Személyi kultusz

Bizony, a személyi kultusz időszakáról a "kopottabb szűrű nyulak" hallomásból tudnak, az öregebbjének meg az volt a gyermekkora. Egy korabeli gyöngyszem a csasztuska termésből: "Trúman képe savanyú, mint a nyári sóska. Krokodilkönnyekett hullat reakciós Jóska." Furcsák vagyunk mi emberek. Van aki szereti ha ünneplik, lubickol benne, van aki nem. Én például zavarba jövök a jókívánságoktól. Valószínű ezért is nem névnapoztam, meg névnapozok. Emlékezem, én "a deszkák és virtulális deszkák fredasztere" hogy megilletődtem az Ingatlanfarsang 2007 rendezvényen, mikor az Ingatlanszervezetek Életműdíja 2007 elismerést átadták. A születésnap viszont mindig szent volt előttem és amíg anyám élt - ha csak tehettük - vele töltöttem. Végül is anno, azon a napon mi voltunk a főszereplők. Ő aki világra hozott és én akinek nem volt maradása. :) Az utóbbi években szokás kis családomban, hogy ezen a napon együtt fényképezkedünk és ugyanúgy a nagyszoba egy pontján. Így volt ez most is. A családi szülinapi köszöntő ugyanis 12.-ére esett. Ezúton is szívből köszönöm a csalkádon kívüli szívbőljövőknek a szívbőljövőket.

Képriport 2008

Képriport 2007

54 éves lettem

Csak megértem. Pedig mikor 1999-ben az intenzív osztályon a lemosható mindenen feküdtem és kezembe nyomták a járuljak hozzát. Hazudtam: Azt mondtam az engem mentőknek, hogy apám azt mondta semmit ne írjak alá, amit nem olvastam és nem értek. Sok hülyeséget mondott a fater, de azért ilyet nem. Én csak vettem a bátorságot. Néztek is rám, majd hagytak olvasni. Az ilyen dögöljön meg, ugye? Ám nem sikerült. Elolvastam azt a seggvédő valamit - ami a megmentőim seggét védte - és megbékéltem. Persze közben alkudoztam is az Úrral. Három évet kértem csak, hogy a szerződésemet elrendezzem. A Párommal. Ne hagyjam má ide, amíg a kölykök fel nem nőnek. Mert ez volt nekem a fontos, ott a nagy közös halálos ágyon. A szerződés, amit a Párommal kötöttem. És bizony, azóta elszemtelenedtem. A kölykök kirepültek. A szerződést teljesítettem. Szabad vagyok. Mint madár. Sokba került ez nekem. Lényegében az életembe. Ám az ember nőtől mit várjon? Még a rabló is kegyesebb, mert alternatív. Egy rendes rabló lehetőséget ad: Pénzt, vagy életet! És egy nő? Pénzt és életet követel. És egy ember? Odaadja, amit elvárnak. Vagy... Duzzog. Itt duzzogok én mint indián. Egy utolsó utáni mohikán, mert megígértem Unkasznak. Itt duzzogok, mint utolsó munkásőr. Mert engem le se szereltek. Kénytelen voltam a leszerelésében rész venni. Nem buta az ember, csak tájékozatlan. Megkaptam feloldásom végre - rátaláltam a feloldásra - Bereményi-Cseh kettőstől. Dalban ahogy illik. Már nem vagyok kommunista, vagy mégis? (Na jó. Turul vagyok. Csak még nem találom a kettős keresztem és a gárdám.)
Illegalitásban

Képriport

Ha dagad a gebel

Hír a http://www.planetz.hu/ címről: "Úgy illik, hogy új lemezhez új videó is jár, és ezt a Subscribe be is tartja. A Stuck Progress To Moon című nagylemezhez most itt az első klip, ami a The Weight of Oneness dalhoz készült, az elkövető pedig az Art Mafia volt. Aki mindezt (illetve magát a zenét) élőben meg akarja tapasztalni, az menjen el az A38-ra január 18-án a második lemezbemutatójukra, de erről még beszélünk később. Tehát, Hölgyeim és Uraim, a klip:" http://www.planetz.hu/cikk_item.php?id=664

Mit monnyak? Dagad a gebelem, hiszen Máté fiam és bandája.

Nem

Kedves Naplóm. Feljegyzem hogy az utolsó bejegyzés óta zajlott az élet. Mind jogos mind pedig jogtalan követelésekre is tudni kell - ha a helyzet úgy hozza - nemet mondani. Egy erőszakos személlyel még le is magázódtam. Az idő igen változékony, amit nehezen viselni itt Sasadon. Ám mindig van fény is az éjszakában, avagy az alagút végén. A Főnök is már tud nemet mutatni. :) Mondani még nem tudja, ám mutatni már igen.

Képriport