Hej Öreg Tranburínos

Líberó kalandja a Velencei tónál 1.

Mai magyar népmesénk forrása: Független Újságírók Szövetsége
Aki még nem tudna róla... 70 hektár az 700 000 négyzetméter. 0,7 négyzetkilométer. Vízparton még értékesebb. A Velencei-tó partján pedig egyenesen aranyat ér. Íme a remek földterület, Sukoró, az M7-es autópálya és a Velencei-tó között. "Március végén áll a nyilvánosság elé a részletekkel az az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport, amely 2011-re Kings City (Királyok városa) néven egy gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján.

A kiszivárgott hírek szerint a beruházás összértéke meghaladja a másfél milliárd eurót, a hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztató-központ is helyet kapna." De mindehhez kell egy jó helyen lévő telek, hiszen az Isten háta mögé mégsem épülhet a Királyok Városa. Autópálya és vízpart. Kevés az ilyen hely, főleg, hogy a Balaton déli partján szinte egybeérnek a települések. 70 üres hektárt vízparton elég nehéz találni, így szinte ez volt az egyetlen potenciális szóba jöhető terület. No igen ám, de a terület Sukoróhoz tartozik közigazgatásilag, így nem olyan könnyű megszerezni...

Hol volt, hol nem volt egy izraeli-magyar kettős állampolgárságú üzletember, Joáv Blum. Joáv nagy álma volt a Királyok Városa, hogy hasznot hozzon a befektetőcsoportnak és megajándékozza Magyarországot valami naggyal... Egy gyönyörű szép napon, még 2007-ben, mikor a csillogó szemű Kóka János volt a gazdasági miniszter, Joáv szerzett magának (vagy kapott) egy belsős információt, mégpedig hogy a tervezés előtt álló M4-es autópálya nyomvonala merre is fog haladni pontosan. A térképet bogarászva Joáv úgy döntött, hogy a magyar gyümölcsnél nincs finomabb egész Európában, ezért úgy döntött, beruház egy magyar gyümölcsösbe. Vett is 183 hektár gyümölcsöst Albertirsa és Pilis között.

Teltek-múltak a napok, hetek, Joáv fáradságos munkával kapálgatta, metszette 2007 őszén a frissen megszerzett kicsinyke gyümölcsösét, amikor nagy döbbenésre levelet kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től: "A betyárját, vajon mit akarhat tőlem az állam?!" - tépte fel kapától megkérgesedett kezével Joáv izgatottan a levelet gyümölcsösében. "Tisztelt Joáv Blum! Az M4-es autópálya nyomvonala a legnagyobb sajnálatunkra az Ön gyönyörű gyümölcsösén halad át, emiatt a Magyar Állam igényt tart az birtokában lévő 183 hektárra! Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt."2008 tavaszára fordult az idő, az első rügyek megjelentek Joáv szeretett gyümölcsösében. Hosszan tanakodott, hogy mitévő is legyen? Végül nagy-nagy elhatározásara jutott: váratlanul bejelentkezett Sukoróra és helyi lakos lett! Másrészt pedig elutazott Budapestre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, és közölte, hogy szívesen lemond a 183 hektár gyümölcsösről Magyarország fejlődése érdekében, de... de cserébe szeretné megkapni a 70 hektárt Sukoró és a Velencei-tó között. A Nemzeti Vagyonkezelő közölte, hogy szívesen megvennék vagy kisajátítanák ezt a 183 hektárt, de Joáv kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak a csere jöhet egyedül szóba.

A Nemzeti Vagyonkezelőnél kiszámolták, hogy a 183 hektár gyümölcsös 800 millió forintot ér (4,3 millió / hektár), míg a kért 70 hektár vízparti telek 1,1 milliárd forintot (15,7 millió / hektár, vagyis 1570 forint / négyzetméter). De sajnos akadt még egy fránya szabály, amely Joáv és a Nagy Projekt útjában állt. Kis értékű ingatlanok esetében 15 százalékot meghaladó értékkülönbözet fölött nem lehet végrehajtani a területcserét, pályázatot kell kiírni az ingatlan értékesítésére, ám a különösen nagy értékű ingatlanok cseréje közvetlenül az MNV Zrt. vezetésének, illetve a vagyongazdálkodási tanácsnak a hatáskörébe tartozik.

Joávra és a Projektre ismét rámosolyogtak az égiek. Pusztán a szerencse folytán, mindenfajta külső ráhatás nélkül a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot nem érdekelte a min. 27%-os értékkülönbség, és 2008. július 30-án jóváhagyta a cserét. Az aznap tárgyalt 25 ügylet között kis hírecske volt ez a csere: "Hozzájárult a Tanács a későbbiekben építendő M4 autópálya nyomvonala számára szükséges területek cseréjéhez. A döntés értelmében a Magyar Állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén található ingatlanokat Pilis külterületén valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra cserélik."Joáv 183 hektár albertirsai homokos talajú gyümölcsöséből így lett 70 hektár vízparti telek a Velencei-tó partján... A 300 milliós különbözetet Joáv-nak sajnos be kell fizetnie az államkasszába. Sőt, még így is nagyon jól járt, mert egyes vélemények kicsit drágállják a 800 milliós árat a 183 hektár gyümölcsösért... "Amennyire utána tudtam nézni, egy jó infrastruktúrával rendelkező, kiépített felvevőpiaccal rendelkező gyümölcsös Pest megye ominózus részén jóval olcsóbb. Blum úr gyümölcsösei (élek a gyanúperrel, hogy az adott terület valójában susnyást jelöl, de ne legyen igazam) méretarányosan átszámítva kb. 4-500 millió Ft-ot értek legfeljeb" - írta az egyik kommentelő a nol.hu-n.

Itt lesz majd a magyar Las Vegas "Bajnai Gordon gazdasági miniszter levélben kérte, hogy a megyei közgyűlés a rendezési tervben nyilvánítsa beépíthető területté a Velencei-tó északi partrészét, egy 2003-as sukorói rendeletre hivatkozva. Ellenkező esetben kártérítés fizetésére kötelezné a testületet, mondván, meghiúsul a munkahelyteremtő beruházás. Felháborító eljárás" - mondta a Fejér megyei közgyűlés alelnöke. Illetve még hozzá kell tenni, hogy kerek egész legyen a történet, hogy Joáv Blum úgy juthatott - a törvény szerint - a sukorói területhez, hogy ha településen életvitelszerűen lakik. Ezért lett sukorói lakos még a csereüzlet előtt...

A sukoróiak és a környezetvédők most lázadoznak, hogy a gigaberuházás elzárja előlük és mindenki elől a Velencei tavat, de meg lett mindenki nyugtatva, hogy egy 10 méter (!) part menti sáv állami tulajdonban maradt ... a polgármester mellesleg a Projekt nagy-nagy támogatója. Biztos imád kaszinózni. Hab a tortán, hogy Magyarországon nem lehet csak úgy kaszinót nyitni és üzemeltetni.

Mit ad Isten, hogy-hogy nem, a szerencsés véletlenek összjátéka, hogy 2009. február 19-én a Pénzügyminisztérium koncessziós pályázatot hirdetett a Közép-Dunántúl régióban létesítendő, első kategóriába sorolható játékkaszinó létesítésére és üzemeltetésére. A nyertesnek évi legkevesebb 900 millió forintot kell fizetnie az államnak. A szerződést húsz évre kötnék... A Királyok Városa pont a Közép-Dunántúl régióban lenne.

Nahát... Bajnai miniszterelnökként hasonló gondossággal fog eljárni az ország érdekében? A Velencei-tó északi partjának a 2/3-áról van szó! Melyik másik európai ország engené ezt meg? A Balaton még megvan?

Polgári Hírszemle

Kepes interjú Commandante Chicoval

Líberó, a hupikék szellem

A későbbiekben mai népmesék sorozatot indítok Liberó kalandjai címmel, melynek főhőse Líbero, a hupikék szellem, aki belga. Líbero szelleme közöttünk él és az erőszakos liberalizációban testesül meg. Imerkedjünk hát meg hupikékékkel.

A Törpök nevei.

Repeta

Még 1973 nyarán történhetett az arcpirító eset. Volt menyasszony jelöltemmel - ma Édes Pici Párom - az azóta megszüntetett Kaposvár-Szigetvár vasútvonalon utaztunk mihozzánk Szigetvár mellé Somogyhárságyra. Egyszer csak egy pepita zakós vidám figura lépett hozzánk és boldogan felismert: Szervusz Tilklaci! Hát sose felejtelek el! Mikor a kollégium ebédlőjében az adagok kicsiségét te a repetasorban pótoltad. Villámgyorsan belapátoltad az első adagot, majd ott áltál a repetasor elején és mikor megkaptad a második adagot, már be is álltál a repetasor végére és ott etted, második repeta átvételéig. Így ettél három adagot.

Én elressteltem magam. A mitől is? Nem arra emlékezett hogy egyike voltam a ritka kitűnő tanulóknak. Arra sem hogy mi nyertük a magasugró csapattal az országos középiskolás bajnokságot. Hát igen. Arra emlékezett hogy volt eset mikor én nyilvánosan három adaghoz is hozzájutottam a darástésztából.

Bizony ettünk ott vagy négyszázan, több turnusban Pécsett, az Asztalos János Fiúkollégiumban. Talán kétszáz fős lehetett az ebédlő. A konyhások lopták is a nyersanyagot, ahogy az a "cuclizmusban" szokás volt, csak úgy lógtak ki a kolbászok a szatyraikból, amivel minket rövidítettek. Kajasztrájkot a gimiben - illetve a koleszban - még nem tudtunk szervezni, hogy a "megélhetési tolvajok" agyarait hátrébb szorítsuk. (Erre később Debrecenben került sor.) Bizony az akkor és ott élő 14-18 éves fiúkorosztály - a fejlődésben lévők zöme - gondolom a háromszorosát is megette volna az adagoknak. Ezek szerint én éhségemben kitaláltam repetasorban evést, avagy én is mástól láthattam? Sorakozva, menet közben is ettem. Ez ugyan nem volt tilos, ám volt aki figyelt. Istenem.

Így ma nem is cicóztam. Öreg vagyok én már a sorban menet közbeni evéshez. Egyből rátettem három adag tésztát a nagytányéromra. Egy mákosat, egy diósat és egy grízeset. Ezeket szeretem. Ma még megtehettem.

Tűzzel-Vassal

1999-ben készült lengyel film címe. Megrendeltem az Interneten. Ennek kapcsán "nóme est ómen" kettő a tárgykörhöz tartozó bejegyzést teszek:
1.) "Tűzzelvassal Fesztivál" késesek, kovácsok és fegyverművesek V. országos találkozója 2009.jinius 20.
2. Sütődiszkosz a Mátrai favágók sütőeszköze

A Mérnök Bosszúja

Internetes Anonímusz forrásból összetákoltam egy kis könnyed zenés prezentációt, főleg jogász és közgazdász barátoknak. Ha valaki az összeállítás logikáját az adórendszerhez, esetleg a tervezett ingatlanadóhoz hasonlítáná, az csak a véletlen műve.

Seres Mária parlamenti beszámolója

Vannak napok, amiket be sem kell jelölni a naptáramban, hisz úgysem fogom soha elfelejteni. Ilyen lesz április 14. Szűk két órát töltöttem a Parlamentben. Tanulságos volt. Egyedül mentem - egyedül képviseltem 605 ezer embert. Először vettem részt parlamenti ülésen. A díszpáholyban biztosítottak helyet nekem, mint a népszavazás kezdeményezőjének. Ez a páholy közvetlenül a képviselői széksorok mögött van, tehát közelről szemlélhettem és hallhattam a nívós képviselői munkát, és ízelítőt kaptam az ülés közbeni - elnézést a szóért de nem találok jobbat helyette - primitív szóbeli és egyéb megnyilvánulásokból is.

Az első döbbenetet az ülésterem zaja okozta. Alig hallottam mit mond a szónok. A képviselők beszélgettek, telefonáltak, ki-be járkáltak, újságot olvastak. Felnevettek egy-egy nyelvbotláson, felhördültek egy-egy bevállalós mondaton. Így viselkedik a politikai elit?! Úgy éreztem magam mint egy sportmérkőzésen: van két csapat, két ellenfél - de a szurkolókat már nem a játék szépsége érdekli, hanem egymás hergelése. A saját csapatnak elnézik a botladozását is, de az ellenfél nem tud olyan bravúrt végrehajtani, amire ne acsarkodással vagy gúnnyal reagálnának.

Abban a zűrzavarban figyelni sem lehet. Ha szavazásra kerül sor először csengetnek, hogy mindenki bejöjjön a folyosóról, a büféből. Következik a gomb-nyomás. Tisztelet a kivételnek, de a többségnek fogalma sem lehet miről is van szó, ám a frakció-vezér elkiáltja magát hogy IGEN vagy NEM és akkor azt a gombot nyomják. Ezt hívják úgy, hogy frakciófegyelem - no meg persze demokráciának is. Szégyen! Nincs odafigyelés, egyéni vélemény, saját lelkiismereti döntés, netán a választók érdekének szem előtt tartása vagy bármilyen mérlegelési szempont. És így a szavazási eredményt mutató tábla sem okoz senkinek meglepetést.

Azt sejtettem, hogy nem leszek túl népszerű a 386 képviselő körében. Miért is lennék? Viszont 605 ezer ember - mit ember: választó! - véleményét azért mégis csak illene tiszteletben tartani éppen nekik, mint bennünket képviselőknek. Hogy engem Gyurcsány-bérencnek nevezzenek és azt mondják, bravó, így kell kilopni 4 milliárdot az ország zsebéből, azt nem személyeskedésnek
tekintettem, hanem a sok százezer emberrel szembeni ostoba tiszteletlenségnek. Az, hogy rám megvető pillantásokat tesznek, gúnyosan elhúzzák a szájukat vagy a hátam mögött cinikus és gusztustalan megjegyzéseket tesznek az sem érdekelt, de hogy egy képviselő ebből az egész népszavazásból csak annyit szűrjön le, hogy, idézem: Az kéne hogy ingyen dolgozzunk, mi!? - ez már kiverte nálam a biztosítékot. Nem, nem kell ingyen dolgozni. Csak dolgozni. De amit láttam, azt ennek semmiképpen nem lehet nevezni.

Akadtak olyan képviselők is, akik gratuláltak. Pontosan négyen, és őszintének tűntek. Ki is fejtették, minek köszönhetem az elismerésüket. A parlamenti hangvételről is egyezett a véleményünk: ez a stílus immár totális kudarc. Amikor arra sem hajlandóak, hogy meghallgassák a másik véleményét, hisz már a mondandója első pillanatában tudják, hogy le fogják szavazni, csak azért mert ő mondja, akkor elvárható hogy ő majd figyelemmel lesz a másik álláspontjára? Úgy gondolom, naivitás lenne azt képzelni, hogy ezek a pártok valaha is megtalálják a közös hangot (szerintem nem is keresik). De azt is, hogy képesek lennének bármit is megoldani...

A népszavazásról végül határozatot hoztak. Előtte egyetlen frakcióvezető sem élt a megszólalás lehetőségével. Fel sem merült az EP választással együtt történő lebonyolítás, pedig ígérték, hogy a frakciók egyeztetnek. Minden frakció vezére az IGEN szót kiáltotta, így azt a gombot nyomták. A képviselők tehát népszavazást "akarnak" a saját költségtérítésükről. Hárman tartózkodtak. És már megvan az is, mennyibe kerüljön a procedúra: maximum 3,9 milliárdba.

Közben odakint zajlott a civilnek egyáltalán nem nevezhető tüntetés. Furcsa volt látni, ahogy a képviselők a parlamenti folyosón sétálva kipillantottak a térre: ugyan mi zajlik odakint. Feszültségnek, bizonytalanságnak nyomát sem lehetett érezni. Védve voltak. Az egész teret lezárta a rendőri kordon, csak a térbe torkolló utcákon gyülekezhettek az emberek.

Amikor kiléptem a Parlamentből szónokok mikrofonba kiáltott szavainak foszlányát fújta a szél. Érteni semmit nem lehetett belőle. A tömeg hangja meg el sem jutott az Ország Házáig.
Furcsa érzés volt lépkedi a kiürített téren. Egyik oldalon a szigorúan védett "elit", a kordonon túl pedig az elégedetlen felhergelt tömeg. Én meg ott sétáltam közöttük, középen, egyedül. Kicsit elméláztam ezen a szimbolikus helyzeten, de hirtelen kaptam egy kijózanító jégesőt a nyakamba.

És végül innen üzenném az előttem helyet foglaló képviselőknek, hogy nem attól leszek boldog, ha hozzák a villamosjegyüket elszámolni, hanem ha nem kell majd nekik több jegyet váltani. Legalábbis a Kossuth térre nem.

Seres Mária weboldala

Penitencia

Számok, villanások, halkan jár a lift

A bölcs mosoly mozdulatlan, érkezésig őrzi titkait

Egy döccenés, a szőke illat félúton kiszáll

Valami fojtogat, ám a nyakkendő az összhatáshoz jár

A két angyal felvezet, és kezet nyújt az Úr

És szép tisztán szólít magyarul

Nos, ülj le ott és tölts magadnak

Adj időt a gondolatnak

Ráérünk, őszintén mesélj

Na, hogy telt a mélyben ennyi év

Csak mondd, ne félj

Már alig hittem, Uram, hogy válaszolnom kell

Ha körbenéztem, úgy ítéltem, dolgainkra senki nem figyel

Láttam, hogy helyet cserél bűnös és a szent

S a hatalmadat túl sok ripacs gyakorolta fölöttünk ott lent

Bár álmodtam néha, hogy szóba állsz velem

De úgy volt, hogy én kérdezem:

Az intőket miért kaptam

Anyám miért sírt miattam

Mért loptak meg, ha adni jó

Mért vagy Te örök bujdosó

Se kép, se szó

S ha felsír egy élet a válaszért

A titkaidból semmit sem ért

S ki újszülöttet ringat el

Még azt sem tudja, kit nevel

Egy rendőrautó szirénázik épp

Álmaim víztükrébe lép

Se hang, se kép

Zuhanok, s egy angyal súgja: jár a büntetés

Semmit sem értesz, így hát nincs bocsánat, szépen visszamész

Hm, visszamész, bizony visszamész

Ments meg Uram! De mitől is? Kiktől is?

Oszkó Péter pénzügyminiszter úr – HVG - nyilatkozata margójára
Interjú részlet
Forrás
HVG: Az ingatlanadóval kapcsolatban kiindulópontnak tekinthetjük azt a korábbi kalkulációt, hogy 30 milliós értékhatár fölött 1 százalék lenne a kulcs?

O. P.: Nem lesz annyi. A Reformszövetségnél egy nagyon konzervatív számítást végeztünk arra vonatkozóan, hogy ingatlanadóból mennyi költségvetési bevétel folyhat be, és egy olyan százalékot akartunk ideilleszteni, ami biztosan garantálja azt. A részletes számítások alapján ma az látszik, hogy ugyanaz a költségvetési bevétel lényegesen alacsonyabb kulccsal is elérhető.

HVG: Mekkora lesz tehát az a bizonyos alacsonyabb kulcs?

O. P.: Épp csak megkezdtük a számításokat, lineáris kulcs vagy sávos adóztatás egyaránt elképzelhető. A pontos számokon még dolgozunk. A lakások árát valószínűleg az értékövezetbe sorolás határozza majd meg, de ellenbizonyítás is lehetséges lesz.

Margó jegyzet:

Övezeti besorolás?
A „lakások árát” az – azaz az adóalapot - értékövezetbe sorolás határozza meg? És mi van, ha ez az értékövezetbe besorolás nem felel meg a független magyar bíróság előtt is megálló piaci tényeknek? Mert ugyan olyan hiteltelen lesz, mint a luxusadónál?

Ellenbizonyítás?
Az Alkotmánybíróság döntése alapján lehetséges kell legyen az ellenbizonyítás. Mi van ha az ingatlanpiaci szakemberek - sorra és rendre tömegesen bebizonyítják - annak megalapozatlanságát?

Mi van, ha nem fizet az ingatlanadó alanya a per le nem zártáig?
A luxusadó blődsége és ennek kapcsán az adóelkerülők „sikere”, az övezetbe sorolások vitathatósága megingatják az adóalap számításba vetett bizalmat (ugyan miként lehet az áttekinthetetlenbe bízni?) és ezáltal szinte mindenki, azaz minden ingatlanadó alany fellebbez, és bizonyítani akarja, hogy neki nem annyit kell fizetnie?

Mocsárra építkezni?
Magyarország döntő részén nincs ingatlanforgalom, így nincs alapja a piaci értékalapú ingatlanadó számításnak, mert nincs bizonyítható adóalap! Fordítva! Független bíróság előtt bizonyítható az adóalap számítás valótlansága.

Pénz az ablakban?
Vajon úgy lesz ez is, mint háborúban a hülye paranccsal? Előbb végrehajtjuk, aztán majd ha megdöglöttünk bizonyíthatunk, hogy a parancsnok úr hibázott? Tényleg. Mi is van a luxusadóra „törvénytelenül” befizetett pénzekkel? Eltörölték a luxusadót! Mi van a befizetett pénzzel? Mikor kapják vissza a törvénykövetők a pénzüket? Vagy már megint az járt jól, aki elkerülte? Ez az üzenet bizony arra hajlamosítja az adóalanyok tömegeit, hogy fellebbezzenek, pereljenek és ne fizessenek. Időt nyerjenek. Majd jön ugyanis a FIDESZ Orbán programjával, úgymint:
1. romeltakarítás,
2. a bizalom helyreállítása: számonkérés
3. újjáépítés

Valami bűzlik Dániában!
Ahogy Dániában, kis hazánkban is perek sokasága várható éppen az adóalap, azaz az ingatlan vagyon-értéke vitathatósága okán. Az adóztatási célú ingatlanvagyon-értékelés alapszámítását ugyanis társadalmilag el kellene talán fogadtatni. Elsőként a szakemberekkel, akik elmagyarázhatnák az istenadta adóalanynak, hogy higgye már el, az tényleg úgy van. A lakóingatlana tényleg annyit ér. ( Mondjuk ilyen válságos árveréses időszakban mondjuk ez is szinte leányálom.) Nyilván az adóalapra vetett százalékhoz az ingatlanpiaci szakember sem tud hozzászólni, mert ugye az pontosan akkora, amekkora összegre szüksége van a kormányzatnak ezen a címen és úgy vélik - akik a számokat bűvölik- hogy azzal be is folyhat. Ennek bizony már „validitása” egyben hatalmas kockázata van. Félelmetesen nagy a kockázat a társadalmi elfogadtatás hiánya miatt! Társadalmi elfogadottság nélkül - ahogy a luxusadónál - innen sem lesz pénze a költségvetésnek, ám övig állunk a perekben?

Ez Európa!
Lényeges körülmény – majdhogynem demokratikus vívmány - a luxusadós korszakhoz képest, hogy az adóalap nem megfelelőségének ellenbizonyítási jogát az Alkotmánybíróság már biztosította az adóalanyoknak. Bizony ez Európa!

A másik a parton?
A kormányzat azzal, hogy az ingatlanadó előkészítési munkái során magát a gyakorló ingatlanvagyon-értékelő szakembereket – azok képviselőit - nem vonta be az előkészítés folyamatába jól láthatóan - megfosztva magát a piaci tisztánlátástól - a perek esetére óhatatlanul az ellenérdekű fél – az adóalany - oldalára szorítja. A szakemberek pedig a független magyar bíróság előtt bizony bebizonyíthatják esetenként, hogy az övezeti besorolás nem felel meg a piaci tényeknek, ha olyan lesz az övezeti besorolás mint a luxusadónál az tapasztalható volt. Nyilván lesz olyan eset – ahogy a luxusadónál is – ahol a piaci tények alapján kevesebbet kell fizetni. Ilyen esetben ugye – népszokásainkkal egyezően - hülye lenne fellebbezni az adóalany. Legfeljebb a csórója nem fizet – mert van neki devizahitele - és várja a megváltó FIDESZ-t.

