Katatón bálvány légy fekete

"Elővigyázatossági hitelt" biztosít az IMF. Behívták újra a "felszabadítókat". A végrehajtók már a spájzban vannak. Magyarul semmi - további - "devizaadós mentőcsomag". Orbán Viktor miniszterelnök elmondta a frankót ma az mr1-en. Az IMF a megelőző kormányoknak megmondta, mit tehetnek mit nem. Egy maga korabeli családfő perspektívája - ha devizahitele van - az hogy életén keresztül fizeti az egyre növekvő adósságot.
Ez bizony magyarul ADÓSRABSZOLGASÁG. Két út van ADÓSRABSZOLGÁK, Bajtársak! Egyik a bíróság, másik az utca. Autót, házat, hazát nem adunk.

Kilobbizták

A perilleték felső határát a hírek szerint 900 ezer forintról 1,5 millió forintra tervezik emelni. Ezzel lezárva 150 ezer devizaadós kimenekülését a jelenlegi jogrend szerint garantált 65-75 %-os vagyonelkobzásból. Aki ugyanis a végrehajtás fogaskerekei közé kerül, annak a fedezetet képező vagyona 25 %-on lesz elkótyavetyélve. 

Ki lehet  az a devizahiteles, akinek 90 napos tartozás elmaradása van és kipenget perilletékre 1,5 milliót.

Ezzel a húzással a pertársaságok alakításának is keresztbe tesznek, ugyanis 100 fős pertársaságok lehetnek azok, ahol a perilleték küszön 10-20 ezer forint közé levihető, azaz megléphető a devizaadósnak.

Aljas és mocskos trükk. 

Devizaadósok Szövetsége Alapító Közgyűlése: Eldőlt. Egyenlőre nem lesz alapítás.

Kategória: Hírek
Megjelent: 2011. szeptember 27. kedd, 14:05
Írta: Palimadár
Találatok: 15
A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a fellebbviteli bírósági döntést, amely megtiltja a bankoknak, hogy egyoldalúan emeljék a háztartási hitelkamatokat, hogy megtérüljenek a magasabb költségek, írja a Bloomberg.

Mély fájdalommal értesülhettünk a hírről, mely "kvázi" lazárja a devizaadósok jogérvényesítésének a szerződés megtámadásával nyíló útját. Miért adjunk be kertesetet - és fizessünk újabb összegeket az ügyvédeknek - vetődik fel okkal és joggal a kérdés. A válasz is kézenfekvő, nevezetesen azért mert az a törvényes út. Ennek a Legfelsőbb Bíróság ítéletnek súlyos üzenete van. Nevezetesen az, hogy a Jogi út itt és ma Magyarországon nem járható.

A fentiek alapján a 2011.10.01-re hírdetett alakuló ülés elmarad, elnapolódik. Közösségünknek át kell tekinteni, mi van ilyenkor. Szomorú hír tovább az is, hogy s szervezési tapasztalatok is a régi átkot mutatják, nevezetesen azt, hogy " Életünket és vérünket, de zabunkat azt nem." A sorstársak messze laknak, pénzük sincs, így "nem tudnak jönni" Én, meg mi, a szervezők meg nem tudunk mindehová odamenni.

Most történt: Komolyan kell-e venni a Jobbikot?:

Mit tenne Tibor bá', ha devizaadós lenne

Tömegesen kapom az E-maileket, amikben tanácsot kérnek tőlem. Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom. Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:

1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.

2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”

3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.

4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”

5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.

Forrás

Vajon hány csontváz esik ki a szekrényből még?

Felállt a az Állami Eszközkezelő. Alaprendeltetése, hogy a „bajba került devizaadósok” mintegy 5 %-a lakásait felvásárolja és a volt tulajdonosnak bérleti jogviszonnyal rendezze lakhatását.

Az ingatlanpiacon máris, a kizárólag állami tulajdonban álló társaság piacra lépését hatalmas figyelem követi. Nyitott kérdés ugyanis ennél a piaci cápánál alkalmazott

-         felvásárlási ár,

-         alkalmazott bérleti díj.

A felvásárlási ár vonatkozásában az úgynevezett „régi bűnök” felszínre kerülése adhat alapot súlyos – akár társadalmi - vitákra, míg az alkalmazott bérleti díjaknál a társadalmi igazságérzeten eshet csorba.

Többen – a piacfigyelő elemző körökből - az ingatlanpiacon az eszközkezelő megjelenése mögött a lakóingatlan állomány tulajdoni szerkezetének mesterséges átalakításának kísérletét látják. No nem a visszaállamosítástól tartanak, mert ilyen szintű állami eladósodás (vagy inkább eladósítás?) mellett az elképzelhetetlen. Inkább az állami eszközkezelő és az úgynevezett cenzusos ingatlan-vagyonkezelők között látható összefüggés.  Jó ideje, lassan évtizedek óta hallatszik egy kórus hangja, mely a hazai lakóingatlan tulajdoni szerkezetet sérelmezi, hogy az egészségtelen mert a Lajtán túl szignifikánsan magasabb a bérlakások aránya, melyhez a munkaerő mobilitást is hozzákapcsolják. A gyanú ugyanis az, hogy az állami eszközkezelő – a devizahitelesek megmentésére – csak egy porhintés, mert ugye az 5 % -ot általában a hibahatárral azonosítjuk, tehát szó nincs „megmentésről” , hiszen a tulajdonjog megmentéséről szó nincs, arról van szó csupán, hogy azt a lakást bérelheti tovább a volt tulajdonos, amely valaha az övé volt.  Különös kommunikáció ez. Én állam „megveszem” a házadat, majd bérbe adom neked.  Tegnap még gazda voltál, ma már zsellér. Hatalmas jogvesztés.

Az Állami Eszközkezelő leplezett célja úgy tűnik nem más, mint kezdje a réten a táncot, ezzel az álságos „megmentő akcióval” aztán …

… aztán a forgatókönyv úgy folytatódik, hogy sajnos jövőre már nem áll rendelkezésére külön állami forrás, így el kell adja a cenzusos vagyonkezelőknek a porfóliót, azért hogy további családokat menthessen meg. Nos ennek a forgatókönyvnek is látható a vége, a külföldi befektetők (mert kinek van pénze ebben az országban, fejenként kettő millió államadósság teher és ilyen adórendszer mellett) szépen felvásárolják a lakóingatlan állomány jelentős részét. Vajon mennyit is? Hogy változhatnak a tulajdoni arányok, a lakók és a cenzusos vagyonkezelők között? Magyarul a bérlők és a háziurak között.

Az Állami Eszközkezelő ilyetén piacra lépésével régi közzel tíz éves szakmai viták lángolhatnak fel. Nevezetesen az, hogy szakmai berkekben (ingatlanértékelés) köztudott volt a banki fedezetértékelés „terrorja”. A bankok ugyanis az esetek nagy részében egész egyszerűen közölték a „független értékelőkkel” hogy mennyi is a legyen a felértékelendő lakóingatlannak az értéke. A jelzáloghitel-rendszerrel – ahogy azt most a devizahitelesek tömegei is mutatják – felfutott az ingatlanértékelési iparág, éppen a tömeges banki iények, a hitelek kihelyezése okán és ami ezzel jár jelentős verseny is indult meg az értékelők és az értékelésre szakosodott társaságok között. E versenyben a bíró szerepét a banki fedezetértékelések töltötték be, akik vagy elfogadták vagy nem az egyes értékelők, avagy értékelő társaságok szakvéleményeit. Korrupcióról is rebesgettek, arról hogy miként kerülhet fel – vagy nem kerülhet fel – az úgynevezett banki listára egy-egy értékelő avagy társaság.

A dolgok és a jelenségek lényegi részeit a „banki titok”  fala takarta és a szakmai érdekvédelmi szervezetek is úgy voltak tehetetlenek, ahogy kell. Ahogy ma a devizaadósok a bankokkal folytatott vitájukban. A bizalmas híradások az első időben alulértékeltetésről szóltak, majd az úgynevezett Fészekrakó program kapcsán pedig túlértékeltetésről.

Most viszont lehullhat a lepel. Márpedig azért, mert az állami eszközkezelő a hitelbiztosítéki érték során alkalmazott forgalmi értékeléseket – alul és felül értékeléseket -  veszik alapul a vásárlás során. Nézzünk például egy vidéki példát, ahol a jelenlegi ismert szabályozás alapján 35 %-ésrt vásárol az eszközkezelő. Legyen példaingatlanunk piaci értéke 10 millió forint. Annak idején ezt alul értékeltették például 9 millió forintra, majd a BASEL II. által kiadott direktíva alapján a hitelbiztosítéki értéket ennek 80 %-ban állapították meg. Ez 0,8 * 9 = 7,2 millió forint. Ennek pedig a 35 %-a 7,2 * 0,35 = 2,5 millió forint.

Mi is történt? Megmentették a tulajdonost 10-2,5 = 7,5 millió forintos vagyon terhétől. Erre mondják üzleti körökben, hogy ügyes. Körülbelül ez történt a nem lakás célját szolgáló nemzeti vagyonnal is. Nos, ha ugyanennek a családnak a CHF ámokfutása kapcsán még keletkezett is például 12,5 millió forint tartozása is, amit nem enged el a bank – betétesei érdeke védelmében -  mert az eszközkezelő ugye csak 2,5 millió forintot pótolt a „veszteségéből”, így a volt tulajdonoson rajta marad, mint szamáron a fül 10 millió forint mondjuk nagykegyesen 30 évre. Lássunk egy lakás-kalkulátoron hogy mennyibe kerül havonta 12 millió. Az ERSTE Bank lakáshitel kalkulátora 10 millió forint hitelt havi 71,918 azaz 72 ezer forintért kínál.

A deviza-elszámolású hitelszerződés aláírásától kezdődően lássuk csak mi is történt egy új lakás megvásárlásától..

A bank által finanszírozott projekt cég eladott Jóskának és családjának  egy 7,2 millió forint értékű lakást. Projekt cég ennek elvitte, mondjuk szerényen a 20 %-át, a többit visszajuttatta a bankba, illetve befizetett 25 % ÁFA-t az álamnak.

Jóska és családja a válságig – legyen a vásárlás 2005. évi  és 2010-ig fizettek – öt éve alatt mondjuk havi 80 ezer forinttal kifizetett évente 960 ezer forintot ez 4,8 millió forint. 2011 évtől  Jóska és családja mondjuk lakhat 60 ezer Ft/hó összegért a lakásban – a többi rezsi – és van 10 millió forintos tartozása a bank felé, amit havi 72 ezer forinttal kell törleszteni. Lakhat tehát a „megszokott” lakásban havi 60 + 72 = 132 ezerért. Meg lett mentve.

Na mármost, ha ezt a 132 ezer forintot a békés lakhatásáért nem képes Jóska és családja lepengetni havonta, akkor mehet, ahova akar, hiszen ahogy Simor úr hangsúlyozta az USA nagykövetnek nálunk nincs ingyen ebéd. Nálunk ebben az országban már lehet utazni, le is út fel is út. Ám a 72 ezer forintos havi tartozás az marad, tehát Jóskát és családja még végrehajtói kíséretet is kap. Havi 72-ért? Jóska tehát feketemunkába menekül, a végrehajtó meg utána. Legjobb hát, ha Jóska külföldre megy, mert oda már a végrehajtó nem biztos hogy követi.

Kedves Olvasóim!

Bizonyára tudatlanságomból sok mindent rosszul tudok, illetve elszámoltam magam. Hiába, öregszem. Kérem javítsanak bele a történetembe a tisztánlátásunk érdekében. És tanuljuk: Nincs ingyen ebéd. 

Szanyikapitány és a devizahitelesek

Előrebocsájtom, nem szeretem az öszödi böszméket, mert hazudtak és hazudnak éjjel és nappal. A konkoly közé azért néha búzaszem is keveredik. Így vagyok magam is a jó borral, amibe nem szabad vizet tenni sokak szerint. így én a borba nem is teszek vizet. A vizet javítom fel, a borral. Meg kell állapítsam - amire Johannes barátom hívta fel a figyelmemet - hogy né' csak ...

"Nézzünk bele, miből is áll a devizahitel? Alapvetően hitből. Mondhatnánk azt is, hogy banki szemszögből ez egy virtuális játék, megannyi matematikai értékű tényezővel megspékelve, míg az ügyfél szemszögéből hús-vér forint. Egyenlőtlen játszma. A bank csak ritka esetben (talán egyáltalán se) vesz fel a svájci jegybanktól forrást, hanem azt mondja, "játsszuk el, hogy..." . A bank valójában a nemzetközi tőzsdéken jegyez pozíciókat, amelyeket prudenciális okokból (értsd: a jó gazda módján) rendre le is biztosít szerteágazó fedezeti ügyletekkel, azaz előállít egy virtuális pénztömeget, amelyre hivatkozva valós forinthiteleket nyújt. A játék lényege az, hogy úgy csinál, mintha svájci frankot mozgatna, éspedig a mindenkori kamat-, illetve árfolyamviszonyok közepette. Azaz felszámít alapkamatot, ügyleti kamatot, hitelkockázati felárat, árfolyam különbözetet és banki költségeket. Öt olyan tételt, ami jobbára hivatkozás, számottevő valódi háttér nélkül. Ezért kecsegtet ez ügyben szinte bombabiztos sikerrel a bankokkal szemben indított minden per, minthogy egyetlen bank sem képes annak bizonyítására, hogy az adott konkrét ügy és ügyfél esetében milyen ahhoz, és csak ahhoz köthető konkrét műveletet végzett, és azokat milyen konkrét következményekkel tette. Más szavakkal: ha az ügyfél azt állítja, hogy a bank indokolatlanul tért el az eredeti szerződés konkrét számaitól, akkor a bank képtelen bebizonyítani a konkrét indokait. Általában el tudja magyarázni, ám konkrétan nem. A bíróság viszont csak a konkrét eset konkrét körülményeit veheti figyelembe. Sakk-matt." 
Továbbiak ...

Gyanús ez a Szanyikapitány. Iszik ez eleget? 


Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége szervezése

Érdekviszonyok

Kedves Gábor!

A devizaadósok konfliktusával kapcsolatba kerülő személyek a következő módon kategorizálhatók:
- Deviza-adósokra, azaz érintettekre,
- Segítő szakemberekre, szimpatizánsokra azaz drukkerekre,
- Ellendrukkerekre,
- Ellenfelekre, ellenérdekűekre, és
- Ellenségekre.

Sajnos a jog, nem matematika. „Mindenkinek igaza van, erejéhez mérten.”

Mi pontosan azért szerveződünk, hogy erőnk legyen. Mert hogy igazunk van, azaz megtévesztettek és most fosztogatnak minket a bankok, az a napnál is világosabb. Nekünk palimadaraknak az érdekünk, hogy erőt gerjesszünk az igazunkhoz és a bíróság elfogadja érveinket, kérésünket, ami a jelenlegi státus quot átírja. Célunk a szerződések megsemmisítése és normális szerződések kötése, kártérítéssel.

Most a médiában megy a porhintés, az érdekviszonyoknak megfelelően. Látható, hogy a bankok és a politikai körök azon vannak, hogy mi ne szerveződhessünk és ne perelhessünk. Ez mindent elárul.
Ezért tartom veszélyesnek a kibicek észosztását.

Van esélyünk. Azt simán hagyja a társadalom, ha naponta külön-külön baleset van az autópályákon, ám más a tömegbaleset. Áttételesen erről van szó.
Akkor van esélyünk, ha szervezettek is vagyunk, mert minimum 350 ezren vagyunk, "csak nem ismerjük egymást.

Bátorsággal

Palimadár
www.palimadar.hu

Válasz Évának

Kedves Éva!
És is örömmel olvastam soraidat, DE ... mind, amit leírsz a SZURKULÓ nézőpontja. Kisiskolás koromban én még küzdöttem salakos pályán, és tudom mit jelent "lent a salakon", és fent a lelátón.
Én ÉRINTETT vagyok. És mint ÉRINTETT más a nézőpontom.
Ismerem a www.hitelkarosultakert.hu weboldalt és folyamatosan "sajtófigyelem" hogy úgy ne mondjam monitoringolom az eseményeket. Azt látom, hogy a sok "palimadár" (Igen. Palimadár vagyok, akit palira vettek és madárnak néztek. Devizaadós.) csak áll és bámul. Egyáltalán nem érti mi történik. Hogy jutott ide?  Szorong, retteg mert nem látható a kiút. A bankok nem engednek, a kormány tehetetlen. Nincs az a bankvezér, aki pénzről lemond a betétesek kárára ami jogérvényes. Persze más a helyzet ha bírósági ítélet kötelezi. Azt neki is mint mindenkinek be kell tartania. ( Orbán Viktor se cserélheti le, mint a minisztereit. :) )
Piacgazdaságban, jogállamban - az EU jogrend szerint - a kormány nem is utasíthatja a  bankokat. Maguk a magyarországi bankok, a "leánkák" helyi vezetői sem tudják, mit lehet ilyen helyzetben tenni, mert ilyen csak magyarországon következhetett be, két ok miatt. Egyik az, hogy a hazai átlagkeresetek ötödét képezik a Lajtán túliaknak  és nálunk vált tömegessé a deviza-elszámolású hitelkonstrukció a lakások és autók megszerzésére. Egy rossz konstrukció, hibás termék. Mert ilyen puha közegben tudták a bankok bevezetni. A Lajtán túl az ilyen nem divat.

Napjainkra cinikusan úgy is mondhatnám, hogy a bankok "túlnyerték" magukat, mart a svájci frank - világválság miatti - ámokfutása az "uzsora kamatos hitelezés" kategóriába vitte tömegesen a "devizaadósokat". Ilyen mértékű törlesztőrészletek fizetésére nem képes a jövedelmei miatt a magyar társadalom. 

Maga a deviza-elszámolású hitelkonstrukció - ahogy az egyre nevesebbé váló  Dr. Róna Péter közgazdász azt kifejti - rossz banki termék. Rossz konstrukció. Ezt én a CHF/HUF idősoros változás diagrammon be is tudom mutatni. Közérthetően. Most készül. (Műszaki példával élve - mert én műszaki szakember lennék, ám nem hülye - ez az a helyzet, amikor a sugárhajtású gépek sorra zuhantak le műszaki okok miatt, mert nem ismerték a MACH számmal jellemzett jelenséget, miszerint egy sebességhatár felett megváltoznak az áramlási jelenségek. Az az alatti sebességre a meglévő repülőgép konstrukciók jók voltak, ezen felül viszont nem.)

Aranyos és kedves a tanácsod, hogy csatlakozzak a nálam "okosabbakhoz" a neves szakértők csoportjához. 

Hát kedves Éva, nekem erre már nincs időm. Se kedvem. Na és nincs is bizalmam igazán hozzájuk (tisztelet a kivételnek), no nem azért mert kétségbe vonnám képességeiket, amelyek nevessé tették őket, hanem azért mert nem ÉRINTETTEK. Úgy is fogalmazhatnék hogy másként és mástól motiválta és az nekem ebben a helyzetben kevés. Tisztelet a kivételnek, mártogatják az arcukat a médiába és osztják az észt, közben más és sajátos csoportérdekek mentén vetítenek és szórják a port a szemekbe.

Önmagában. hogy sok neves ember összegyülekezik és beszél valamiről, az konferencia. Eszmecsere. Amiben pedig és mi - palimadarak - vagyunk  az mára HÁBORÚ. Háborút pedig bölcsek sosem nyertek. 

Én abban hiszek, hogy bíróság előtt be tudom (tudjuk) bizonyítani, hogy a megkötött devizaelszámolású hitelszerződésünk semmissé tehető, megtévesztés és uzsora kamat okán, továbbá a bíróság kötelezi olyan szerződés megkötésére a bankot és minket, amely nem devizaelszámolású, hanem a jegybanki inflációt követő  havi törlesztő részletű és a kamatokat fizetem és a tőkerészt, ahogy az egy rendes kölcsönszerződéshez illik. 

Nekem és minden érintettnek mára már minden nap számít. A szerződésemből sürgősséggel és mielőbb ki kell gyilkolni a devizaalapú elszámolás kikötést, mert azt semmi nem indokolja. Az egy banki megvezető trükk volt, amit megtévesztéssel értek el, hogy aláírjuk. Nem is értettük a fogalmakat. Ahogy a palimadarak tömegei ma sem értik mi ez. 

Konkrét lépés mindeddig nem történt az én ügyemben, legfeljebb a lakáshitelesek ügyében, hogy mostantól élhetnek a 180 Ft-os rögzített árfolyammal, amit a kormány homokozott ki a bankokkal. Ami messze nem megoldás, csak időnyerés a csodavárásra. A kormány sem látja - vagy nem is akarja a bankadó miatta mert a piszkos pénzre neki is mint a falat kenyérre van szüksége - hogy a szerződéseket kell megsemmisíteni és úk szerződést kötni, a devizaelszámolású kikötéseket kell kivenni azokból.

Ez "csak" annyiban társadalmi ügy, hogy tömegessé vált és már nem csak egy-egy baleset, hanem katasztrófa fenyeget, ahogy egy egy autóbalesethez sem rohannak oda a közszereplők, ám egy vonatbalesethez igen.

Bizonyos vagyok abban, hogy a megoldást az EU jogrenden belüli fogyasztóvédelem kínálja, mely szerint minden szerződés megtámadható, módosítható és ez a szerződő felekre vonatkozik.

Tehát nem várok semmire és senkire. Ahogy megtalálok tizenkettő K&H Autólizinges sortársamat, abban a pillanatban megalapítom velük a fogyasztóvédelmi egyesületemet és létrehozunk három pertársaságot és azonnal benyújtjuk a keresetet. Kitörünk, mint lovasíjász és huszár őseim az ellenséges gyűrűből. Nincs idő nekünk megvárni a felmentő csapatokat, mert mire azok ideérnek minket már levágnak, ahogy a végrehajtási szakaszba jutottakat levágták és a kormány is abban gondolkodik hogy a fosztogatókkal kéz a kézben felvásárolja az elárverezett otthonokat 35 %-ért? ( Majd persze később mert kell a pénz eladja a külföldi befektetők által létrehozandó  új törvény adta kedvezményes - adómentes - bérlemény-szolgáltatóknak.)

Ha kell - valamint az ődő engedi - akkor az illetékes bíróság elé járok - nem csak a kormány ellen lehet tüntetni .- járunk sátrazni, demonstrálni, hogy sürgősséggel hozzák meg az ítéletet, mert nekünk minden havi késés tízezreket, százezreket jelent kárként. Nem akarok öngyilkos, elvált, feketemunkás avagy külföldön munkáért loholó ember lenni. Miután én nem vagyok sem munkaképes, sem munkába járásra képes, csak öngyilkos lehetnék. Ám erre nem vagyok motivált!

Nagyon sajnálom hogy - jószándékból ugyan - ilyen az érintetteket megtorpantó - hogy várják a csodát a neves szakemberek gyülekezetétől - válaszod érkezett. Én nem így látom ezeket a gyülekezeteket. Hanem úgy hogy gyülekeznek a keselyűk, akik a médiába mártogatják az arcukat, lásd a szoclib politikusokat akiknek van pofája adni most a megmentőt, mikor semmit nem tettek e megtévesztő és katasztrófába sodró szerződések megkötése ellen. Lásd az egyes portálokat ahol gyűjtik a devizaadósokat és máris ott állnak egyes ügyvédek szolgáltatásaikat kínálva. 

Én tudod kikben hiszek még? Az érintett ügyvédekben. Az ÉRINTETTEK-ben. És csak azokban. Más ám - ahogy a történelem megmutatta - pénzért, zsoldért küzdeni, na meg más az otthonért és a családért. A megmaradásért. 

Akiben még bízom az a független magyar bíróságokban, amelyeknek ezen ügyek hatalmas próbatételt adnak. Ezért is kellenek a pertársaságok, hogy ne egy millió per terhelje őket, hanem egy-egy devizaelszámolású banki hiteltermék szerződésre mondhassák ki, hogy az hibás termék, a szerződést megsemmisítik és új szerződésre valamit a rendező elvek mentén elszámolásra kötelezik a feleket.

Vajon elég bátrak -e bíráink és elég becsületes-e jogszolgáltatásunk rendszere, hogy érvényre juthat az igazunk, az igazság, a gyarmatosítók kifosztó technikáival szemben? Mert ezzel állunk mi érintettek most szemben.

Én tudom azt, ha nem teszek magamért és a sorstársaimért, minket sem ment meg senki, ahogy a végrehajtás alatt állókat, a kilakoltatottakat sem mentette meg senki. Én - személy szerint -  ugyan az ilyentől még igen messze állok, mert csak egy autóról van szó, ám én nem tudok menni csak 50 - 100 métert egyszerre, tehát létfontosságú nekem, hogy eljuthassak máshová is, ne szobafogságban, házi őrizetben kelljen leélni az életem. Kellően motivált vagyok és a harcostársaimat keresem.

Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége szervezése