"Kutyából nem lesz szalonna" tartja a népi szólás. Kaméleonból meg pláne. :) Így igaz. A magukat antifasisztának nevezők, nem mások mint szemita fajvédők. Csak ugye ők írják és olvassák fennhangon a listákat. A szemita fajvédők nyilvánvalóan azok - világpolgárnak maszkírozva magukat - akik leantiszemitáznak másokat. Ők a megmondó szemiták, ha vélten avagy valósan sérti őket mások magatartása. Mindeddig nem igazán hittem az úgynevezett népi urbánus ellentétet, amelyet a múlt században egyes írói csoportosulások kapcsán emlegettek. A napnál is világosabbá vált viszont a jelenlegi körülmények között, hogy az érzelmeken és gazdasági érdekeken alapuló ellentét jelen van társadalmunkban. És ha hagyják, mi több ha olajat öntenek a tűzre, az ki is bontakozik. Mert bizony nem kevesen utálják a többnyelvű szemita lakájok magatartását, nevezetesen azt, hogy az ember bárhogy tekeri a nyakát a fajvédő szemitákat találja ott rendre az elnyomó és kizsákmányoló előszobájában, az elnyomó kiséretékben, már hogy az "szót értsen" velünk. Ők ugyanis csak a javainkat akarják. :) A fajvédő szemiták fogalmazták meg az Amerikai Nagybácsi, illetve a Moszkvai Nagynéni figuráját. Ez nem is vicc, bár viccekben él. Mind az USA-ban ( Lásd: Tom Lantos) mind az USSR-ben és ma Oroszországban jelentős fajvédő szemita forgolódik a hatalmi mechanizmusok környezetében, ha éppen nem hatalmon. A piacgazdaságban - értsd kapitalizmus - a pénz a fegyver. A fegyveresek - a karhatalom - pedig a bankrendszer. Ez az a Network, amit szintúgy nem akartam hinni évtizedekig, hogy létezik ilyen. Márpedig létezik és nem csak informálisan, hanem formálisan is. Felmerül persze a kérdés, hogy rossz-e, avagy jó-e ez nekünk turániaknak, bőgatyás síklakóknak (az ehhez a körhöz nem tartozóknak) nem szemitáknak. Őszintén be kell valljuk, van hogy jó, van hogy előnytelen. Olyan mint a grundon a bokázós játékos. Ha ellenünk játszik és a mi bokáinkat csattintja össze szemtelen szabálytalansággal - például marketinggel - az bizony fájdalmas, ám ha velünk van ... ? Bizony mi sem vagyunk jobbak a deákné vásznánál, legfeljebb egyenlőre tehetségtelenebbek az érdekérvényesítésben, az átverésekben, a csalásokban, az illúziókeltésekben, a hamiskártyában. Meg lehet tanulni a provokálás - nem veszélytelen - művészetét. A cirkuszi mutatványok sem veszélytelenek ugye? Van tehát mit tanulnunk, hiszen ellenfelet - az elnyomót - a saját fegyverésvel lehet csak rendre inteni, helyére tenni. Érdemes megszívlelni azt is, hogy többet ér egy jó ellenfél, mint egy rossz barát. Nem ellenségnek kell tehát tekinteni fajvédő szemitáinkat, azaz azokat az újságírókat, akik bő nyállal és lágy szarig nyalták az orosz, most meg az amerikaiak, illetve a külföldi befektetők seggét. Na ná, hogy nem nekünk nyalnak "bőgatyás népieknek", hiszen nem mi osztjuk a pénzt. Jó számadóként szépen számba kell venni ezeket a fekete bárányokat, és elpolemizálni, elbégetni velük a maguk nyelvén. Felvenni bátran az arcunkba vágott kesztyűt. Én már ki is néztem magamnak egy vonzó figurát: Nagy Levint. Akivel kísérletet teszek az alkotó poliemizálásra, mert igénye van rá. Vitaidítóm: "Kommunista, fasiszta egy kutya. Rossz iparos." A fajvédő szemita legjobb védelme a támadás, saját szara leplezése (takarás) oly módon, hogy másokat is beken szarral és azt ordítja ország világnak, hogy az a szaros. Részemről hamarosan indulhat a parádé. Dalban
Omega: A bűvész
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése