Van a szakértő, aki mindenhez - azaz a szakértői területén mindenhez - nagyon ért. Ám nem tudja megoldani azt, hogy mindezt mások is tudják. Van a szervező, aki szakértői szinten semmihez sem ért, ám mindent megold, azt is hogy a szakértőről mások is tudjanak. E kettő irányultság között antagonisztikus ellentét feszül, hiszen a szakértőt a részletek, a szervezőt meg az összefüggések kell hogy érdekeljék. Míg az egyik a mélybe, a másik magasba tart. Ezért aztán az ellentétes irányultság okán a szakértő utálja a szervezőt és linknek, a szervező a szakértőt mert földhözragadtnak tartja, és mindegyik arra törekedik, hogy levegye a nyakáról a másikat, így a szakértő szervező, a szervező szakértő akar lenni. Holott a megoldás az, ha együttműködnek, és kölcsönösen tisztelik egymásban a veleszületett adottságokat. A konfliktus általában az elosztáson van. Erre pedig a két maci és a sajt mese tanulsága az iránymutató. Az egyik vág, a másik választ. Mert nem kötelező felezni sem. Érdemes értéken kezelni a dolgokat és érdemes erről konzultálni is. Összedörgölni azokat a szagértői orrokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése