Ingatlanszakmai képviselet

Az Ingatlan Parlament 2008 évi rendezvénye kapcsán összekapartam ismereteimet az úgynevezett ingatlanszakma törvényhozás, média és társadalom előtti képviselete dolgában. Bizony én már 1990 óta, ha jól számolom 18 éve itt tiblábolok ezen a szakterületen. Sőt! Még előtte az "átkosban" is az építésberuházás és épületfenntartás volt a szakterületen fővárosi és országos szintű szervezeteknél.

Az EU-ba történő 2004. évi belépésünkkel lényegileg változott a jogi környezet, ám az emberek nyilván nem tanulták, nem tanulhatták meg azt a mintegy 30 ezer oldalnyi EU jogot. Mi több! Meggyőződésem hogy a több ezer civil egyesületet alapítók sem vették a fáradságot az egyesülési törvény tanulmányozására, hanem a jogászok állították össze az alapszabályokat, majd ki ki aztán úgy szervezte, bonyolította a dolgokat, ahogy azt a KISZ-ben látta, vagy csinálta. Közösségi életet szervezni, ugyanis ott lehetett megtanulni.

Nem is csoda hogy az Ingatlan Parlament szervezésénél a "jó öreg demokratikus centralizmus" szervezési elvei érvényesülnek, holott az már mesze nem felel meg a mai jogrendnek. Nem felel meg a jogállamiság alapelveinek így a parlamentarizmusnak.

Kísérletet tettem hát ezen elvek, azaz a parlamentarizmus elveinek érvényesítésére két dolgozattal, amit megküldtem a szakmai szervezetek képviselőinek. Tartok attól hogy ez a garnitúra nem mutat túl nagy lelkesedést a törvény szerinti működésre és az összefogásra. Pedig mind a törvényhozás, a média és a társadalom irányába igen fontos lenne, a hiteles tájékoztatás ügyére nézve, ezen elvek érvényesülése.

Nyilvánosan lajtromba kellne venni az ingatlanszakmai civil szervezeteket, majd ezeket kvalifikálni kellene, a törvényes működésre nézve. Magyarül működnek-e egyáltalán? A kvalifikációt követően pedig a taglétszámuk és tagi összetételeik alapján megállapítható lenne az egyes szervezetek kompetenciája, az egyes ingatlanszakmák ügyei dolgában. A kompetencia határozhatná meg azt, hogy kik miben "kompetensek" nyilatkozni, avagy állást foglalni.

A média ugyanis azt kérdi, akit ismer, így egyes médiákok előtt ismertebbek nyakló nélkül nyilatkozgatnak olyan dolgokra nézve, amelyben sem kompetenciájuk, sem megfelelő ismereteik nincsenek. A politikusok pedig a csókosaikat kérdezik. Ezek bizony a félretájékoztatások, a torzítások és a megvezetések gyökerei.

Dalban, Cseh-Bereményi: Demokrácia

A dolgozatok: Letöltés