2008. január 2., szerda

Szívpörkölt krumplipürével

A 2008. év általam készített étele, a cím szerinti lesz. A lencsefőzelék füstölt kötözött combbal (opcionálisan bécsi virslivel) már megvolt az Én Édes Pici Párom elővezetésében. A szívpörköltet ( értsd disznószív) Gergő fiam szereti. Már egy hónapja megrendelte tőlem, de úgy látszik most kerül erre sor. Az ilyen szerdai menü, mert ez az a nap amikor Gergőnk az edzése kapcsán megjelenik nálunk. Most különlegesen készül, ugyanis a pörkölt húst fűszerezett kefirben pácolom. Ez ugye pörköltnél nem szokás. Arról meg nem is szólva, hogy nem pörköltnek vágtam a szívhúst, hanem tokánynak. Lehet ezáltal félrevezető maga a név is. Talán inkább tokányról kellene szólnom.
Képriport.

2008. január 1., kedd

Stula 2008. évi üzenete

A comment: Nincs magasság mélység nélkül.

No comment:

langy esőben
tömör ködben
holt részegen
mély gödörben

szilveszternek
nehéz napján
négykézláb
az árokpartján

átölelem
a világot
Bodog Új Évet
Kívánok!

Sasadi Zártosztály 2008

Belecsaptunk a 2008-ba itt a zártosztályon is. 1999 nyarán az intenzíven nem hittem volna. És lám. Itt dánvárkodom. :) Igaz, ez a Sasadi Zártosztály, van hét hogy ki sem mozdulok a lakásból, ám ez is lét. A létezés egy formája. Az vessen rám követ, aki utánam csinálja. :) Rokonokat barátokat szépen megkommunikáltuk. Érzékeltettük fontosak nekünk. Nem szeretem az SMS üzeneteket, mert rossz a szemem és virsli az újam. És ha nincs a mobilban benne az SMS küldő neve, úgy nyomozhatok ki jópofizott az ilyenkor járatossá vált blődlikkel. Szép volt ez az év. Kaptam egy unokát, Ádit, kaptam végre egy közösséget a KIVOSZ-t, akikért tehetek is valamit és rátaláltam a blogomra is, mert már tele volt a hócipőm a feszes szakmai lapjaimmal, hogy csak komolykodni lehet. Az ifjú sólymok - fiaim - is jól húznak, ám ez ilyet mint zord atya, szinte elvárom tőlük, mint apám tőlem. A nagyapai vágy teljesült. A villamosmérnök urak, multiknál tolják angolul a galacsint. De másként hittem ifjú álmaimban. :( Persze az a normális, ha minden rendben van. Most így van rendjén. Eredmények, sikerek is jönnek. Régi barátaimmal is meghánytuk vetettük a dolgainkat. Lélekemelő volt. Itt az év végén rátekintettem cseppet az ingatlanszakmára is. Kik ólálkodnak itt a kertek alatt? Komoly változások vannak, ám erről majd a szakmai cikkben. Ahogy az optimista és pesszimista gyerek karácsonyi ajándékozás kapcsán, úgy én is kaptam pónikat is. Majd egy ménest. Igaz, egyenlőre csak a lócitrom van meg még belőle. Néhányan rájöttek, nem minden az, aminek látszik és ezt velem hozták összefüggésbe.
Képriport. és a Művészfotók no comment ( ha remeg a kéz ... )

2007. december 28., péntek

Ha fáj a lélek

Meg vagyunk vezetve. Újra. Mit is tehet egy nép, egy nemzet, itt a Kárpát-medencében, amint ötszáz éve a túlélésre játszik és önmagával se néz szembe. "Enkezével kötött kéve." Lehet? Lehet itt emelt fővel járni? Lehet itt nem idegen hatalom ügynökének lenni? Az csoda, hogy vagyunk. Van tudatunk, és magyarnak gondolhatjuk magunk. Nekem anyám megmondta. És azóta is hiszem. Bárki bármit is mond, a magyarságot - mint olyan - hét vezér tolta be az időbe, kik vérszerződést kötöttek a "folyóközben". És elfoglalták a helyet, ahol a magyarság megszülethetett. A Kárpát-medencét. Kik szövetségbe álltak, jó okuk lehetett. Minden jó vezér, az övéit óvja. Mert övéik adták hatalmát. Minden hatalom alulról épül, avagy szembe jön. Én az alulról jövő hatalmat, népemet, nemzetemet szolgálom. Ide való egy versem:

T. Kun László Géza: Suttogás az Ungra

Te folyvást változó,
Ám mederbe szorított,
Már egy évszázada
mocskot sodorsz felém.

Tízezer éve ismerlek,
jól tudom,
oka nem te vagy
és van remény.

Soha nem lestem,
miért, honnan eredsz.
Nem irigyeltem
nászod Latorcával.

Bodrogba ömlésért
nem is perellek,
Tiszámba hagylak
Ondavával.

Váradnál letarolt
sziget nyalogat,
hát locsogd csak álomba
minden Rondítód.

Ám soha ne feledd,
Partjaink lakói,
Rád is lökhetnek
Minden undorítót.

Suttogás a vízen
Messzire hallik.
Uszadékkal szemben
Ősi Ige sziszeg.

Általad üzenem partjaidon
sínylő Testvéremnek:
A megtisztulás
Napja jön. Hiszed?

Sámándob ritmusa
dübörög véremben.
Százezer Kardot
Kovácsolt az Éj.

Kerecsen sólymom
fenn szárnyal
az égen. Közeleg már
a nap. Ne félj!

Csillagok hullnak,
A Tejút is dübörög.
Csillagösvényen erre
tart a Sereg.

Mammont lóvá téve
a magyarok Istene,
Itil Győztes
Népével közeleg.

Ahol az Ég a Rónával
Összeér, ott egyesülnek
Égi, Földi Hadak.
Győztesek és vesztesek

Egyaránt békével
Irányra tartanak.
Villan a Kard és
Újabb Ezer évre,

Helyet szab és irányt mutat.
A Kard Négyszer suhint:
Észak és Dél, majd Napkelet
És Napnyugat.

Zavaros Ungom,
A te irányod medred,
Ím hát hűségedért
Neked is jár vigasz.

Vedd bátorságunk
Okádd ki szennyed!
Hátadra te se végy
Uszadékokat.

Dalban Tolcsvai - Müller Sziámi: Csúcsokon.