Két menetben elolvastam Bérces László Cseh Tamással folytatott alkalmi beszélgetés sorának feljegyzéseit. Az alkalmat az adta, hogy Csehtamást is utolérte a rák. A tüdőrák. Az Indiánok - csapataink - harcban állnak és ha minden igaz kész az új csodafegyver is a "bikaistállóból átalakított sziú logisztikai központ". Csehtamásról én "A Dalok"-on keresztül tudtam. Vagy harminc éve. Azt is tudtam, hogy a dalszövegeket "Abereményi" írja. Bereményi Géza a lelki titkok tudója. Kettőjük ilyenirányú munkálkodását, szimbiózusok gyülölcseit minden különösebb pátosz nélkül nemes egyszerűséggel nemzeti kincsnek tartom. Bátyáimnak érzem őket. Nehézsorsú, dalaikban szimbióta bátyáimnak. Mert Géza nem sokra ment volna igaz dal ügyben (!) Tamás nélkül - anak ellenére, hogy jó úton jár a magyar shakespeareség irányába - s Tamás dalai is festett cifra húsvéti tojáshéjak maradtak volna Géza beltartalma nélkül. Ők is megélhették a Teremtő jóvoltából azt, amit nem sok kortársuk, hogy angyal szállt át a szobán. Amikor a Dalban - és csak az igaz dalban - ott rezeg a Teremtő, azaz jelen van. És megérték azt is - a Teremtő akaratából - hogy hét szűkös esztendőre Géza akaratából nem írtak dalokat. Mert már nem voltak akkorra "angyalok". Tamást behálózták a nagy nyálas hálók. Elhitte ahogy a közönség is, hogy a Dalok az ővék. Holott az Igaz Dal, az Ige olyan a szöveg nélkül, mint cifra kifújt tojáshéj. Tamást körbevette az akkori hatalmi elit édesnyálas kultúrgépezete. Ára lett a hírnévnek. Eltört az egyik angyalszárny. "Törött szárnyú angyalok" lettek a közs dalírásra. Az Ige hírdetésére.
"Hangoskönyv" is lehetne és milyen jó lenne! Ha Tamás "belinkelne" egy egy igaz dalt mondandója mellé és akkor lehetne hangoskönyv is. Ehhez persze jobban kellene ismernie a számítástechnika lehetőségeit.
"Hangoskönyv" is lehetne és milyen jó lenne! Ha Tamás "belinkelne" egy egy igaz dalt mondandója mellé és akkor lehetne hangoskönyv is. Ehhez persze jobban kellene ismernie a számítástechnika lehetőségeit.
A könyv megkönnyeztetett. Két okból is. Egyik az hogy Csori, a nyugalmazott ám mégsem nyugvó őrnagy cimborám alkohollal átitatott bejegyzései tarkíkották, egyben ő adta a kezembe a saját példányát, hogy tessék elolvasni - amivel persze nyitott kapukat döngetett - a másik az, hogy Mijanink is harcban áll. Én pedig mint utolsó mohikán, a delavárok büszke törszszövetségéből naponta imádkozom a Nagy Manituhoz győzelmünkért. Szóljanak a harci dobok! Újabb cselvetések és életre-halálra menő ütközetek várnak ránk. Bizony nem egyszerű a skarabeusz élete sem a ganajtúrók között.
Dalban
BEREMÉNYI-cseh: Paraszt
Bereményi-Cseh: Lee Van Cleef
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése