2012. november 11., vasárnap

ELADÓSÍTÁS I.



A deviza-elszámolású hitelezési technikát az égvilágon semmi más nem indokolta, mint az úgynevezett banki verseny. A 2001. évi jelzáloghitel rendszer bevezetése után a bankok elképesztő mennyiségű hitelkonstrukcióval álltak elő (most ezzel, most azzal kombinálva) cifrázták mint cigány a pergőt. Oly annyira, hogy külön webes kalkulátorokat kellett fejleszteni csak az összehasonlításhoz és gyakorlatilag a THM (Teljes Hiteldíj Mutató) bevezetésére is ezért volt szükség.  

Magát - az amúgy lényeges gazdasági funkciót a hitelezést - lényegében szerencsejátékká silányították, tették a szerencselovagok, a hazárdőrök.  Ez a jelenség az emberi szervezet analógiájával, rákos daganatként fogható fel a társadalmunkra nézve. Nálunk ez a rákos daganat ráadásul még virulensebb, mint a környezetünkben.. A daganat növekedik és a szervezet többi sejtjének, összetevőjének és magának a szervezetnek a pusztulását idézheti elő.

Eluralkodtak a hazárdőrök, a sipisták (hamis kártyások)  egyben tömegével jelentek meg a pénzügyi tanácsadók, hiteltanácsadók, hitelközvetítők. A közbeszédben a mainstream média meghonosította a „győztesek és vesztesek” kategóriáit, mintha az emberi élet egy szerencsejáték lenne csupán.  Lehetővé tették a kizsákmányolásnak az „eladósítással” történő tömegessé tételét. Mi sem mutatja ezt a folyamatot ékesebben, mint annak a mintegy 175 ezer magyar családnak az élethelyzete, akiket ilyen módon ELADÓSÍTOTTAK, majd a havi törlesztő részletek kétszerezésével, háromszorosával, az adóság követelés (tartozás) fokozatos növelésével ELLEHETETLENÍTETTEK.  
A jelen helyzetben - változtatás nélkül – NINCS VAGY NEM LÁTSZIK KIÚT.

Kik is ők? Az eladósítók?

A NEMZETKÖZI MÉDIA ÉS BANKRENDSZER. A magyar törvényhozás és a magyar állam (kormányzat és pártpolitikától függetlenül) nem csak hogy tűrte, hanem kifejezetten kollaborált ezekkel a körökkel és az általuk generált folyamattal, az ELADÓSÍTÁS folyamatával. Eladósították
-         a magyar államot
-         az önkormányzatokat
majd 2004 – 2008 között már a lakosság – tömegeink - kerültek a célkeresztbe.

Lényegében ezt egy kvázi tulajdonváltási folyamatnak is tekinthetjük. Melynek a további érdekeltjei a végrehajtók és a spekulánsok.

Jó tudni!

A devizaadósok élethelyzetei különbözők. Eddigi tapasztalataink szerint az alábbi kategóriákat alkothatjuk meg:

Gazdaságilag megnyomorúltak: A leginkább veszélyeztetettek azok az ingatlanfedezetű kölcsönszerződéssel rendelkező családok, akik a hitelfelvételi kondícióikat bármilyen ok miatt elveszítették, úgymint az adóstárs halála, az adóstárs egészségromlása, az adóstárs munkahelyvesztése, a válás, a család felbomlása.  Ilyenkor garantáltan bebukik a hitel, hiszen még az eredeti törlesztő részletek megfizetésére sincs lehetősége a devizaadósnak. Ezek tekinthetők a klasszikus „bebukott hiteleknek” amelyeket a bankrendszer 2004 magasságában 1 % alattinak prognosztizálta a nemzetközi tapasztalatok alapján. Az ő otthonaik kényszer-értékesítése szinte garantált.

Gazdaságilag megnyomorítottak:  A következő veszélyeztetett kategóriának nevesíthető a devizaadós családok azon része, akik az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartoznak. Miután az ő havi jövedelmük nem növekedett, növekedhetett abban az ütemben, mint ahogy a kölcsönszerződések havi törlesztő részleteit emelte a bankrendszer, törvényszerűen eljutottak, eljutnak arra a pontra, amikor már a tartalékaikat is felélik és fizetési késedelembe esnek. 

Gazdaságilag nyomorgatottak: Ebbe a veszélyeztetett kategóriába sorolhatók azok a családok, akiknek az anyagi kondíciói, jövedelmi viszonyai megengedik azt, hogy a havi törlesztő részleteiket  fizessék, ám tartalékaik nem teszik lehetővé azt, hogy kivásároljál magukat. Az ő esetükben akár egészségromlás, akár válás, akár munkahely elvesztés közvetlenül azzal jár, hogy egy kategóriával lejjebb zuhannak és az otthonaik  kényszer értékesítésre kerüljenek. Ami lényegében egy kvázi vagyonelkobzás.
Ide sorolgatók a gépjármű fedezettel rendelkezők is, különösen annak a fényében, hogy a bankok megint csak a válságra hivatkozva, megkezdték a pótfedezetek követelését. A végrehajtási törvény és annak gyakorlata – adósvédelem hiányában – ugyanis lehetővé teszi azt, hogy akár egy telefon, közműtartozást rávihessenek a gépjárműre majd a lakásra is. A közműhátralékosok és a devizaadósok lényegében – az adósvédelem hiányában – egy karanténba kerülhetnek és kerülnek is.

Az fenti okfejtés alapján a devizaadósok veszélyeztetettségi kategóriáit osztályba is sorolhatjuk:

I.                    fokú veszélyeztetettség: Megnyomorúltak
II.                 fokú veszélyeztetettség: Megnyomorítottak
III.               fokú veszélyeztetettség: Nyomorgatottak

Az eladósítás napjaink egyik legsúlyosabb társadalmi problémája. A magyar állam, az önkormányzatok és a lakosság eladósítása véleményünk szerint az első számú közellenség. Ahogy nincs világképlet, világbéke magával az eladósítással is különféle módon kell felvenni – illetve folytatni – a küzdelmet. Más egy állam, más egy önkormányzat és megint más a lakosság és annak különféle csoportjainak a mozgástere az érdek érvényesítésre.