Tömegével lehetséges viszont olyan, ahol az adóalanynak - számára - elviselhetetlenül sokat kell fizetni – devizahitele ugyan nincs - és bizony az adóalap számítás megtámadható. Meg is támadja az adóalapot szakemberekkel és megnyeri a pert. Meg is érte neki. Ám ki fizeti ilyenkor a perköltségeket? Illetve mikorra zárulnak a perek?

„Ments meg Uram! De mitől is?” Kiktől is?

Így ingatlanadózunk mi!

Fecseg a felszín és

Hallgat a mély?
Folynak a találgatások és a riogatások ingatlanadó ügyben Lassan a harmadik kísérletnek leszünk tanúi a hazai általános értékalapú ingatlanadó bevezetését illetően, aminek a dolog természetéből fakadóan vagyonadónak kéne lenni, hiszen az ingatlan eleve vagyonnak számít.

Volt egyszer egy Luxusadó

A kísérletek közben ugye volt egy luxusadó is, amit a bevezetendő általános értékalapú ingatlanadó kísérletének is kommunikáltak. Bizony a kísérlet csúfosat bukott. Többet költöttek rá, mint ami befolyt, hiszen az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Vajon a jogtalanul – megsemmisített törvény - beszedett pénzt visszafizették-e azoknak a törvénykövető állampolgároknak, akik befizették és nem kerülték el ezt a sarcot? Mert, ha nem, akkor borzasztó rossz üzenete van ennek is a társadalom számára, ugyanis ez azt jelentené, hogy az a hülye aki felül a kormányzat trükkjeinek. Miért fizetne egy újabb alkalommal bárki is? Hogy jön majd a FIDESZ és megsemmisíti ezt a törvényt is? Főleg, ha még fellebbezni is lehet ugye?

Találgatások

Újra folynak a médiában a találgatások és a riogatások. Sorra nyilatkoznak azok, akiknek a tömegkommunikáció szót ad, úgy hogy még azt sem tudjuk milyen is lesz ez az általános értékalapú ingatlanadó.

Mértékadó hírek

Orbán Viktor FIDESZ elnöke Időpont: 2009.03.11

Forrás: http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=261784

A Fidesz elnöke szerint még legalább 10 évig nem lehet értékalapú ingatlanadót bevezetni Magyarországon.

Bajnai Gordon miniszterelnök Időpont: 2009. április 19.

Forrás: http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_1711?lang=hu

Az ingatlanadó részletes terveire két hét múlva tesz javaslatot a kabinet - közölte Bajnai Gordon. A miniszterelnök által tartott prezentációból kiderült, hogy a kormány azt tervezi: 2010-ben vezessék be az általános értékalapú ingatlanadót.

Oszkó Péter pénzügyminiszter Időpont: 2009. április 20.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20090420_oszko_peter_ingatlanado.aspx?s=ECO

A tervezett ingatlanadó bevezetéséről azt mondta: be lehet vezetni az értékövezeti ingatlanadót, ha megteremtik annak a lehetőségét, hogy az adózó vitathassa és be is bizonyíthassa, ha szerinte az ingatlanának más az értéke, mint amelyet megállapítottak.

Egy érdekes írás:

Részlet: "Dr. Fellegi Miklós, a Miskolci Egyetem adjunktusa épp az értékalapú ingatlanadó hatásvizsgálatát végezte el doktori értekezésében. Ezért hozzá intéztük kérdéseinket: szerinte mennyi bevételt jelentene hazánkban az ingatlanadó, és hogy lehetne megoldani a gyakorlatban a bevezetését.A szakember lapunknak elmondta: hazánkban közel 4 millió 300 ezer ingatlan van magánkézben, ehhez jönnek még a gazdasági társaságok ingatlanjai. Ha a korábban emlegetett 0,25 százalékos adóval számolunk, az 800 milliárd forint bevételt jelentene az államkasszának, ami a negyedik legnagyobb adónemet jelentené. "

Beatles Itt jön a Nap

Kormányszóvivő.hu

A Bajnai kormány koncentrált webes tájékoztató csatornája a www.kormanyszovivo.hu weboldalon látható

Bajnai Gordon válságkezelő programja

Válságkezelő-program letöltése itt.