2008. augusztus 19., kedd

Cseh Tamás

Két menetben elolvastam Bérces László Cseh Tamással folytatott alkalmi beszélgetés sorának feljegyzéseit. Az alkalmat az adta, hogy Csehtamást is utolérte a rák. A tüdőrák. Az Indiánok - csapataink - harcban állnak és ha minden igaz kész az új csodafegyver is a "bikaistállóból átalakított sziú logisztikai központ". Csehtamásról én "A Dalok"-on keresztül tudtam. Vagy harminc éve. Azt is tudtam, hogy a dalszövegeket "Abereményi" írja. Bereményi Géza a lelki titkok tudója. Kettőjük ilyenirányú munkálkodását, szimbiózusok gyülölcseit minden különösebb pátosz nélkül nemes egyszerűséggel nemzeti kincsnek tartom. Bátyáimnak érzem őket. Nehézsorsú, dalaikban szimbióta bátyáimnak. Mert Géza nem sokra ment volna igaz dal ügyben (!) Tamás nélkül - anak ellenére, hogy jó úton jár a magyar shakespeareség irányába - s Tamás dalai is festett cifra húsvéti tojáshéjak maradtak volna Géza beltartalma nélkül. Ők is megélhették a Teremtő jóvoltából azt, amit nem sok kortársuk, hogy angyal szállt át a szobán. Amikor a Dalban - és csak az igaz dalban - ott rezeg a Teremtő, azaz jelen van. És megérték azt is - a Teremtő akaratából - hogy hét szűkös esztendőre Géza akaratából nem írtak dalokat. Mert már nem voltak akkorra "angyalok". Tamást behálózták a nagy nyálas hálók. Elhitte ahogy a közönség is, hogy a Dalok az ővék. Holott az Igaz Dal, az Ige olyan a szöveg nélkül, mint cifra kifújt tojáshéj. Tamást körbevette az akkori hatalmi elit édesnyálas kultúrgépezete. Ára lett a hírnévnek. Eltört az egyik angyalszárny. "Törött szárnyú angyalok" lettek a közs dalírásra. Az Ige hírdetésére.
"Hangoskönyv" is lehetne és milyen jó lenne! Ha Tamás "belinkelne" egy egy igaz dalt mondandója mellé és akkor lehetne hangoskönyv is. Ehhez persze jobban kellene ismernie a számítástechnika lehetőségeit.
A könyv megkönnyeztetett. Két okból is. Egyik az hogy Csori, a nyugalmazott ám mégsem nyugvó őrnagy cimborám alkohollal átitatott bejegyzései tarkíkották, egyben ő adta a kezembe a saját példányát, hogy tessék elolvasni - amivel persze nyitott kapukat döngetett - a másik az, hogy Mijanink is harcban áll. Én pedig mint utolsó mohikán, a delavárok büszke törszszövetségéből naponta imádkozom a Nagy Manituhoz győzelmünkért. Szóljanak a harci dobok! Újabb cselvetések és életre-halálra menő ütközetek várnak ránk. Bizony nem egyszerű a skarabeusz élete sem a ganajtúrók között.
Dalban
BEREMÉNYI-cseh: Paraszt
Bereményi-Cseh: Lee Van Cleef



2008. augusztus 13., szerda

Madarat tolláról avagy a verbális verőlegények

Fehér ember nem felejt ugye? Én sem felejtem el már Lakatos Pál, Franka Tibor, Lovas István újságírók nevét, akiket egy barátom egyszerűen csak úgy aposztrofált hogy konzervatív újságírók. Meg is kérdeztem, hogy egyébiránt szerinte milyen emberek? Nem tudta. Hogy el ne vessem a súlykot itt és most én is csak annyit jegyeznék meg, hogy nekem úgy tűnik nem szokványos, átlagos emberek. Mások mint a többi. Fel is keltette az érdeklődésemet, vajon mi motiválja ezeket az embereket? Ilyen gondolatok esetében a hallgattassék meg a másik fél római bölcselet sem mellőzhető. Már ha az ember ad magára és nem követi a nevesített "munkásőr falókat", akik valamilyen különös ok miatt a másik felet soha nem szólaltatták meg. A Verbálisan Verő emberekről kívánok vitafórumot nyitni úgy, hogy a vitában természetesen ők is megszólalhatnak. A divida et impera elv alapján szemünkbe vetített politikai palettának nem csak az úgynevezett jobb oldaláról hanem a másik azaz bal oldalnak titulált oldalról is. Az én fülembe is eljutott Bolgár György és Orosz József hangja. Akik számomra úgy tűnik azt a látszatot keltik, hogy a 2x2 egyáltalán nem biztos hogy négy. Mert ugye a vélemény szent. Ahol nem kell a kútba szarni, elég a kávárára és onnan belesöpörni. A kis csintalanunkról meg már nem is szólva. Csintalan Sándor aki már több színben is előadta, a mit is? Kiket, miről és miként is szólaltatnak meg ők? Mit vetnek be a köztudatba? Békét hoznak, vagy valami mást igazsgkeresésük során?
Várom a Verbális Verőember Listámra, olvasóim jelöléseit. Kit, kiket kérdezzünk meg, hogy ugyan már miért csinálta, azt amit csinált olyan feltűnően elfogultan? Mi motiválta és mi motiválja most? Kik ők?
Mert igenis van gyűlöletbeszéd. És vannak olyan emberek akik ezt önként, s nem csak parancsra tették. Teszik. Akik szítják az ellentéteket. Ők a verbális verőemberek. Vajon miért tették? Pénzért? Hogy kicsillanjannak a karból? Vajon miért mocskolta a kilencvenes években az a pár újságíró a munkásőrséget úgy általában és a munkásőröket? Úgy hogy természetesen nem is ismerték őket és fingjuk nem volt a tényleges tevékenységükről. Mi motiválja azokat akik újra lefasisztázzák a magyarságot? Mi motiválja azokat, akik az úgynevezett polgári törekvéseket sárral kenik? Mi motiválja a verőlegényeket, akik akár spontán, akár parancsra, akár pénzért kínozzák embertársaikat? Mi motiválja a verbálisan verő legényeket? Akik kéjjel kínoznak gyűlöletbeszéddel másokat? Ma már bizonyított tény ugyanis, hogy a szóval való megbántás legalább olyan súlyos hatással van az áldozatra, mint a fizikai bántalmazás.
Dalban Müller-Sziámi -Tolcsvay: Karnevál

Ki szívét osztja szét

A férfiak egyedül sírnak, hogy senki se lássa. Így szocializálja őket a társadalmunk. Ám vannak bátrak, akik meg merik osztani lelkük bánatát. Nekem is szerencsém van kapcsolatot tartani ilyenekkel. Juteszembe apám: "Fiam a gaz Isten gyermeke. Magától is nő és megvédi magát. Amiket mi termesztünk azokat gondozni kell és vigyázni rájuk." Hát teremtsük a jót! A jóra kell igyekezni, a baj úgyis jön magától. A tiszta lelkűeknek ajánlom Zorán a Körben c. dalát.