Zsíroskenyér

Egy nagyon jópofa műsort láttam a tévében. Úgymond mai "grundot" kívántak bemutatni. A mai gyerekek életterét. A fiúcsapat - amire felfigyeltem - egy Bodrog parti településen lakott és ott bandázott. Felevenedett a múltam. Az almamelléki és a somogyhárságyi bandázások. Istenem mennyire azonos az ember önmagával. Az én kis bandáimat láttam megelevenedni a Bodrog partján, annak ellenére hogy én anno a Zelic peremén adtam elő ugyanezt gyermekpajtásaimmal. A kiscsóka lelkesen kifejtette, hogy a zsíroskenyeret szereti és a játékot a barátaival. És a Zoli a banda főnök, ő mondja meg mit játszanak. És a Zolit azért szereti mert ... Bizony visszavágyik a lélek. Azonnal készítettem is magamnak egy zsíroskenyeret, mert ma is szeretem zöldhagymával, egyben párás szemekkel, ahogy falatozgattam el is határoztam, hogy most a tavaszon újra meglátogatom gyermekkori pajtásaimat is a rokonlátogatás során. Kaiser Jóskát (Koke, Stanci) Somogyhárságyon és megkérdem Schlichter Ferit is Mernyéről, nem akar-e velem találkozni Almamalléken. Megnézhetnénk már a Jaj dombot. Kovács Ferivel (Frici Pécsről) a gimiből és Szöllősi Tibivel (Tibu Debrecenből) a főiskoláról, ma is szinte napi kapcsolatom van itt Budapesten. Czifrák Bandit (Czifi Debrecenből) is fel kéne már hívni Hejcén. Bizony szép dolog a barátság. És én is szeretem a zsíroskenyeret és a régi barátaimat. Nosztalgiázok is egyet, ahogy illik. Megmondom nekik, ma is úgyan úgy szívből és baráti szeretettel szeretem őket, egyben áhítom a társaságukat.

Képriport

Dalban Bojtorján: Ahol a lusta folyó ...