Jelen gondolatokat Balla D. Károly írásai indikálták: Bizony nem mindegy "csapra szarni, avagy szarra csapni". Nem mindegy a számításainkra nézve az sem, hogy geo -avagy heliocentrikus a világképünk, azaz hová helyezzük a megfigyelő koordináta rendszerének az origóját. A fizikatörténet klasszikus példája a csillagászatból az, hogy a bolygók pályáinak számítása esetében messze nem mindegy az, hogy a Naprendszerben hová helyezzük a középpontot, ide a Földre, avagy a Napba. Mert ugye ha a Napba helyezzük, ami megfelel a valóságnak úgy a bolygók helyzete az eliptikus pályákon jól számolható, ám ha a Földre?
Politikai eszmerendszerünk dolgában is igen hasonló a helyzet. Mindaddig, amíg végzetesen leegyszerűsítve, vulgárisan elfogadjuk a bal -és jobb oldal koordináta rendszerét, mindaddig egy olyan "inercia rendszerben" kóválygunk, amely a torzképek sokaságával, különféle görbületű homorú ás domború tükrök képeit mutatják. Innen ered az az abszurditás ami ma is átitatja életünket. Világképünket a vallásalapítók és követőik - azaz eszmerendeszerek - befolyásolják és a vallások közé bátran soroljuk be magát az úgynevezett "euro-atlanti" tudományt is.
Volt szerencsém olvasgatni Balla D. Károly kárpátljai közíró írásait. Lelkem könnyes-fátyolos tükrében ott láttam írásain keresztül az Embert, aki megengedő, törekvő és tisztességes. Majd mint egy népmesei hős meg is kapja "jutalmát", az elszigetelődést, a kritikus magányosságát. Hálátlan dolog a kritika, az önfeláldozás egy módjának is nevezhetnénk. Jön egy Ember, meghatároz egy nézőpontot - avagy illeszkedik egy már meglevő nézőponthoz - és onnan nézve elmondja, onnan mi hogy látszik. És kész a baleset. Mert természetesen mindenki - a maga sorstükrén - másként fogja látni. Mert másként kell is hogy lássa.
Hősünk - Balla D. Károly a társadalom kritikus - a "kárpátaljai magyar zárványunk" hús-vér egyede. Sorsa azonos a kárpátaljai magyar zárvánnyal. Annyiban különbözik közegétől, hogy az úgynevezett egyetemes emberi eszmék szűrőjén - speciel a liberális eszmerendszeren keresztül - igyekezik idősorban és fentről vizsgálni az őt körül vevő dolgokat. Becsületére legyen mondva igényli a tudományos szigort - jó családi hátteret és iskolákat mutat - így előrebocsátja meglátásainál, hogy azok alapvetően szubjektívak. Ez - tőlem nézve - így is van.
A magyar populáció kárpátaljai zárványa valóságára, sorsára én magam is, mint külső megfigyelő az 1990-es évektől rálátok. Emberi sorsokra, emberi gondolkodásmódokra és stratégiákra. Sőt a magyar-magyar kapcsolatépítés síkján áttételesen két házasságról is "tehetek" azaz a zárványból kitörő két leányzó anyaországi házassága, családjai dolgában mint volt munkaadó szerepet játszottam.
Nekünk a magyar populáció elemeinek sürgősségel fel kéne hagyni a ránk importált ideológiákkal, ezzel a lefasisztázással és lekommunistázással (lelabancozásssal lekurucozással). Tudomásul kéne vennünk magyar szellemiségünk egyedülállóságát, amit legjobban nyelvünk, azaz gondolkodási rendszerünk mutat. Szinte kiveri a szemünket a tény, ám csak nem akarjuk látni. Mi magyarok (magyar populáció) beszélünk és gondolkodunk egy nyelven. Már aki magyarul beszél és gondolkodik is egyszerre. Mert a kettő nem azonos, hiszen vannak sorainkban is többajkúak.
Tipikusan létezik a magyar sors, ami a magyar populációtól elválaszthatatlan, ahogy létezik a Kárpát-medencei flóra és fauna, mely szignifikánsan különbözik környezetétől. A magyarság (értsd magyar populáció) a Kárpát-medencei emberi lét domináns megjelenési formája. Ezt a szerves egységet - élő szervezetet - szabdalta fel Trianon azzal, hogy a peremén élő népek alkotta politikai nemzetek alá vetette ennek a nemzettestnek a harmadát és területének több mint felét. No azt ne higgyük ebben egyedül állók lennénk. Mindahol a világon egy-egy populáció felszabdaltan több politikai nemzetállamhoz tartozik, azaz van Észak és Dél (Korea, Vietnám, Oszétia) valamint vannak népek, akik eleve nem juthatnak a politikai nemzet struktúrához (Lásd kurdok) addig nem vagyunk magunk. A nagyhatalmak, azaz a Kárpát-medencét körül ölelő szláv és germán és azon túli angolszász és latin világ tovább fojtogatják az időben változó magyar populációt és annak szellemiségét, gazdaságát azaz megélhetését. És már Kína is itt van. A fizikális szorongatottság mellett egy belső bomlasztó erő is rágja morzsolja szellemiségünket, ez pedig a kereskedőnépek eszmei létalapját biztosító liberalizmus. Van ugye olyan szer, gyógyszer ami egyeseknek orvosság, másoknak méreg. Míg az európai zsidóság számára a liberalizmus, a liberális eszmék a túlélés, a gyarapodás alapját képezik, ugyanis ők a világ minden pontján "idegenek" és elemi szükségük van az úgynevezett tolarenciára, addig a magyar populációra nézve biztos út az önfeladásra, az identitás vesztésre, a populáció dezorganizálására. Ezekről a kérdésekről tervezek Balla D. Károly közíróval polémiát a "Szándékunk lehet jó és mégis hibázhatunk" alapon.
Dalban Bojtorján Összetartozunk
5 megjegyzés:
Hát ez nem jött össze. Mármint bdk-val a polémia. "Mélymagyarnak" látott és letiltott. :(
Mert ugye egy Liberális nem diszkriminál, csak elhatárolódik. Nam szarunk a kútba, csak illendően a kávájára, aztán belesöpörjük.
Linkben: Velem foglalkoznak-nak hoz: Foglalkozik már a rosseb. Ha nem lehet szót érteni, minek görcsölni? Kerek a világ!
A liberalizmus, mint a "kereskedő népek" túlélésére létrehozott eszmerendszer?
Ilyen alapon, minden etnikumnak megfelelő stratégia lenne, hiszen pl minden 'nemzettestéből' kiragadott magyar embernek is, hisz "elemi szükségük van az úgynevezett tolarenciára".
És miért van az, hogy az angolszáz, germán 'fojtogató hadak', a legliberálisabbak a világon? Hmm?
Megfertőzte őket a zsidó mentalitás? Nem tűnik nekem olyan vészesen rossznak a francia kultúra, vagy az angol gazdaság, hogy sajnáljam őket ezért, vagy, hogy a liberalizmusba ne azt lássam ami valójában.
Te persze egész más eszmeredenszeren keresztül tekintesz a liberalizmusra. A rosszul értelmezett konzervatizmus frusztráltságával (a fasizmus kistestvére) óckodásával.
Az ideológiákra való nemet mondaást kéred ki magadnak, elhallgatva azt az apró tényt, hogy az ideológiákhoz való viszony az értelmiségi lét szerves alapját képezi, miközben persze te is kijelölted nálad merre-mennyi.
Ezzel a sületlenséggel, ország-világ előtt esküt teszel a huszas évekre jellemző antiszemita maszlag mellett és nemet mondasz arra az eszmerendszerre aminek az egyetemes emberi egyenlőség és szabaság és ami körülbelűl az ipari forradalom óta uralja a nyugatot.
El kéne dönteni, hogy erre fele akar-e húzni a nagy magyar ugar, vagy visszavágyik - mint mindig - a provincionalizmus és a patriotizmus bizonytalan és gyanakvó ködébe.
BDK egész egyszerűen nincs veled egy szellemi súlycsoportban és nem törődik azzal, hogy egyesével próbálja meg lehántani az emberekről a politikából és a politikai emlékezetből áradó rengeteg buta előítéletet és hibás reflexet.
Ő hivatásosan csinálja és nem rendez polémiát valakivel aki semmi újat nem tudott hozzátenni az ezzel kapcsolatos vitákhoz.
Én egy comment erejéig szívesen foglalkoztam veled, bár én sem nagyon hiszek az egyes emberek gondolkodásának megváltoztathatóságába, elkelt itt, egy vélemény egy(!) másik oldalról.
Bocs az elírásokért,
Üdv,
Bence
Írod: A liberalizmus, mint a "kereskedő népek" túlélésére létrehozott eszmerendszer?
Ilyen alapon, minden etnikumnak megfelelő stratégia lenne, hiszen pl minden 'nemzettestéből' kiragadott magyar embernek is, hisz "elemi szükségük van az úgynevezett tolarenciára".
Írom: Úgy van. Minden etnikumnak szüksége van saját stratágiára, ugyanis az elnyomás és a kizsákmányolás jelen van.
Irod: És miért van az, hogy az angolszáz, germán 'fojtogató hadak', a legliberálisabbak a világon? Hmm?
Írom: Az említett népek a nagy libaralizmusukban végigakasztották és rabolták a világot. Ismered a töténelmet ugye? No ez az mellett hogy erkölcstelen, egyben súlyos bűn is. Milyen világnézet az, amely tolerálja a bűnözést?
Irod: Megfertőzte őket a zsidó mentalitás? Nem tűnik nekem olyan vészesen rossznak a francia kultúra, vagy az angol gazdaság, hogy sajnáljam őket ezért, vagy, hogy a liberalizmusba ne azt lássam ami valójában.
Írom: Tévedés ne essék. Magának a zsidóságnak is több eszmerendszere van.Talán egyike azon népeknek ahol a szellemiségnek szinte minden vonulata megjelenik egy populáción belül. A kibuctól a komunista eszméken át egészen a vadkapitalizmusig. Amikor liberalizmusról beszélünk, nem a zsidóságról beszélünk. Amikor kereskedőnépekről beszélnk, megint nem csak a zsidóságról beszélünk.
Irod: Te persze egész más eszmeredenszeren keresztül tekintesz a liberalizmusra. A rosszul értelmezett konzervatizmus frusztráltságával (a fasizmus kistestvére) óckodásával.
Írom: Jó lenne ha nem cimkéznél, általánosítanál és sorolnád be a mondandómat. Ne kenj a mondandómra szart. Ne állítsda mondanm mellé a pöcegödröt. Semmi közöm az úgynevezett konzervatívizmushoz ahogy a ez úgynezett liberalizmushoz sem. Semmi kedvem a kékek meg a zöldek üzekedésében részt venni, de még asszisztálni sem. Szívből utálok minden szélsőséges izmust ami azt hírdeti ő és együdül az üdvös. Ahogy az elnyomást és a kizsákmányolást is.
Irod: Az ideológiákra való nemet mondást kéred ki magadnak, elhallgatva azt az apró tényt, hogy az ideológiákhoz való viszony az értelmiségi lét szerves alapját képezi, miközben persze te is kijelölted nálad merre-mennyi.
Írom: Valóban, van ugye a vallás, van a filzófia és van az ideológia és ehhez kapcsolódóan a politika. Ezenek mindegyikéhez köze van az értelmiségnek, hiszen ők a tanítói, magyarázói esetenként alaító. Nyilván nekem is van világnézetem, azaz tapasztalatom és véleményem van a világról.
Írod: Ezzel a sületlenséggel, ország-világ előtt esküt teszel a huszas évekre jellemző antiszemita maszlag mellett és nemet mondasz arra az eszmerendszerre aminek az egyetemes emberi egyenlőség és szabaság és ami körülbelűl az ipari forradalom óta uralja a nyugatot.
Írom: Antiszemitázd nagyanyádat. Az antiszemita cimke egy provokáció. A holocaust business része. Egy intenzív popagada. Lényegében ugye zsidóellenességet jelentene. Nos megsúgom nem az a világ legnagyobb bűne. Van vagy 4000 vallás és közel ennyi nép. Sokan nem szeretnek - mert nem is kell - más népeket. Mi szeretnivaló van ugyanis rablókon? Én a magyarellenességet a magam bőréből súlyosabb bűnnek tartom.
Írod: El kéne dönteni, hogy erre fele akar-e húzni a nagy magyar ugar, vagy visszavágyik - mint mindig - a provincionalizmus és a patriotizmus bizonytalan és gyanakvó ködébe.
Írom: Hát elég költői a kép. És valósághoz semi köze. Ilyen alapon a Csillagkapu filmsorozatból is vitatkozhatnánk. Először is nincs uóolyan hogy magyar ugar. Festett képben nyilván van, mert valaki, valakik lenézték és lenézik saját közegüket. Holott pontosan ugyanannyra felelősek azokért a viszonyokért ait lefikáznak, mint akiket lefikáz. Egy egynépességetz, popolációt bunkónak minősíteni, a minősítőt minősíti. Kutyából nem lesz szalonna.
Írod: BDK egész egyszerűen nincs veled egy szellemi súlycsoportban és nem törődik azzal, hogy egyesével próbálja meg lehántani az emberekről a politikából és a politikai emlékezetből áradó rengeteg buta előítéletet és hibás reflexet.
Írom: Nem hiszem hogy bdk-nak a e védelmedre lenne szüksége. Éles elme, elemző tipus és jól is ír. Nem is keveset. Éppen ezért szerettem volna vele megkonzultálni, hogy miből gondolja azt, hogy a túszként élő kárpátaljai magyar zárványnak pontosan a liberalizmus eszméi segítenének mai szorongatottságában.
Ő dolga nyilván az, hogy szóba áll-e valakivel, avagy sem.
Az pedig hogy kik vagyunk, azt nem mi haenm mindg a környezetün dönti el. Az pedig hogy ki milyen súlysoportba tartozik, azaz miben milyen szinten kompetens, az megint egy másik kérdés. Szerinte lila segédgőzöd sincs az én munkásságomról. Így aztán meredek a súlycsoportokra vonatkozó észrevételed. Sőt! Elfogult. Miáltalan komolyan nem is vehető.
Irod: Ő hivatásosan csinálja és nem rendez polémiát valakivel aki semmi újat nem tudott hozzátenni az ezzel kapcsolatos vitákhoz.
Írod: Látod ez az ostobaság. Semmi újat nem tudott hozzátenni? Ehhez a vitához?
Milyen vitához, és mihez kellene hozzátenni az újat?
Mit csinál hivatásosan bdk?
Irod: Én egy comment erejéig szívesen foglalkoztam veled, bár én sem nagyon hiszek az egyes emberek gondolkodásának megváltoztathatóságába, elkelt itt, egy vélemény egy(!) másik oldalról.
Írom: Nincs egyik és másik oldal. Azt mesterségesen csinálják. Akkor keletkezik egyik avagy másik oldal, amikor valamelyik elhatárolódik. És aki elhatárolódot már a polémiától is, az éppen bdk. Nyilván aminek sok oka leht. Például nincs kedve. Öröknek láta a megszólítót aki most jöttle a falról. Nincsenek tényleges érvei, csak általánosságai. Mint ahoy te se egy szóval sem foglalkoztál a kárpűátaljai magyar zárvánnyal, amely közösségnek az állapotára irányult volna a vizsgálódás. Írtál angolokról, franciákról németekről, rabló népekről jól feldicsérve őket. Írtál a huszas évek szellemiségéről, amienek a mai napi nincs kritikája, ugyanis jellemzően csak bizonyos kritikusok szava hallatszik arról az időről is, és azt is tudjuk kik írták azokat a kritikákat. Magukat kommunistáknak vallók ugye? Kik azok akik egy megszállás alatt lévő országban törénteket a megszálottak rovására írják?
Szóval ott áll az elmélet, ám a gyakorlat azt nem igazolja. Az ilyen elmélet ráolvasás. Kuruzslás.
Megjegyzés küldése