A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bereményi - Cseh. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bereményi - Cseh. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. március 2., hétfő

2008. október 15., szerda

Üzenet barátaimnak

A hódítva hódolóknak és a hódoló hódítóknak. (Vajon a hódítás és a hódolás a magyar nyelv szabályai szerint honnan ered? Talán a "hó!" indulatszóból? ) Bizony nehéz idők várnak ránk. Ám nehéz idők voltak, bannak és lesznek. "Volt is lesz is ez itt a parkszis, mindenkinek helyzete van ... " Na most nem ez a dal jön. Majd utána. Mielőtt leveszem a kalapom Bereményi Géza, az emberi lélekismeret Nagymestere és az ő képeskönyvének kiszínezője, megzenésítője Cseh Tamás dalnok előtt közös daluk Barátaimnak ajánlásával. Vegyétek, vigyétek, egyétek:

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkíj és az ördög

Egy hófehér éjszakán Fjodor Mihajlovics
Pétervárott megállt, mögötte senki sincs
Csak egyvalaki, s mert sejti hogy ki,
Hátra se nézve szól Fjodor Mihajlovics:

"Szólj ördög, mi dolgod velem?
Röviden szót keríts,
Aztán iszkiri! Nem állhatlak ki!"
"Még ifjú író ön, Fjodor Mihajlovics!"

Szólt egy hang a hát mögül "jövője drága kincs,
S a cár ellen itt összeesküszik!
Vészes e társaság amelynek tagja lett
Párizst képzel ide Pétervár helyett

Mind csupa gőg, összeesküvő!
De már holnap reggelen láncban lesz bizony,
És lakni fogja majd - megjósolhatom -
Nyolc éven át Szibériát!"

"Hohó" nevet föl erre fel Fjodor Mihajlovics
"Írónak a tapasztalat, a szenvedés drága kincs,
Lássuk tehát Szibériát!"
"Még ifjú író ön" szólt az ördög ott"

Jobb hát, ha folytatom még a jóslatot,
Mert lesz egy fanyar, fura kanyar...
Mert jó, mondjuk szenved ott
Fjodor Mihajlovics,

És midőn visszatér, sok akadálya nincs
A nagy könyveket írhatja meg
(de most figyeljen bátyuska)
Ám e nagy művekben káromolja majd

Régen volt társait, kikkel most összetart
S a cár ellen itt összeesküszik.
És Párizs fertő lesz az új eszméivel,
A Miért helyett csak a Hogyant keresi majd, mivel

Érdekesek az emberek!
Így jut el az Emberhez az Intézmény helyett.
"Szólt a hang és nevetett ott a hát megett:
"Hihihihi, Dosztojevszi"

Így maradt végül ott Fjodor Mihajlovics,
Rázva zúgó fejét, gondolata sincs...
"Hogy itt mi lesz, ki érti ezt?
Hogy itt mi lesz, ki érti ezt?

Gondolat helyett gondolatmenet...
Ki érti ezt? Hogy itt mi lesz...?"

Dalban Bereményi-Cseh: FMD

2008. augusztus 27., szerda

Engem a saját kultúrám illet

Bereményi Géza és Cseh Tamás Kék Páviánok c. dalát idézem. És ajánlom minden gondolkodónak. Tanulságos és aktuális.
Dalban Bereményi G. - Cseh T. Kék páviánok

2008. február 22., péntek

Ingatlan Cirkusz

A mai nap a tánc és illemtan jegyében zajlott. Felhívták a figyelmemet egy az ingatlanközvetítőket sározó írásra egy neves gazdasági lapban. Hirtelen felindulásból készítettem is egy recenziót. Majd megindult az ügy bonyolítása. Megfigyeltem újabban, ha az embereknek egy-egy vita során nincsenek érveik, mert nem akarják elismerni, hogy öszödiesre sikerült valami, annak a személyét támadják, aki volt bátor rámutatni a dologra. Ezt nevezhetnénk a szar másikra kenése effektusnak. De sokan vannak ilyenek. Sőt! Mostanában szinte csak ilyennel találkozom. Körbevesznek a botcsinálta tánc és illemtan tanárok, akik a neveltetésemmel foglalkoznak és nem a teendőkkel. Bizony. A legjobb védekezés a támadás elvet gyakorolják. Ma újra átvettük egy újságíróval, hogy a "hogy" előtt mindig vesszőt kell tenni. Olyan, hogy recenzió nincs is, mert azt másként kell mondani. Csapnivalóan központozok, egyben "érdemdús mérnöknek" aposztrofáltak. Önkéntes nyelv és stílus tanárom ezzel együtt ÜdvÜzlettel köszönt el a köztünk keletkező vita egyetlen pontját sem érintve, ám hajlott az írásának korlátozott helyesbítésére. Szó esett továbbá ingatlanszakmai körökben "Tilkfélékről" no nem pozitív összefüggésben. El is döntöttem nem megyek a holnapi úgynevezett Ingatlan Parlamentre vattának. Talán kellene már bejegyzést tennem az Ingatlan Állatkertembe is. :) Időszerű megnyitni az Ingatlan Cirkusz képregényt is. :) A napnak azért voltak pozitív elemei is. No nem az hogy majdnem odaégett a hús, mert a Skypen belelendültem egy szakmai konzultcióba, hanem az, hogy két okos szakemberrel - akiket nagyra becsülök - megoszthattuk gondolatainkat az előttünk álló teendők dolgában. Dolgom végezetlenül - egy határidős munka - fáradtan tértem nyugovóra.
Képriport
Dalban Cseh Bereményi: Kék páviánok

2008. január 25., péntek

Miért rockolunk angolul?

Miért adtuk elő első gitárral kisért dalainkat angolul a hetvenes években? Miért ordítanak, rockolnak a fiaink angolul manapság? Miért írja a barátom ma is angolul a dalszövegeit? Erre a kérdésre már 1979-ben Bereményi és Cseh szerzőkettős megadta a pszichológiai választ:
"Minket a tánczene szó,
Valami I love you so
Hozott össze...
Valami híres énekes
Valami angol szöveget
énekelt...
I need you, I need you, I need you!
Bár se te, se én,
Nem tudtunk angolul,
Mégis azt hittük ott,
Hogy mindazt, mi belénk szorult,
Ez kimondja angolul.
Ó, az az énekes énekelt angolul,
és mi azt hittük ott,
Hogy mindazt, mi nincsen meg magyarul,
Megírták angolul.
Minket a tánczene szó,
Valami I love you so
Hozott össze...
- Are you longsome tonight...
Valami dal, amibe
Azt magyaráztuk mi bele,
Hogy dubidu...
Ó, az az énekes
Bármiröl énekelt,úgy tudtuk róla mi,
Hogy jobb ö, mint mi vagyunk,
Az ö élete sokkal többet ér,
Mint mi vagyunk.
És mi most itt vagyunk,
és amit mi tudunk,
és mi belénk szorult
Nem tudjuk magyarul
S nincsen megírva az angolul.
Hol az a tánc, amibe
A mi életünk szorult bele és járható.
I need you!
Hol az a nyelv, amibe
A mi táncunk szorult bele és mondható.
Talán tévedtünk mi ott,
ó, az a rohadt énekes,
Kár hogy angolul énekelt!
Ó, az az énekes
Miért nem énekelt
Minekünk
Valahogy
Bárhogyan
Akárhogy
Magyarul. "
Dalban: Bereményi-Cseh: I love you so

2008. január 11., péntek

54 éves lettem

Csak megértem. Pedig mikor 1999-ben az intenzív osztályon a lemosható mindenen feküdtem és kezembe nyomták a járuljak hozzát. Hazudtam: Azt mondtam az engem mentőknek, hogy apám azt mondta semmit ne írjak alá, amit nem olvastam és nem értek. Sok hülyeséget mondott a fater, de azért ilyet nem. Én csak vettem a bátorságot. Néztek is rám, majd hagytak olvasni. Az ilyen dögöljön meg, ugye? Ám nem sikerült. Elolvastam azt a seggvédő valamit - ami a megmentőim seggét védte - és megbékéltem. Persze közben alkudoztam is az Úrral. Három évet kértem csak, hogy a szerződésemet elrendezzem. A Párommal. Ne hagyjam má ide, amíg a kölykök fel nem nőnek. Mert ez volt nekem a fontos, ott a nagy közös halálos ágyon. A szerződés, amit a Párommal kötöttem. És bizony, azóta elszemtelenedtem. A kölykök kirepültek. A szerződést teljesítettem. Szabad vagyok. Mint madár. Sokba került ez nekem. Lényegében az életembe. Ám az ember nőtől mit várjon? Még a rabló is kegyesebb, mert alternatív. Egy rendes rabló lehetőséget ad: Pénzt, vagy életet! És egy nő? Pénzt és életet követel. És egy ember? Odaadja, amit elvárnak. Vagy... Duzzog. Itt duzzogok én mint indián. Egy utolsó utáni mohikán, mert megígértem Unkasznak. Itt duzzogok, mint utolsó munkásőr. Mert engem le se szereltek. Kénytelen voltam a leszerelésében rész venni. Nem buta az ember, csak tájékozatlan. Megkaptam feloldásom végre - rátaláltam a feloldásra - Bereményi-Cseh kettőstől. Dalban ahogy illik. Már nem vagyok kommunista, vagy mégis? (Na jó. Turul vagyok. Csak még nem találom a kettős keresztem és a gárdám.)
Illegalitásban