2008. augusztus 11., hétfő

Vidéki kislány

Hogy vehetsz kecót a kölyöknek Budapesten?
Köztudott, hogy a párválasztásban szintúgy, mint a lakásválasztásban a nő dönt. A férfi csak kellék, aki a pénzt tolja. Persze nem mellékes kellék, és ha úgy vesszük a döntés korlátja éppen ezért a férfi. Mennyi pénzt tolt össze és mekkora összegre van hitele. (Bár manapság ez a családfenntartó szerep mintha akadályokba ütközne esetenként.) A kihívás akkor következik be, ha a gyereket Budapesten vették fel az egyetemre. (Esetleg valamely más nagyvárosunkban.) Ilyenkor, ha teheti az ember lakást vesz a kölyöknek, mert ebben a korban ő még bandázik, így a lakótársakkal (barátaival, évfolyamtársaival) akár ki is fizettetheti a lakás árának egy részét. Már aki az ilyenre képes. Ám mint válasszuk ki megfelelően ezt a kecót?
Az integető rák
Így van ez az integető ráknál is, amelyik nősténye állítólag a legválogatósabb. A hímek ugyanis jó kis barlangokat foglalnak el a tengerben és a párválasztás idején annak bejáratából integetnek a Naccságáknak. Akik szemérmetlenül akár 100 barlangot is képesek végigfirtatni, mire eldöntik hová méltóztatják betolni a farukat utódnemzés és utódnevelés céljából. Mert a nőstényt ezek a dolgok érdeklik igazán. Kattints a képre!


Ajándékvásárlás
Minden embernek vannak korlátai. Erre rögtön rájövünk akkor, ha vásárolni kell. Hol a keret korlátoz, hol saját magunk – ha éppen lenne is rá keret – hogy annyit azért még se szánunk erre vagy arra. Jó ajándékot éppen ezért akkor tudunk venni, ha ismerjük a megajándékozott korlátait. Ezt úgy tehetjük, hogy beleéljük magunkat egy hétköznapjába és egy ünnepnapjába és lepergetjük szemünk előtt az ő hétköznapját és ünnepnapját, egyben szigorúan figyeljük mire is lenne szüksége, ami éppen nincs neki, avagy azt a valamit jó lenne lecserélni, mert már hibás, kopott esetleg elavult és jobb lenne egy jobb. Majd ha ezt megtaláltuk, akár egy papucs, akár egy számítógépes monitor, esetleg egy autó formájában, akkor erősen koncentráljunk a megajándékozottra, ő vajon milyen összeget szánna a dologra. Ezen összeg felett egy kategóriával válasszunk. Mert az ajándék így működik. A megajándékozott pontosan átéli, hogy az ajándékozó figyelmes és áldozatkész volt személyére nézve. Ennél szebb ajándék pedig lássuk csak be, nincs. Mi is az ilyet szeretjük. A férj és a gyerek egyaránt.
Lakásvásárlás esetei Budapesten vidékről
Vak vezet világtalant
Ha értelmiségi vagy, biztosan találsz valami gimis avagy egyetemi osztálytársat, akitől barátot mímelve igyekezel kiszedni a szükséges információkat. Tanácsot illetve ajánlást kérsz. Nyilván minél többet és ebből összeállítod a fejedben a képet. Ki mit mondott? Kinek adsz a szavára. Természetesen egyik sem ért konkrétan az ingatlanpiachoz valójában, ám egyszer csak vett ő is lakást ott és ugye a „tapasztalat”. No ez a „tapasztalat” pont olyan mint a házasság. Ma kishazánkban a házasságok több mint fele válással végződik. (Elvált embertől tehát nem a házasságra nézve kell tanácsot kérni, hanem a válásra. És ebben ugye az a tapasztalt, aki legalább háromszor elvált. No ez az eset a vak vezet világtalant.) Vagy sikerül, vagy sem megtalálni az optimálisat, amit a népdalból viszont ismerünk: „Se nem kicsi se nem nagy, éppen nekem való vagy.”

Magad igyekezel megoldani az Internet segítségével
Mára valóban kiváló választék látható az Interneten a budapesti lakásokból. Ezek az internetes lakáskeresővel ellátott portálok lényegében a budapesti választékot jól mutatják. Lehet böngészni, miután aki el akar adni, annak hirdetnie kell. A gond többnyire ott kezdődik, hogy azt se tudjuk melyik portál kínálatából válasszunk, mert bizony abból is már igen sok van. (Esetenként az sem tudható, hogy ezeket az ajánlatokat kik kínálják azaz kik a portál tulajdonosai, működtetői. Ez azért legyen intő jel!) És itt áll elő az Integető Rák Effektus. Vajon mennyi portál kínálatát lesz erőn és kedvünk végigböngészni, illetve hány lakást kívánunk megnézni abból a százezerből! Az Internetböngésző mellett a férjünkkel, avagy kölykünkkel jól el is lennénk, ám szorít az idő. És bizony ez is csak úgy van, mint egy matek, avagy anatómia szigorlat. Mire elolvassuk az utolsó tételeket és könyveket, addigra az elejét már el is felejtettük. A dolgok időben zajlanak. (Gyakorlott ingatlanügynökök azt rebesgetik, hogy 20 – 25 lakáűs megtekintése táján van a pszichológiai küszöb. Addigra már kellően beleun, mert sok időt és pénzt pazarolt el a döntnök (értsd vásárló) és ilyenkor már lényegesen szelídebb és hajlik a jó szóra.)
Ügynökhöz fordulsz
Ilyenkor a legigényesebb „integető kékharisnya” is beleomolhat a legelső arra járó szélhámos karjaiba, persze csak akkor, ha nem kellően körültekintő. Magyarul messze nem az ő érdekei, avagy akarata érvényesül, hanem simán eladják neki a megbízóik által kínált ingatlant. Minden cigány ugyanis a maga lovát dicséri, még ha vak is az a ló. J Magyarországon az ügynökök nagyátlagban eladói ügynökök, azaz az eladók érdekeit képviselik. Mert az ugyan igaz, hogy mindent a vevő fizet, ám őt – azaz az ügynököt - az eladó.


Mit tehet akkor egy vidéki kislány, aki jót akar?
Én – ennek a monológnak a szerzője – is eredetére nézve vidéki vagyok. És nem is akármilyen, mert többszörös, azaz halmozott vidéki. Nyilván ez a sors keze. Pécs, Debrecen, Nyíregyháza ott őrzi barátaimat, rokonaimat és ismerőseimet, akiknek valahogy fülébe jutott, hogy én az ingatlanpiaccal foglalkozom Budapesten. Hát nekik készítettem ezt a Szamárvezetőt, ami nem más mint egy recept, egy eljárás, aminek végrehajtása esetleg eredménnyel is járhat. A „szamárvezetőt” egy külön kis dolgozatba, utasítás sorba rendeztem, egyben ezennel közkinccsé is teszem - mert eléggé lusta vagyok már ehhez - egyben nem szeretek habokra és szívességből, illetve hozomra dolgozni.

Dalban Fonográf: Vidéki kislány

Kutyából nem lesz szalonna, kaméleonból meg pláne.

"Kutyából nem lesz szalonna" tartja a népi szólás. Kaméleonból meg pláne. :) Így igaz. A magukat antifasisztának nevezők, nem mások mint szemita fajvédők. Csak ugye ők írják és olvassák fennhangon a listákat. A szemita fajvédők nyilvánvalóan azok - világpolgárnak maszkírozva magukat - akik leantiszemitáznak másokat. Ők a megmondó szemiták, ha vélten avagy valósan sérti őket mások magatartása. Mindeddig nem igazán hittem az úgynevezett népi urbánus ellentétet, amelyet a múlt században egyes írói csoportosulások kapcsán emlegettek. A napnál is világosabbá vált viszont a jelenlegi körülmények között, hogy az érzelmeken és gazdasági érdekeken alapuló ellentét jelen van társadalmunkban. És ha hagyják, mi több ha olajat öntenek a tűzre, az ki is bontakozik. Mert bizony nem kevesen utálják a többnyelvű szemita lakájok magatartását, nevezetesen azt, hogy az ember bárhogy tekeri a nyakát a fajvédő szemitákat találja ott rendre az elnyomó és kizsákmányoló előszobájában, az elnyomó kiséretékben, már hogy az "szót értsen" velünk. Ők ugyanis csak a javainkat akarják. :) A fajvédő szemiták fogalmazták meg az Amerikai Nagybácsi, illetve a Moszkvai Nagynéni figuráját. Ez nem is vicc, bár viccekben él. Mind az USA-ban ( Lásd: Tom Lantos) mind az USSR-ben és ma Oroszországban jelentős fajvédő szemita forgolódik a hatalmi mechanizmusok környezetében, ha éppen nem hatalmon. A piacgazdaságban - értsd kapitalizmus - a pénz a fegyver. A fegyveresek - a karhatalom - pedig a bankrendszer. Ez az a Network, amit szintúgy nem akartam hinni évtizedekig, hogy létezik ilyen. Márpedig létezik és nem csak informálisan, hanem formálisan is. Felmerül persze a kérdés, hogy rossz-e, avagy jó-e ez nekünk turániaknak, bőgatyás síklakóknak (az ehhez a körhöz nem tartozóknak) nem szemitáknak. Őszintén be kell valljuk, van hogy jó, van hogy előnytelen. Olyan mint a grundon a bokázós játékos. Ha ellenünk játszik és a mi bokáinkat csattintja össze szemtelen szabálytalansággal - például marketinggel - az bizony fájdalmas, ám ha velünk van ... ? Bizony mi sem vagyunk jobbak a deákné vásznánál, legfeljebb egyenlőre tehetségtelenebbek az érdekérvényesítésben, az átverésekben, a csalásokban, az illúziókeltésekben, a hamiskártyában. Meg lehet tanulni a provokálás - nem veszélytelen - művészetét. A cirkuszi mutatványok sem veszélytelenek ugye? Van tehát mit tanulnunk, hiszen ellenfelet - az elnyomót - a saját fegyverésvel lehet csak rendre inteni, helyére tenni. Érdemes megszívlelni azt is, hogy többet ér egy jó ellenfél, mint egy rossz barát. Nem ellenségnek kell tehát tekinteni fajvédő szemitáinkat, azaz azokat az újságírókat, akik bő nyállal és lágy szarig nyalták az orosz, most meg az amerikaiak, illetve a külföldi befektetők seggét. Na ná, hogy nem nekünk nyalnak "bőgatyás népieknek", hiszen nem mi osztjuk a pénzt. Jó számadóként szépen számba kell venni ezeket a fekete bárányokat, és elpolemizálni, elbégetni velük a maguk nyelvén. Felvenni bátran az arcunkba vágott kesztyűt. Én már ki is néztem magamnak egy vonzó figurát: Nagy Levint. Akivel kísérletet teszek az alkotó poliemizálásra, mert igénye van rá. Vitaidítóm: "Kommunista, fasiszta egy kutya. Rossz iparos." A fajvédő szemita legjobb védelme a támadás, saját szara leplezése (takarás) oly módon, hogy másokat is beken szarral és azt ordítja ország világnak, hogy az a szaros. Részemről hamarosan indulhat a parádé.
Dalban
Omega: A bűvész

2008. augusztus 10., vasárnap

Kurultáj

"Egy évvel ezelőtt még csak néhány kivételes ember hallott Magyarországon a madjarokról. Azóta egyre többen csodálkoznak rá, hogy él Kazakisztánban - Kazahsztán, kazah kifejezéseket a Szovjetunió fennállása idején az oroszoktól vettük át, helytelenül - egy madjar (ejtsd magyar) nevű törzs, amelynek ősi mondái hasonlóak a mieinkkel, és most már genetikailag is bizonyítottan a rokonaink." Ezt írja a Kurultáj weboldal.
Bizony aki nem ismeri a magyarság történelmét - és egyre többen vannak - az csodálkozik. Mert ezen semmi csodálnivaló nincs azok számára, akik olvasták például a Mongolok Titkos történetét, illetve az ezzel kapcsolatos irodalmat. A korabali mongol térképeken ugyanis egyértelműen szerepelnek a Keleti Magyarok, illetve az is tudható, hogy kemény harcokban törettek meg és osztattak szét a mongol tatár népek között. Nyilvánvaló hogy maradtak nyomaik, leszármazottjaik. Ám mindaddig, amíg a magyarság történetét sémiták (értsd: zsidók) és iráni árják ( értsd: németek) írják, azaz a zsidó-keresztény kultúrnyomás alatt sajog, nem is tárul fel a turáni gyökerű, szellemiségű magyarság szubsztanciája. Mert letagadnak minket a földről az égről. Mindaddig, amíg a magyarsággal rokonságot jelző népek (úgymint: török, üzbég, azeri, kirgiz, türkmén, ujgur, baskír, tatár, csuvas, balkár, krimi tatár, gagauz, jakut, csecsen, bolgár, hanti-manysi) emlékezete feltárásra (értsd: írásos művekbe) nem kerül, amíg e népek géntérképei ábrázolásra nem kerülnek, addig a "hivatalos tudomány" álságossága árnyékában rejtezkedik biológikumunk, szellemi gyökereink és nem nyugszik lelkünk, hiszen egyéni és kollektív tudatalattink génjeinkben kódoltan hordozza magában származásunkat, múltunkat. Mindaddig, amíg az Arvisúrát nem emeljük - legalább is magunk előtt - a Biblia szintjére - ami egyébiránt lényegében a zsidó nép történetírása - addig fennál a veszélye a "néphalálnak" azaz az identitás vesztésnek, a "be -és felolvadásnak".

Magyar rokondícsérő

Igen. Áthallás. Berecz András Csuvas Rokondícsérő c. produkciója áthallása adta a címet. Augusztus 8-án az én familiámmal kvaterkáltunk Bogláron, 9-én pedig nekivágtunk a Balaton-felvidéknek, az én Édes Pici Párom édesapja, néhai Németh István földjére, rokondícséret okán. Különös családi vonás nálunk, hogy a Balaton két partjához köthetően cseperedtek az atyáink. Délen Somogyban az enyém (Somogyvámos, Balatonboglár) Északon Veszprémben a Páromé (Káptalantóti, Tapolca, Keszthely). Jól láthatóan jöttek elő a familiák a kis falvakból a városokba. Évek óta járjuk már ezt a canossát együtt is, azt megelőzően pedig ide a Balaton-Felvidékre édesapjukkal járták. Most sajnos - Mamika nem tudott jönni a 82 év gyengesége miatt - már csak Menyus - a Párom húga - tartott velünk. A pénz nem vet fel minket se mostanában, így apró kollektív ajándékokkal (csomag kávék) felszerelkezve a viszontlátás örömére hangolva indultunk neki az útnak, amihez nem kellett más, mint egy jó autó és benzin. Az meg volt. Ők nemigen látogatnak minket, talán egy-egy alkalommal az évtizedek alatt megnézték hol élünk. Hát, ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Így vagyunk mi ezzel. Úgy tűnik örülnek nekünk, és lehet így is érzik, mert számon tartjk hogy ilyentájt szoktunk jönni. Utunk során, mint cseppben a tenger megmutatozik az ország állapota (Keszthely, Tapolca, Káptalantóti, Badacsonyba nem volt érkezésünk), ugyanis az egyéni a rokonlátogatás során kivilágló egyéni sorsokból bizony jól megmutatkozik az ötvenes-hatvanas korosztály, gyermekeik, unokáik életvitele, sorsa, lehetőségei. Mit mondjak? Igen vegyes és áltlagban lehangoló a kép. Megszünt és megszűnő munkahelyek, a megélhetés gondjainak fokozódása. Arcpirító nyugdíjak és betegségek. Ennek ellenére lélekszámban gyarapodik a szorgos familia. A gyerekek egyetem kezdése, egyetemekre járás, na és ahol megvannak a diplomák, ott jönnek az unokák. Kizsigerelt ez az ötvenes, hatvanas nemzedékünk. Ezzel szemben "a világon minden nagyon szép, csak úgy kell ránézni" /Berecz András/

2008. augusztus 8., péntek

Boglár Augusztus 8

Egy kis nyári vakációzásra indultunk. Kimaradt - a hagyománnyá érett - boglári házassági évforduló, a nagy közös rokoni találka. Így viszont elemeiben, azért mégis csak összehozzuk. Első lépésként Bogárra jöttünk, hogy fogadjuk a nyírségieket. Minket meg a bogláriak fogadtak. :)
Dalban Generál: Száz éves kút

2008. augusztus 7., csütörtök

Tamás bátyja videokunyhója

Készül a KIVOSZ Videoklippje. "Haiku" Tamás videoguruval lassacskán haladunk. Rabszolgamunka az ilyen. Négy órányi videóanyagban el lehet maszatolni, kalandozni. Legnehezebb mindig a lényeg kiemelése. Juteszembe gond van az önkormányzatokkal, a hivatalnokokkal, itt az ingatlanszakmai névjegyzékek Internetes hozzáférhetővé tételével. Úgylátszik egyesek csak arra hajlandóak, amit a törvény előír nekik. Ha a törvény nem írja elő, még az orrukat se hajlandók megvakarni, ha viszket. Bizony nagy az Isten állatkertje, és alacsony a kerítés.
Dalban

2008. augusztus 5., kedd

32

A cím szerinti lapszámú a magyar kártya is. Talán a tizedik házassági évfordulónkon jutott eszembe az, hogy megkérdezzem a Párom, vajon sorra tudja-e venni az eltelt tíz évet és minden évből kiemelni egy jó és egy rossz eseményt, ami velünk történt. Bizony megizzadtunk, mert már akkor összefolytak az évek és sajnos nem vezettünk naplót, hogy ott rámutassunk egy-egy bejegyzésre. Ma a 32. házasságú évfordulónkon ilyen ötlettel már elő sem álltam. Naplót ma se vezetünk, csak én ezt a blogot. Jut eszembe, ma úri szeszélyemben például azt is megtehetném, hogy a magyar kártya egy-egy lapját rátehetném egy-egy közösen eltöltött évre, 1976. augusztus 5.től számítva. (Egyébként annak az eseménynek is voltak előzményei. Én 1972 szeptemberétől futok a pillantása elől. :) ) Ma három és felen ünnepeltünk. Mi ugye az ünnepeltek (ez két fő), Ajándok (ez a Főnök újabb neve, ő további egy fő) és Főnök Ajándok apja, elsőszülöttünk, aki benézett hozzánk (a jelenlétre nézve bőkezűen egy fél fő). Három kacsacombot sütöttem. És három üveg bort vettem. Mostanában persze nem így volt, mert Bogláron ünnepeltük családalapításunkat rokoni körben, összekötve Szabolcsot és Somogyot. Most így alakult, ám nem bántuk, mert ilyen meghitt házassági évfordulóra nem is emlékeztünk. Egyikünk se. ( Ez mondjuk nem zárja ki - memória zavarainkra nézve - hogy azért mégis lehetett ilyen. :) )

Dalban:

Tilk L. G. Ezer szállal láncolsz

Czifrák A. : Velem légy