2008. február 20., szerda

Ingatlan Parlament

Ma elvi tartalmat adtam az Ingatlan Parlament kifejezésnek. Lásd az alapvetést. Lényege a dolognak, hogy definiálni kell a szervezett ingatlanszakma fogalmát, majd ezen elvek mentén kvalifikálni kell a meglévő és működő szakmai egyesületeket, majd kimondani, hogy az olyan mint Ingatlan Parlament fogalma ezen kavifikált egyesületek parlamentáris együttműködését jelenti. Lehetne Ingatlanszakmai Parlamentnek is nevezni és az talán még jobban kifejezné ezt az ideát. Ehelyett most mi van? Van egy rakás ingatlanos szervezet, amelyik ingatlanszakmainak képzeli, avagy mondja magát. Kezdve a nem működő fantom szervezetektől folytatva olyannal, amelyben a lakásszövetkezetek és olyannal is amiben a lakásbérlők is ott vannak. A szervezett ingatlanszakma tagságára nézve - amely mintegy 1100 tagot jelent - van egy erőszakos törpe kisebbség, amely a hét legitim szakmai szervezetből négyet képvisel ám tagi súlyarányra összesen 19 %-ot fed. A másik három szervezetben vannak ott 81 %-ban az ingatlanos szakemberek - államilag elismert ingatlanos képesítéssel rendelkezők - illetve társaságaik. Ez az erőszakos törpe kisebbség kikiáltotta magát az "ingatlanszakmának" egyetemlegesen, és körbevette magát a jelzett fantomszervezetekkel és nem ingatlanszakmai szervezetekkel és púposítja magát. Nos ez a 19 % szervezi most az úgynevezett Ingatlan Parlamentet és kelti azt a látszatot, hogy ők az ingatlanszakma. Nagyon nem örülnek ezek a körök az elemzéseknek, pedig ha nem az egyéni ambíciók vezetnék csak ezen szervezetek vezetőit, akkor lenne esély egy parlamentáris együttműködésre. Lenne persze akkor is, ha a két legnagyobb taglétszámú szervezet, amely együttesen 76 %-ot tesz ki "koalícióra" lépne és Ingatlanszakmai Parlament néven és a rendező elvek - a parlamentáris együttműködés - mentén megvalósítaná a legitim ingatlanszakmai szervezetek, a szervezett ingatlanszakma együttműködését. Ez nagy haladást, előrelépést jelentene az ingatlanszakmai képviselet kifejlődésében. Az ingatlanszakmai képviselet különösen a törvényhozás és a média irányában azért fontos, mert jelen időben sem a törvényhozás, sem a média nem tudja, nem ismeri a valós viszonyokat, a szakmai egyesületek meg kiskakasként - minél kisebb annál hangosabb - egymással konkurálnak és csúsztatnak, butaságokat nyilatkoznak, ezzel rontva a jó törvények kialakulását - mert nem állnak velük szóba - és magának az ingatlanos szakmáknak a jó hírét a társadalom szemében. Oka pedig nem más mint a választott vezetők szűklátókörűsége, önzése és hiúsága (tisztelet a kivételeknek). Ám mint tudjuk minden népnek olyan vezetői vannak, amilyet megérdemel, akiknek mindent elhisz. A magam részéről - lelkiismereti okokól - megtettem amit lehetett, feltártam a valós és mérhető viszonyokat majd felmutattam a racionális utat a szervezett ingatlanszakma együttműködésére. Igyekeztem egy Interjúsorozat keretében a szervezett ingatlanszakma elnökeit is rávezetni ezekre az összefüggésekre. Ami persze nem kötelező, csak jól felfogott érdeke lenne minden ingatlanos szekembernek és társaságnak a piacvédelem okán.

Dalban

- Hobó: Adjatok a kutyának húst

- Cseh -Bereményi: Demokrácia

- Czifrák: Dúdolom

2008. február 18., hétfő

Jegyezze meg, minden áruló: Ez a haza nem eladó!

"Ki mondja meg a fankót?" ez ugye szlengszöveg, lássuk be. Ám ami mögötte áll: Eladó-e a haza? Vannak idegesek, főleg ilyen kérdésre. Én is. Így szocializálódtam. Nekem a haza az enyémek. És ha kell akár "elvtelenül" is értük, vagy ellenük megyek. Ezen a ponton nem érdekel hatékonyság, mert a megélhetés és a hatékonyság, két külön kategória. A megélhetés szintjén nem érdekel se az EU, se Csurka és az elégedetlenekből gyűjtött tábora. Fletóék meg főleg, akik vezére napi 400 ezret "keresett" 17 éven át? Oviék a műmájerek ugyancsak nem hoznak lázba. Milyen ember az olyan, aki elindul valahová, majd 180 fokot pördül, majd utána megint pördül. Igazán nem győztek meg. Le meg főként nem ... :) A műmájerekre a "nemzetiekre" csak legyintek, ahogy a nemzetietlenekre is ugyanúgy. A turolos árpádsávosokra, meg főként. Undorítanak. Mert a turul és az árpádsáv, mint ezer éves szimbólumaim az enyémek, nem azoké, akik mutogatják és fennen hordják, egyben lejáratják. Akik jeleimmel jönnek ám szemüken, formájukban és tempójukban nem látom magam: a honfoglalót. Ezek szalajtottak. Az én hátamon akarnak magasabbra jutni, én zsíromon akarnak táplálkozni. Paraziták. Erre a kis időre - ami nekem még van - hát csak felveszem a kesztyűt. És arcukba sziszegem: Ez a haza nem eladó! Flamandok jobbra, vallonok balra, a belgák meg álljanak félre. Honfoglalók, előre, élre!
Dalokban:

Szörényi-Bródy: Szállj fel szabad madár
Szabadszombat: Ez a haza nem eladó
Kárpátia: Nem eladó

2008. február 17., vasárnap

Miskolc Február 16-17

Tettem egy látogatást Miskolcon egy cimborámnál Nyíregyházának menet, az Én Épes Pici Párom jóvoltából. Kitett majd felvett Miskolcon. Igen fínom birspálinkát kóstolgattunk vendéglátómmal, kiközben megtárgyaltuk üzleti ügyeinket. Feltűnt, hogy mennyire fúj arrafelé a szél, így nem is csodáltam hogy szélmotorokat is láttunk.
Dal Vangelis: 1492

2008. február 16., szombat

A Főnök és a Házi Manó

Eredetileg úgy volt, hogy megyünk simire. Én mint "önkéntes próba" nagypapailag alávetem fejem a Főnök szeretet gyakorlatainak. A terv az volt, hogy gyakoroljuk, simogatja a fejem. Aki hülyeségnek gondolná olvasson szakirodalmat. A gyermeknek tanítani kell a szeretet kifejezését, ami a simogatás is, és azt is hogy esetleg a mondulatok fájdalmat is okozhatnak. Esetünkben mivel a mozdulatok azért még nem kifinomultak, így benne van a kalapban az is hogy a fejemre húz, esetleg belém mar. A Főnök persze egyenlőre bennem nagy kárt nem okozhat. A magammal szembeni legnagyobb kártékonyság jogát, amúgy is fenntartom. Fél évszázada minimum. Talán a pillanatot oda helyezném - ennek felismerésben - mikor Szilágyi Júlcsa nagyanyámat a szenes lapáttal fejbe húztam, mert ellenállt akaratomnak, hogy én etessem a cserépkályhát a brikettel. Így mondták az a tosásnyi szénsürtményt, amit a szenes kannában tároltunk. A kanna egy fenekelt cső volt lábbal és füllel. Az volt a dolga, hogy magába foglalja a brikettet. Na én fejbehúztam nagyanyámat a szeneslapáttal. Nem akarta hogy a tűzzel jáccak. Mit mondjak, felfogtam hogy szorulok. Azóta se húztam szeneslapáttal fejbe senkit, ám a tűzzel játszok. :)

2008. február 14., csütörtök

Téblábolás

Meginterjúvoltam a legitim ingatlanszakmai egyesületek elnökeit. Többen már válaszoltak is a kérdésekre. Néhányan még csak ígérik. Érdekesek a reakciók. Kezdve a "nem te mondod meg mely szervezet a legitim" csökönyös ellenállástól, amire a válasz persze az, hogy nyilvánvaló hogy nem én, hanem a törvény, én a törvény érvényesítésére törekedem. Jobb lenne, ha ő is követné és nem az én kompetenciámmal foglalkozna ez ügyben, mert ott is üreset markol az ilyen, hiszen éppen a média egyik alaprendeltetése is a törvénytelenségek feltárása. Folytatva, a törvényes viszonyok évényesítésére irányuló törekvés lefikázásáig, a "hülye volt a kérdés"-ig. Ezt meg olyan mondja, aki a pont írásjegyen kívül a saját webes fórumán, az összes bejegyzésemet kimoderálja akár névvel, akár névnélkül iródott. Milyen az ilyen? Jönnek jobbról, jönnek balról, jönnek lentről, jönnek fentről de bárhová nézek, senki sem jön szemből. /HOBO: Üvöltő vadállat/
Ma hallottam egy amerikai elnöki mondást: "Vezess, kövess vagy állj félre az útból!" Ehhez a helyzethez illik. Záli - aki ront, javít de nem henyél és mindig megmonnya - a mi helyzetünket itt Abszurdisztánban Senkifalván így aposztrofálta: "Csak a legtöbb ember vezetni gyenge, követni meg irigy, ezért van annyi lábatlankodó."
Képriport

Dalban Ghymes Seregek közt