Ezt a bejegyzést a barátaim lelkéért teszem. Na meg a magaméért. :) Vannak emberek, akik nem olyanok, mint a többi és ez egyáltalán nem is baj. Sőt! Ilyenek a barátaim. Szóljon nekik Somló Tamás: Gyertya az esőn című dala. Szóljon a dal azoknak is, akik lehettek volna, ám mégsem úgy lett, mert aki látta félreértett ... és szóljon a lányoknak is, akik szerettek és én hűtlenül szerettem vissza őket. Lelkem nagy hajójában mindüknek ott a kis kápolnája. Hiánytalanul. Fehér ember nem felejt, se jót, se rosszat. Legfeljebb megbocsájt. Először magának és ha sikerül jöhet más is.Dalban Somló Tamás: Gyertya az esőn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése