghalt -  a mentősök, a kiskapuban találták egy kisvájling pogácsával, amivel kínálta őket. Kérdik is tőle, hol a beteg. Itt. Mondja nagyanyám. Én vagyok. 
Ádikám most szombaton elsírta magát, hogy nem tudta apukáját megkínálni a kedvenc pogijával,  mert péntek este én a maradék kettőt bekaptam. Így nálunk mára - majd minden nap - krumplispogi van. Nevemre is vettem az én serpenyős kruplispogimat. Laci papi pogi, egyszerűen papipogi. Ádi és a család kedvence.