A pogácsának - az mellett hogy szeretem - különös jelentőségét még az adja, hogy Szilágyijulcsa nagyanyámra emlékeztet. Halála előtt, mikor Bírjánba ment a mentő érte - hogy vigye Pécsre a kórházba ahol meghalt - a mentősök, a kiskapuban találták egy kisvájling pogácsával, amivel kínálta őket. Kérdik is tőle, hol a beteg. Itt. Mondja nagyanyám. Én vagyok.
Ádikám most szombaton elsírta magát, hogy nem tudta apukáját megkínálni a kedvenc pogijával, mert péntek este én a maradék kettőt bekaptam. Így nálunk mára - majd minden nap - krumplispogi van. Nevemre is vettem az én serpenyős kruplispogimat. Laci papi pogi, egyszerűen papipogi. Ádi és a család kedvence.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése