A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából: A botrány (latinos neve: skandallum) olyan cselekmény vagy esemény, amelynek során sérülnek a társadalmi együttélés írott vagy íratlan szabályai, zavar keletkezik a közéletben. A botrány lehet erkölcsi, politikai, sajtó, gazdasági, sport stb.
A botrány okozásának lehetnek társadalmi okai (tiltakozás vélt vagy valós diszkrimináció ellen, egy problémára való figyelemfelkeltés szándéka), de eredhet a megbotránkoztató személy (a botrányhős) egyéniségéből, pszichológiai tulajdonságaiból, vagy nonkonformizmusából is.
A Biblia újszövetségi részében Jézus a következőket mondja: „Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik.” (Máté apostol evangéliuma: 18,7 – Károli Gáspár fordítása) A maga korában Jézus is botrányhősnek számított, keresztre is feszítették.
A történelem során voltak olyan botrányok, amelyeknek negatív szerepe volt a társadalom fejlődése szempontjából (mert például boszorkányüldözés követte őket), de olyanok is, amelyek felhívták a figyelmet egyes problémákra, vagy pozitív társadalmi folyamatokat indítottak be.
Gyakran előfordul, hogy igazi botrány helyett a bulvármédia maga csinál műbotrányokat. Az események botrányszerű tálalását Pulitzer József és William Randolph Hearst amerikai sajtómágnások lapjainak vetélkedése vezette be az újságírásba a 19. század végén. A vetélytársak ezt sárga újságírásnak nevezték el.
A botrány okozásának lehetnek társadalmi okai (tiltakozás vélt vagy valós diszkrimináció ellen, egy problémára való figyelemfelkeltés szándéka), de eredhet a megbotránkoztató személy (a botrányhős) egyéniségéből, pszichológiai tulajdonságaiból, vagy nonkonformizmusából is.
A Biblia újszövetségi részében Jézus a következőket mondja: „Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik.” (Máté apostol evangéliuma: 18,7 – Károli Gáspár fordítása) A maga korában Jézus is botrányhősnek számított, keresztre is feszítették.
A történelem során voltak olyan botrányok, amelyeknek negatív szerepe volt a társadalom fejlődése szempontjából (mert például boszorkányüldözés követte őket), de olyanok is, amelyek felhívták a figyelmet egyes problémákra, vagy pozitív társadalmi folyamatokat indítottak be.
Gyakran előfordul, hogy igazi botrány helyett a bulvármédia maga csinál műbotrányokat. Az események botrányszerű tálalását Pulitzer József és William Randolph Hearst amerikai sajtómágnások lapjainak vetélkedése vezette be az újságírásba a 19. század végén. A vetélytársak ezt sárga újságírásnak nevezték el.
Megjegyzés: Utálatos!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése