E néven nevezzük mindazon papirpénzeket, melyeket 1848. s 49. a magyar kereskedelmi bank, a kincstár s az országos honvédelmi bizottmány kibocsátott.
E papirpénzek a következő csoportokba oszthatók: 1. A magyar kereskedelmi bank által ércpénz-alapon kibocsátott 1 és 2 forintosok (szürke és rózsaszin), Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Völgyi Ferenc kincstári főpénztárnok s Rögler János bank-főpénztárnok aláirásával dátum nélkül. - 2. Álladalmi pénzjegyek, melyek névszerinti értéke a közállomány által biztosíttatott, 5, 10 és 100 frt értékben, Kossuth Lajos pénzügyminiszter aláirásával, kibocsátva Budapesten 1848 szept. 1. - 3. Az országos honvédelmi bizottmány rendeletéből kibocsátott kincstári utalványok 15 és 30 kr. értékben, Völgyi Ferenc kincstári főpénztárnok aláirásával, Buda 1849 jan. 1. - 4. Kincstári utalvány Kossuth Lajos országkormányzó és Duschek Ferenc pénzügyminiszter aláirásával, 2 forint értékben (fehér papir, fekete könyvnyomdai nyomás), Magyarország koronátlan címerével, kibocsátva Budapesten 1849 jul. 1. - 5. Kincstári utalvány Kossuth Lajos országkormányzó és Szemere Bertalan miniszterelnök aláirásával 10 frt értékben (fehér papir, fekete litográfiai nyomás), Magyarország koronátlan címerével, kibocsátva Budapesten 1849 julius 1-én. E papirpénzjegy eddig csak két példányban ismeretes, egyik a magyar nemzeti muzeum, másik egy bécsi gyüjtő birtokában *U. L.* 59395 és 59398 jegyekkel. E pénzfaj nem került forgalomba, csak néhány darab jutott mutatóba egyesekhez. Aradon égették el. - 6. 1000 forintos (?) Helfert J. Sándor báró, a bécsi Numism. Zeitschr. VI-VIII. kötetében 1876, 233 dtb., Oesterreichische Münzen und Geldzeichen von den Jahren 1848 und. 49. címü cikkében irja, hogy midőn az osztrákok Duschektől az államkasszát átvették, azzal együtt öt a 1000 darabot tartalmazó csomagot is átvettek, melyekben szép kivitelü, szines, Angliában készült 1000 forintos papirpénzjegyek voltak, melyekből egy darab sem került még forgalomba. A csomagok megsemmisíttetvén, «magyar ezresek voltak - végzi Helfert - de ma már egy példány sincs belőlük». - 7. A K.-k utolsó csoportját képezik a 10 forintos, 30 és 15 krajcárosok szines alapnyomatai, minden szöveg nélkül, melyeket az Aradon működő pénzsajtó szükségből bocsátott ki kész példányok helyett a szabadságharc utolsó napjaiban. A szabadságharc ideje alatt városok, polgári és katonai hatóságok, uradalmak s egyesek is bocsátottak ki papir-szükségpénzeket, lokális, rövidebb vagy hosszabb tartamu érvénnyel, erről l. Szükségpénzek.
Kommentár: Vajon miért nyomtattak Kossuthék pénzt? Csak nem azért, mert fedezetlen pénzt mi is tudunk nyomtatni és ha mi adunk kölcsön más adósodik? Vissza tehát a nemzetnek a pénzkibocsájtás jogát! Orbán bankót!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése