2009. november 11., szerda

APEH Ingatlanadó Kalkulátor

Kontra Lakóingatlan Vagyonérték Kontroll
A lakóingatlanok értéke az 1989-es rendszerváltás óta foglalkoztatja mind a szakembereket, mind a lakosságot. Ma Magyarországon a lakóingatlanok több mint 90 %-ban a lakosság, a családok tulajdonában vannak. Európai összehasonlításban ez eléggé magas arány, többek szerint a munkaerő áramlását akadályozó körülmény, így a munka világa szempontjából praktikusabb lenne, ha lakóingatlan bérleti szektor, a lakásszolgáltatás aránya magasabb lenne. (Ez viszont politika, azaz a Jogok, a Vagyon és a Pénz elosztásának kérdésköre, így mélyebben ezzel nem foglalkozunk.)

A KSH által gyűjtött statisztikák nyomon követik a hazai lakásállomány változását a számszerűségre és komfortfokozatra nézve területileg, ahogy nyilván tarjuk az új lakások építését is, az építésengedélyezés és a használatba vétel számszerűsítésével is.
A hazai lakóingatlan állomány értéken való nyilvántartása már bonyolultabb ügy, ugyanis a piacgazdaságban többféle érték, majd ebből fakadóan értékelési módszer, eljárás ismert. A gyakorlatban - lényegében - az értékelési módszert az értékelés célja határozza meg, így a piacon a pragmatizmus a jellemző, azaz többnyire a „szükséges és elégséges” mértékben készülnek az értékelési szakvélemények. A lakóingatlan értékelési szakvélemény tartalmát -sajnálatos módon – nem a szakemberek, hanem az azt megrendelők befolyásolják, szabják meg Magyarországon. Ennek legékesebb példája a jelzáloghitelezés kapcsán készítendő piaci forgalmi érték meghatározás, melynél szinte ma már nincs is olyan bank, amelyiknek ne lenne saját protokollja, sőt ma már vannak olyan bankok, amelyek lényegében egy számítógépes űrlap kitöltésének szintjére szorították, korlátozták be az ingatlanvagyon-értékelői szakvéleményt. Hogy ez jó, avagy sem, az nézőpont kérdés. Egy bizonyos, a dolgok nem maguktól alakulnak azzá, amik, így a banki protokollok nyilvánvalóan a banki fedezetértékelés munkáját könnyítik és a bank üzletpolitikáját szolgálják. Ez egyben azzal a felismeréssel is jár, hogy az ezen szakvélemények eredményeként előállt értékek olyanok, amilyet a bank látni „kíván”, hogy igazolhassa saját gyakorlatát, azaz hitelezési politikáját. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy ezek az értékek köszönő viszonyban sincsenek a valós piaci viszonyokkal, ugyanis ezek az értékek - ha tetszik, ha nem – befolyásolják magát a piacot is, hiszen gondoljunk csak bele milyen aránytalanságok tapasztalhatók az újlakások árai, illetve a használt lakások eladási tranzakcióiban szereplő árak között. Ezeket az aránytalanságokat dominánsan nem a használati értékbeli különbözet (ami számítható és az amortizált újraelőállítási értékkel időben követhető) okozza, hanem a helyérték és a hitelpolitika. A jelzáloghitelezés intézményrendszere bevezetésével 2001. évet követően az első időszakban az volt a jellemző – a domináns - hogy a bank a fedezet értékelés munkája „jósága” érdekében „alulértékelte” a fedezet céljára felkínált lakó-ingatlanokat, majd a szabad felhasználású jelzáloghitelezés megjelenésével és a banki versennyel jellemzően megjelent a „felülértékelés” jelensége is. Ez különösen az úgynevezett Fészekrakó program kapcsán élte fénykorát, amikor igen jelentős hitelállomány áramlott ki igen kockázatos fedezet mellett. Ezt semmi más nem igazolja fényesebben, mint a jelenleg zajló lakóingatlan árverések.
A lakóingatlan állomány vagyonértékének a jelentősége a 2009. évben bevezetett Vagyonadó kapcsán került a fókuszba, azaz a köztudatba, éppen az adóalap megállapítása miatt.

A lakóingatlanok értékei megállapításának célja
Céltalanul ritkán tesz az ember bármit is. Így az ingatlanvagyon-értékelés (ezen belül a lakóingatlanok vagyoni értékelése) alapvetőn célhoz kötött. Lássuk hazánkban milyen célok, egyben igények érdekében készülhetnek lakóingatlan-értékelési szakvélemények:
- bírósági eljárások során (vagyonmegosztás, kártalanítás)
- gyámsági eljárások során (kiskorúk, gyámság alá vett személyek érdekvédelme)
- piaci adásvételek során (irányár, vételár megállapítás)
- befektetési, értékesítési célból,
- adózás céljából.
Lényeges körülmény az, hogy a fent megjelölt célok mentén készült szakvélemények mindegyikének vannak megrendelői és e megrendelőknek kiemelt szempontjai, amelyek nem feltétlen esnek egybe. Ebből a körülményből fakadóan lehet például ugyanannak a lakóingatlannak az „úgynevezett” értéke más és más, amit a nép egyszerű gyermeke józan paraszti ésszel nem ért helyből. Csak nekifutásból, hiszen ha a lakóingatlanok értékénél is figyelembe venné azt a körülményt, miszerint minden értéktárgy annyit ér, amennyire azt értékelik azaz kinek-kinek mást - úgy már helyrekerül a dolog. Maga a független bíró is ezt teszi ítélkezés során akkor, amikor bizonyos körülményeket számba vesz é mérlegel, míg másoktól eltekint! Ez nem is lehet másként, hiszen a lakóingatlanok vagyoni értékének a megállapítása különféle szempontok mentén ugyanúgy egész számokban pontosa ki nem fejezhető érték, ahogy a Britt Birodalom szigetvilága szigeteinek kerülete ( apály és dagály ugye?) avagy Kína lakosságnak a lélekszáma, hiszen napi ( százezres avagy milliós) születési illetve elhalálozási viszony rendszer keretén belül ember nincs ki felelősséggel pontosan főre megállapíthatná a lélekszámot. Bizony ilyen a lakóingatlanok értéke is. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a lakóingatlanoknak ne lenne, lehetne – egy konkrét lakóingatlannak – vagyoni értéke.

A lakóingatlanok értéke
A lakóingatlanok értéke diszkréten (egyben konkrétan) bizony létezik.
- Új lakóingatlanok esetében a lakóingatlan értéke az, amiért az érékesítő kínálja és oda is adja.
- Használt lakóingatlanok esetében a konkrét és valós vételár.
- Jelzáloghitelezés során pedig az tekintendő a lakóingatlan forgalmi értékének, illetve az azon alapuló hitelfedezeti értéknek, amit a törvény szerint arra jogosult szakember a szakvéleményében megállapít.
A fentebb ismertetett okok miatt - a piacgazdaság jogrendjéből fakadóan - ezek az értékek vitathatók. Ahogy ma már az Alkotmánybíróság döntése alapján vitatható az APEH által megállapított, a vagyonadó alapjául szolgáló forgalmi érték is. Vitára akkor kerül sor, ha a konszenzus, azaz a megegyezés (az értéket illetően) felborul, azaz valamely érintett fél nem ért egyet az értéket illetően. Ez például előállhat rejtett hiba, tudatos félrevezetés, torzítás felismerését követően is. Ilyen esetekben célszerűen mediálásra kerülhet sor és ha az nem vezet eredményre a bíróság mondhatja ki a végső szót.
Lényegében tehát legvégső soron egy-egy lakóingatlan érvényes értéke az, amit a bíró ítéletében „megfellebbezhetetlenül” megállapít.
E tanulmány – illetve az LVK Rendszerszabványa - rendeltetése az, hogy definiáljon, egyben specifikáljon egy számítógépes, statisztikai alapokon nyugvó számítási eljárást, ami a lakóingatlanok értékének megállapításakor az ingatlanvagyon-értékelő szakemberek piaci információval és adattal való ellátását szolgálja. Egy olyan eszközt, amely szakmai kontroll alatt tartja az APEH Ingatlanadó Kalkulátora által számított értékeket, egyben kimutatja az abban – természetéből fakadó – torzulásokat, hiányosságokat a piaci adatok és információk, és az alapján a szakemberek szakvéleményei tükrében.

A Lakóingatlan Vagyonérték Kontroll (LVK) által kimutatott, számított értékek
Amint azt a fentiekben leszögeztük a lakóingatlanok ingatlanértékelése több célból készülhet, így a figyelembe vett adatok, számítási eljárások is változhatnak. A kontrollszámítás alapvetően tehát nem egy-egy konkrét ingatlanértékelés, megrendelésre készített szakvélemény elkészítéséhez készül csak, hanem magára a konkrét lakóingatlan és a piac viszonyára, azaz egy-egy konkrét lakóingatlan miként „látszik” az adatok és információk tükrében az időben (!) a piacon. (Lényeges és újszerű jellemzője az idősoros statisztikai adatokkal való operálás.)

Az így szolgáltatott értékeknek tehát nem az a célja, hogy azt a Tisztelt Megrendelő – aki fizet - fogadja el, hanem vita esetén a végső bírósági tárgyaláson a bíró adjon helyt neki.

Az LVK által számított értékek lakóingatlanokra
(1) Amortizált újraelőállítási érték számítás
(2) Hozamszámítás
(3) Piaci érték számítás
(4) Ingatlanadó-alap számítás
(5) Ingatlan-vagyonérték (5 éves ciklus) számítás statisztikai alapon
(6) Idősoros ingatlanvagyon-érték számítás statisztikai alapon (10 éves ciklus)
Az egyes számított értékeket a törvény által (Lakástörvény) jogosult szakember mérlegeli, mely értékeket és milyen súllyal vesz figyelembe lakóingatlan értékelési szakvéleménye készítése során, hogy az helyt állhasson egy estleges bírósági eljárás során, hiszen a szakvéleményben megállapított értékért törvény előtt – nem a megrendelő, nem a társaság hanem – a szakember felel.

A Lakóingatlan Vagyonérték Kontroll eszközrendszerének kialakítását a Képesített Ingatlanvagyon-értékelők Országos Szövetsége Elnöksége ( http://www.kivosz.hu/) támogatja. Neves és közismert szakemberek vesznek részt az egyes számítási eljárások definiálásban, a rendszer tesztelését pedig a KIVOSZ erre vállalkozó tagsága biztosítja.

A Lakóingatlan Vagyonérték Kontroll számítás további rendeltetése a 2009.11.15-el megjelenő APEH Ingatlanadó Kalkulátor szakmai kontrollja, a lakosság – szakértőkön keresztüli – információval és kontroll adattal történő ellátása.

Az Interneten elérhető számítógépes rendszerhez való – felhasználói - hozzáférés alanyi jogon a KIVOSZ tiszteletbeli és rendes tagjai számára lesz biztosított várhatóan még ebben az évben, avagy legkésőbb az ingatlanadó bevallás időszakára. (A rendszert a HUNINFOR Ingatlanmédia Csoport fejleszti.)

2009. november 9., hétfő

2009. november 8., vasárnap

Bejegyzés: FELÜLVIZSGÁLJA A PRIVATIZÁCIÓT A JOBBIK

Lenhardt Balázs, a Jobbik Gazdasági Kabinet elnöke
Forrás: Jobbik Hírlevél 11/2009:
A balliberális kormányzati ámokfutás 7 és fél éve alatt a maradék nemzeti vagyon elherdálása szünet nélkül folyik, a tolvajok a börtön helyett minisztériumi irodákban ücsörögnek. A Jobbik üdvözli azt a tényt, hogy a Fidesz is kénytelen meghajolni kezdeményezéseink előtt, és felkarolták a törvénytelen és Magyarországot mértéktelen módon megkárosító privatizációs szerződések felülvizsgálatának ígéretét. Fónagy János volt miniszter a napokban beszélt erről sajtótájékoztatóján.
Mielőtt hiú reményeink lennének a fideszes szándék komolyságát illetően, idézzük szó szerint a most is minden bizonnyal üres ígéretnek bizonyuló szavakat: „Ahol erre ok és lehetőség van, ott igyekeznek majd visszaállítani az eredeti állapotot.” Magyarán, megint nem fognak mást csinálni, csak jelzik az országot fillérekért felvásároló külföldieknek, hogy ezentúl a csúszópénzt már nem a szocialista pártnál kell befizetni, hanem a fideszes pártkasszába.

Emlékeztetnünk kell mindenkit, hogy a ‘98-as kampányban szintén a privatizáció felülvizsgálata volt a fő üzenete a Fidesznek. Aztán a miniszteri bársonyszékekbe rogyva azonnal változott a polgári jelszó: ne bolygassuk a múltat, építsük a polgári jövőt! A privatizációs szerződések felülvizsgálata helyett a Horn-kormányhoz képest csökkentett tempóban, de folytatódott az ország értékeinek elkótyavetyélése. Ezek után ne számítson senki alappal arra, hogy most másképp járnának el.

A Jobbik Magyarországért Mozgalomnak azonban más stratégiája van: követeljük a privatizációs eljárások haladéktalan leállítását, és minden egyes ügy felülvizsgálatát az elmúlt 20 évben! A korrupt és erkölcstelen gazdasági és politikai elit által irányított bírósági vezetők nyomására a Legfelsőbb Bíróság olyan kollégiumi határozattal torzította el – alkotmányellenes módon - a joggyakorlatot, hogy a privatizációs szerződések megsemmisítésére irányuló kereseteket mérlegelés nélkül utasítják el a bíróságok. A Ptk. 200. és 234. §-a alapján ugyanis bárki, határidő nélkül kérhetné a jogszabályba vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés érvénytelenségének kimondását, ráadásul elévülési határidő nélkül. A jogi következmény az eredeti állapot helyreállítása kellene legyen, azaz újra állami tulajdonba kerülnének az érintett ingatlanok. Az ügyészség sem élt egyelőre törvényben előírt kötelezettségével, hogy a közvagyon védelme érdekében pert indítson. A Jobbik minden rendelkezésre álló eszközzel ki fogja kényszeríteni a törvénytelenségek megszüntetését, és az eredeti állapot helyreállítását, hogy a nemzeti vagyon valóban a nemzetet szolgálja.


Kommentár: Hoppá! Hú de kínos!!! Ez az igéret bizony minimum 25 %-ot hozhat az ifjú törököknek  a parlementi választásokon.

Internetes Anonymusz: A magyar szürke


Mint tudjuk, hazánk nemzeti állata a szürke marha. De tudja-e a kedves Olvasó, hogy szürke marha és szürke marha között jelentős különbségek mutatkoznak? Legfontosabbak az alábbi fajták:

Vörös szürke marha:
A vörös szürke marha egyedeire jellemző, hogy tönkreteszik a Legelőt, eleszik társaik elől a takarmányt és fölisszák az összes vizet. Viselkedésük mintha azt sugallná, hogy csak ők számítanak. A közös Legelőre általában igen nagyokat szarnak. De a legszebb szénabálák valahogyan mindig nekik jutnak. Vezéregyedeik pofáján nincsen bőr, és a gerincük is sokszor hiányzik. Régebben csordatársaikat tömegével szorították ki különféle mészárszékekre. A szenvedő egyedek közül azonban még mindig sokan vakon bíznak a vörös szürke marhákban. Ebből is látszik, mekkora barmok. Szerencsére populációjuk az utóbbi időben megfeleződött.

Narancssárga szürke marha:
A narancssárga szürke marhák szinte istenként tekintenek vezérbikájukra, aki a legdúsabb legelő ígéretével ámítja őket. A vezérbika bődülésein hetekig kérődznek. Úgy tűnik, hogy sokszor nekiiramodnának egy alapos legelőrendszer-váltásnak, de amikor erre ténylegesen lehetőségük lenne, mindig megfutamodnak és visszafekszenek a trágyába dagonyázni és kérődzni. Egyre többen vannak. És egyre nagyobb marhák.

Zöld szürke marha:
A zöld szürke marhák régebben igen jelentős szerepet játszottak az új állattartási rendszer kialakításában, ám populációjuk annyira megritkult, hogy szinte a kihalás fenyegeti. Ennek sajátos oka van: egy mezei virág legelése mérgezte meg a gulya ezen részét. A virágot Ibolyának hívják, melynek szirmok helyett - a gombákhoz hasonlóan - kalapja van. A zöld szürke marha újratelepítése vajmi kevés reménnyel kecsegtet.

Liberális szürke marha:
A liberális szürke marha közel-keleti fajtákkal áll viselkedési és/vagy genetikai rokonságban. Egyedeire jellemző, hogy az egész Legelőt uralmuk alá próbálják hajtani. A többi fajtával sosem működnek együtt, kizárólag a saját érdekeiket hajszolják. Szombatonként kiválnak a gulyából és külön itatóhelyhez járulnak. Szénából emlékműszerű rakásokat szórnak össze úton-útfélen. Etológusok szerint ennek az oka - valós alapok híján - nem lehet más, mint valamiféle kerge marha-kór, amely nagyon sok másik fajtára is veszedelmes mértékben átterjedt. Rögeszméjük, hogy tehén nélkül, két bika társulásával is egészséges borjú nevelhető fel. Nem élhetnek fű nélkül.

Sávos szürke marha:
A sávos szürke marhák megvédik a Legelőt, melynek többnyire jobb szélén tartózkodnak. Akár békében is élnének indiai, mostanság teljesen szentnek tekintett fajtákkal, ám azok randalírozását keményen megtorolják ősi, szilaj tülkeikkel. Jellemző rájuk a fegyelem. Immunisak a liberális szürke marhák fentebb leírt kerge marha-kórjára. Etológusok szerint a sávos szürke marhák nem tartják kizártnak, hogy a Legelőt kijelölő villanypásztor akár minden irányban kijjebb tolható. Mindenesetre testvériesen próbálják védeni a szomszédos legelőkön sanyargatott társaikat. Mezőgazdasági szakértők szerint, ahol elegendő létszámban tűnnek föl, ott marha nagy rend lesz - talán a fentebb bemutatottak közül néhány fajta nélkül.

Internetes Anonymus: Ki tud többet Szlovákiáról?


A kérdések:
· Melyik országban van Szlovákia?
· Hány szlovák idősebb, mint Szlovákia?
· Mondjon három szlovák királyt!
· Melyik szlovákiai városban koronáztak magyar királyokat, és melyik magyar városban szlovákokat?
· Ismertesse a szlovákok harcait az Oszmán birodalom ellen!
· Soroljon fel három szlovák építészeti remeket!
· Hol éltek az ős-szlovákok?
· Hogy mondják szlovákul: Aranybulla, Magyar forradalom és szabadságharc, irredentizmus?
· Ismertesse az önálló szlovák állam kisebbségi politikáját!
· Soroljon fel három magyarbarát szlovák politikust!
· Ismertesse, hogyan lehetne megoldani Szlovákia területi problémáit!
· Soroljon fel három szlovák nemesi családot!
· Hasonlítsa össze és elemezze a szlovák címert a magyar címerrel!
· Melyik a legősibb szlovák város?
· Melyik maradt fenn tovább, a Magyar Korona vagy a szlovák korona?
· SMS-ben küldje el Szlovákia történelmét!
· Fejezze be azt a szólás-mondást: Adj a tótnak szállást,….

A válaszokat Jan Slota címére kérjük beküldeni! A helyes beküldők között szlovák autósmatricát (Nagymagyarországos), szlovák koronát, szlovák porcelánokat és szlovák (tokaji) borokat sorsolunk ki.
A borítékra ne felejtsék ráírni a jeligét: Felvidék!

Kövér: a Jobbik és az MSZP "satuba fogja" majd a Fideszt

Kövér László szerint a következő országgyűlésben az MSZP és a Jobbik "két tűz közé, a satu két pofája közé" szorítja a Fideszt; a politikus erről a párt és a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) közös fórumán beszélt szombaton Szekszárdon.
Továbbiak...

Kiemelten: "A felelősség megállapításáról a fideszes politikus azt mondta: a következő kormány dolga felderíteni azokat a "tolvajlásokat, szándékos kártételeket, amelyeket ezek elkövettek az elmúlt években", és az információkat átadni a hatóságoknak. A választmányi elnök értékelése szerint az ország nem csupán minden tekintetben katasztrofális helyzetben van, hanem a lét-nemlét határára jutott."

Kommentár: Bizony a "középre" helyezkedés azzal a veszéllyel jár, hogy jobbról is és balról is előzni lehet. Az EU Néppárti elvárások bizony nyitva hagyatják, átjárhatóvá teszik a jobboldali kaput, így az egy a tábor önnön dugájába is dőlhet. Mert nem lehet dugni is, meg szűzen is maradni.

2009. november 7., szombat

Főzőmágus akcióban


szólj hozzá: Főzőmágus akcióban

A befolyás, a hatalom három lába

Jól látható, ma is csak az a tét a politikában, ami több ezer éve az emberi társadalmakban: Kié, kiké a jog, a vagyon és a pénz. Ezért megy a küzdelem, a harc. Egy szervezett kisebbség motiválja a szervezetlen többséget különféle érdekek, célok irányába. A megszerzett jogok, vagyon és pénz birtokában pedig egy kisebbség mindig kizsákmányolja a többséget. Pontosabban szabályt hoz rá, hogy neki több jár.
Tilkiáda: Csak a szegény, a kis ember lop, a nagy, a gazdag rendeletbe foglalja, hogy az neki jár.
Cinikusnak hatnak bizonyára a fenti megállapítások, ennek ellenére, ha bárki beletekint az emberi társadalmak történéseibe, előbb vagy utóbb erre a felismerésre jut. Ennek ellenére minden javak forrása a társadalom, azaz a nép, pontosabban annak értékteremtő munkálkodása. A nép hozzájárulása, akarata ellenére - főleg ha ez az akarat nem is tudatosult - sok minden meg lehet lépni, ám az tartóssá nem válik, mert megint csak - előbb vagy utóbb - tudatosulnak a dolgok a nép egyszerű gyermekeiben is és megjelenik az ellenállás, avagy a változtatni akarás.

A jogok forrása térségünkben a Törvény. A társadalmi együttműködés szabályrendszere, melyet a Törvényhozás emel erőre. A törvények többnyire megegyezésen alapulnak, azaz a képviselők kinyilvánítják egyező akaratukat. Azok érvényesüléséről pedig az állam - mint elnyomó és védő szervezet - kell gondoskodjon. Mert bizony a nép egyszerű gyermeke nem képes fejben tartani a törvények és rendeletek tömkelegét. Tanítani, emlékeztetni és szorítani kell azok betartására.

Hogy állunk manapság vajon a törvényhozásra való befolyással? Kik és milyen mértékben befolyásolhatják illetve befolyásolják a társadalmi játékszabályokat?

Első ránézésre - játékszabályainknak megfelelően - a pártpolitika, azaz a vezető pártok. A "szavazógépek". Nálunk ugyanis ez az a szervező erő, amely abba a helyzetbe hozza őket, hogy törvényeket terjeszthetnek elő illetve módosíthatnak. (Kérdés persze az, hogy milyen keretek között. Ugyanis rajtuk egyfelől az Alkotmánybíróság, másfelő a EU jogrend gyakorol kontrollt.)

Mi kell ehhez a szervező erőhöz? Melyek az eszközök?
A válasz egyértelmű: Pénz és szervezet. Ezzel máris elérkeztünk a pártfinanszírozás kérdésköréhez.
Hogyan, kiktől és minek ellenében juthatnak pénzhez a pártok? Hol a pártok számára elérhető pénzek forrása? Forrásai? Bizony a forrás a bankrendszer és az ez mögött álló betétesek. A jövedelem tulajdonosok.

Vajon a jövedelem tulajdonosok közel azonos mértékben képesek a politika befolyásolására?
Nyilvánvaló, hogy nem. Vannak közöttük kulcspozícióban lévő személyek, akiknek mozgásterét szintúgy a szabályrendszer és érdekek határozzák meg. Ezzel viszont eljutottunk egy hálóhoz, hálózathoz, melynek vannak kitüntetett csomópontjai. Ezek működése tehát a meghatározó a változásokat, illetve a dolgok fenntartását illetően.

Már ez a gondolatmenet - ez a levezetés - sem egyszerű. Hát még maga ez a társadalmi háló, hálózat. Ez bizony egy nagy szövevény, amely maga is változóban van. Változnak a szereplők és változnak a rendező elvek is. Legalább is a felszínen. Ám vajon mit takar a mély? Ezt firtatják a közvélemény, illetve a várakozás kutatások. Amelyek természetesen megint csak manipulálhatók, éppen a kérdések felvetésével.

Engem a Jog, Vagyon, Pénz együttesből közvetlenül a Vagyon, ezen belül pedig az újra termelhető nemzeti vagyon foglalkoztat. Annak szerkezete, tulajdonosai, működése és működtetése. Problémám csak az, hogy az nem látható. 1999-el megszüntették annak kötelező statisztikai kimutatását. Magyarul nincs nemzeti vagyonleltár, ami alapján a megélhetéshez alapvetően szükséges erőforrásokat számba vehetnénk. Ezzel bizony a nemzeti lét - létezés és működés - egyik alapvető eszközét szüntették meg.

Minden nemzeti érzésű és nemzeti létben gondolkodó, illetve azt támogató magyar ember érdeke tehát az, hogy létezzen Országleltár, amely egyfelől az élő erők, azaz népesség, másfelől a nemzeti materiális vagyon megfelelően - áttekinthetően - kialakított és folyamatosan karbantartott nyilvántartásában testesül meg.

A materiális vagyonelemek egy kiemelt jól megkülönböztethető része az ingatlanvagyon. Ezen belül is a felépítményes ingatlanvagyon. A felépítménye ingatlanvagyon is két szignifikáns részre osztható, úgymint az üzleti (termelési, szolgáltatási) célokat azogáló ingatlanok, valamint a lakóingatlanok (beleértve az üdülőket, a hobbitelkeket is.)

Nos a lakóingatlanok adóztatására irányuló akarat egyértelműen az Országleltár, a nemzeti lét megerősítése irányába mutathat akkor, ha észrevesszük, hogy az a felméréssel, azaz a leltárral kell kezdetét vegye. De nem úgy, ahogy ma az a Vagyonadó Törvényben van, hogy az csak a 30 millió forint érték feletti ingatlanokra vonatkozik. Ahhoz hogy az ország rendelkezésére álló lakóingatlanok megfelelő szinten felmérésre kerülhessenek, valamennyi lakóingatlannak adókötelesnek kell lennie. Az már más kérdés, hogy bizonyos rendező elvek mentén az adókulcs lehet 0 %-os is.

2009. november 5., csütörtök

Vaji telepesek ivadékai 1.

Sorsaink és arcaink 1.
Anyám - Kun Margit - elmondása szerint nagyapám - Kun Bertalan - 1943. évi halálával a család "idegenek közt idegen" lett. Kun Bertalan családja - azaz az enyém - ugyanis bakti volt, nem vaji. Nagyapám származott át Vajáról. A vaji telepesek - köztük az egy szem bakti család, a mienk - bekerültek - mondjuk ki - egy ellenséges sváb közegbe. (A jobbokldali fotón a Magyarbólyra települt Kun Bertalan családja háza látható.) Ne feledjük, 1939-40- et írunk, amikor már az országban a politikai helyzet gerjesztett volt. Megalakult 1938-ban a volksbund. (Magyarországi Németek Népi Szövetsége).
Hivatalosan nagyapámmal gyomorrák végzett 1943-ban. Ottt nyugszik a magyarbólyi temetőben. Élete párja Julcsa nagyanyám pedig a pécsibe. (Nem együtt nyugszanak. :( )
Büszke Kun Berci túlélte az I. világháborút, az orosz fogságot, bevonult - újra csak huszárként (48 évesen) a II. világháborúba - ám a pécsi kórházból adták haza otthon meghalni, menthatetlen gyomorrákot diagnosztizálva. A családi legendák szerint viszont a volsbundosok mérgezhették volna meg a borába rézgálicot keverve, mert "nagy magyar ember" volt. Anyám emlékezete szerint ekkortájt a papa nagyon ideges volt már. (Magyarul ivott! És nem hiszem hogy a telepeseknek lett volna saját kocsmájuk. Ki tudja hát?)
Szigorú, avagy büszke Kun Bercinek és Szilágyi Julcsának öt élő gyereke volt. Mind Baktán születettek, ám az is lehet, hogy Erzsi néném Ófehértón. Baktán valami kis házban laktak.  Talán a nyíregyi skanzenben - ha eljutok - képet alkothatok arról is. (A bakti rokonság - a Szilágyiak - az utca végén ma is mutogatják, ott voltak nagyapád földjei.) Ahol - anyám emlékezete szerint - a papa becsukta az ajtót, hogy ne  lássák mikor dagasztja a kenyeret - ezt a női munkát - huszárgyerek létére, mer a mama gyakran volt gyerekágyi beteg. (Helyesebben a negyven éves kora után megszült - Janikával és Marikával -  két elhalálozott kistestvérrel terhes. Hét gyereket szült Julcsa nagyanyám.) Sok gyerek szegénység, ismételgette Berg Lizi ( Tilk Jánosné) apai nagyanyám, akinek csak két gyereke született, apám és Gyurka bátyám. Bizony a sváb asszonyok "angyalcsinálók" voltak - korabeli születésszabályozás - míg a bakti álmos asszonyok nem.
Így történhetett meg az, hogy Berg Lizi nagyanyámnak négy, míg Szilágyi Julcsa nagyanyámnak tizenhat unokája született. A vaji református lelkész küldetés felhívásának megfelelően (?) megindtult a Dunántúl magyarítása. (Innen van a lelkemben az, hogy én szeretem a labancot és szeretem a kurucot, és akinek ez nem tetszik, az nyalja ki a seggem!)
"Reátok egy nagyon fontos feladat is vár! Ti nemcsak földkereső egyszerű telepesek vagytok, Ti egy honfoglaló útra indultok és Rátok vár azon nagy feladat, hogy a természeti adottságokban gazdag Baranyát, majd az egész Dunántúlt benépesítsétek munkára termett, földszerető gyermekekkel, emberekkel…”
De hogy?
A megélhetéshez jogokra, vagyonra és pénzre lett volna szükség. ( Lenne ezekre ma is igény, ugye Testvéreim? )
Mi lett a jogokkal?
Azokat a háborúban a a német és az orosz katonák gyakorolták. A háborút követően pedig a "moszkoviták". (Már hogy megkülönböztessem a politikai baloldalon a szovjet rendszeren belül az idegeneket feltétel nélkül kiszolgálókat - antifasiszták, internacionalisták, a Moszkvában kiképzett ügynökök és sleppjük -  és a magyar nemzeti baloldalt. A "fényes szelek" - anyámék - nemzedékét.) Ma meg ugye Tetvéreim a jogokat az IMF és helyi fullajtárjai gyakorolják a "tulajdonosokka" azaz a "külföldi befektetőkkel" karöltve. Kié a kocsi, ló, a szántó és a termelőeszközök? Nem a tied Testvérem! Vagy tévednék?
Mi lett a vagyonnal?
A moszkoviták helyi képviselőinek majdhogynem sikerült kulákosítani a családunkat, mert húsz hold földje volt nagyapámnak. (Édes istenem, Julcsa nagyanyám milyen nagy figyelemmel őrizgette egy Vánca sütőporos fadobozban a föld iratait nagyapám katonai kitüntetését igazoló papírlapocskát.). Anyám elmondása szerint az volt a szerencsénk, hogy jóakarók a bizottság előtt csak tudatosították azt a félárva öt gyereket, így arra "visszaosztva" már csak 5-5 hold jutott egy-egy gyerekre.

A háború - majd - mindent vitt.  Amit nem vittek el a németek, azt elvitték az oroszok, helyesebben a bulgárok. Mert Magyarbólyt a szovjet cspatokkal a bulgárok szállták meg. Semmi nem maradhatott érintetlen, ahogy a kabaréban csujjogatják tragikomikus felhanggal: "Bejött hozzánk negyven német, hátul meg a nagynénémet ... " Ezekről a dolgokról ma sem "illik" beszélni. Tabu. Arról a gyalázatról, ami a csládjainkat érte. Ebből a nemzedékből már csak egyedül Erzsi néném él, aki most November 7-én lesz 90 éves. Isten éltesse!

Ne kérje tőlem senki, hogy szeressem a németeket és az oroszokat. (Még ha külföldi befektetők akkor se!)Ahogy azt se követelje senki, hogy más nációkat is szeressek meg,  ha jobban megismerem. Szeressen más nációkat a rosseb, ahogy Lizi nagyanyám mondaná. Én a magamfajtát szeretem! A rokonaimat, népemet! Azt se mindig, ha gané.

Az orosz - helyesebben a bulgár - nagybátyámat, az akkor 16 éves Bertit, kocsival lóval együtt vitte. Valahol a magyar határ környékén tudott Berti bátyám lefalcolni, hagyva kocsit és lovat, csapot meg papot.
A családi sérelmek beülnek a lélekbe. Akár hét nemzedéken belül is megülnek annak bugyraiban.

(A német katonákkal szembeni enyhébb undorom , csak annak tudható be, hogy apai ágon német származásúnak tudom magam. Tudom, hogy nem minden német volt "olyan". Ez enyémek biztosan nem. Apai ágamon Berg Lizi nagyanyámnál már megtörtént a nyelvváltás, így apámnak az anyanyelve magyar volt. Lizi mama már nem tudott németül, fiatalabb korában talén még értett.  Asszimilálódott hát a Tilk család. A mi águnknak például eszébe sem jutott volksbundoskodni. A Tilk ágam politikai tapasztalatai abból táplálkoznak, hogy a családi legendák szerint - nagymamák szóbeli közlése - volt egy Tilk rokon Vámoson, akinek 1919-ben eszébe jutott, hogy ő proletár, azaz földtelen, vagyontalan. No felcsapott vörös hát katonának. A kommün bukása után jöttek ám az érdeklődők a faluba, majd erősen kérdezgették ki volt vörös katona. A falu monta itt olyan nem volt csak az a Tilk. No a falu rámutatott a vagyontalanra. Félholtra verték. Még szerencséje volt a családjának - rokonok - hogy nem lőtték agyon, azaz tudott dolgozni a megélhetésért a családjának.  Aztán 1940-es években ugyanőnek eszébe jutott hogy lám csak ő német, így nagy volksbundos lett. A háború elmúltával megint jöttek ás más érdeklődők a faluba és erősen kérdezősködtek a volksbundosok iránt. A falu mondta is, hogy itt ugyan olyan nem volt, csak az a Tilk. Újra megtalálták. Megint félholtra verték. Ezzel aztán ki is jegecesedett a családi tapasztalat, miszerint aki politizál azt előbb vagy utóbb de biztosan félholtra verik és ekkor még szerencséje is van. Mert megmaradt. Dolgozhat. Anyám mondogatta is gyerek koromban, hogy drága fiam három szakmát ne válassz! A politikusit, a katonatisztit és az artistát. Mindegyik az életével játszik.  (Hát Istenem. Láthatta, hogy nekem mindegyikre megvolt a tehetségem és a hajlamom. :(  )

Mi lett a földdel?
A húsz hold földet anyám szavajárásával "szegény anyám" azaz nagyanyám Szilágyi Julcsa bevitte a közösbe, azaz a termelőszövetkezetbe. Se kocsi, se ló, se vetőmag, se pénz. Mihály bátyám a vaji lelkész sugallta küldetéstudattól vezérleve benépesítette a Kun portát, hét gyerekkel. Így aztán az összes többi, nagyanyámat is beleértve mehetett "újhonfoglalni" a Dunántúlon. Ezek a körülmények élesen rányomták bélyegüket Juliska néném, Berti bátyám és Édesanyám sorsára, életútjára és családjára. Ők ugyanis már ismét vagyontalanul indulhattak megélhetésük után. Erzsi néném ugyanis, még kiházasodhatott nagyapám életében illetve Mihály bátyám benne maradhatott a telepes fészekben. Utánuk  legtöbb támogatást - a taníttatást - anyám kapta a testvérek közül, így én ma is lekötelezettnek érzem magam rokonságom iránt. Elbeszélése szerint nagyanyám sírva szaladta be a falut tojáskáit árulva - mitha csak petrezselymet árult volna - a tandíjáért.

Én érzem - ma már egyre jobban tudom is -  honnan jöttem:
A szívem szakad, torkom és öklöm szorul  a jobbsorsra érdemes enyémekért és a magamfajtáért. És nekem erre a sorsra édes kevés magyarázat az, hogy nem tudnak nyelveket és nem elég versenyképesek. Ez egy ócska óhéber duma.  Ismerem sorsuk.  Megkeseredik még a jó falat is a számban, ha azt látom nekik nem jut. Látom, hogy nekik nem jut jog, vagyon és pénz, azaz megélhetés.  Indiánosítják őket. Látom, őket a munka világán kívülre szorítják, eladósítják majd vagyonkájuktól - házuktól, lakásuktól, azaz otthonuktól - megfosztják és Fekete Péterré teszik, akiről a kuplé is megmondja, hogy írva vagyon, hogy ő pénzt sohse keressen. Hát a kurva anyját azoknak, akik velünk ezt teszik és azoknak is, akik elnézik! Köszönöm, az osztálytársadalomból nem kérek!

Folytatom ...

Addig is egy a magyar sorsot firtató mai szerző-dalnok-repper szavait ajánlom Olvasóim figyelmébe. Külünösképp ajánlom a nagyszülei vagyonára vonatkozó  adatközlését  ...



Kapcsoldó írások:
- HVG: Kik vogymuk
- Vajai telepesek
- A magyar huszárság története

A magyar huszárság története

Nem ismerhettem szigorú, avagy büszke Kun Bertalan nagyapámat. Ő 1943-ban elhunyt, míg én 1954-ben születtem. Talán ami legjobban megmaradt a családi emlékezésből - nagyanyám elmondásából - róla az agyamban az az, hogy huszár volt illetve aranykalászos gazda. Szilágyi Júlianna ( özv. Kun Bertalanné, istenem milyen méltóságal hodta az özvegyi titulust) egy fényképet mutatgatott, ha nagyapámról volt szó, melyen lovon ül. (Nem tudom hova lett a fénykép. Talán Kun Bertalan nagybátyám hagyatékába kerülhetett. Istenem, de jó lenne ha előkerülne. Még egy fényképem sincs anyai nagyapámról.) Most 56 éves fejemre kezd feltárulni lassan  az a homályba, legendákba rejtett múlt, ami az enyém. Feljövőim sorsa, így nagyszüleim közül azé is, akit nem ismerhettem. Ő nem mesélhette el nekem a dolgait. A nők - nagyanyám, anyám, nagynénéim - meg másként látják a világot. Nagybátyáim is meghaltak - Mihály, Bertalan - így rejtve is maradt előlem a huszársors, a huszárság amihez ma is hatalmas a vonzalmam.  Gyermeki fantáziámat erősen megragadta és ezt az érzést azóta sem feledtem.  Bele is könnyeztem Solohov Csendes Don c. trilógiájába, mikor leírja a a kozákok szemszögéből, hogy egyedül a magyar huszároktól féltek, mert azok olyanok voltak mint ők. Olyan bátrak és vitézek. Bizonyítani egzaktul nem tudom, de olvasmányaimból érzem, hogy akkor és ott is testvérharc lehetett, mert a kozákok is huszárgyerakek lehettek, azaz számomra kunok.
Gyerekként domború mellű csákós, mentés és kardos huszárokat rajzolgattam. Különös, de mindig jobbról balra vágtattak rajzaimon.  És íme! Az Internet csodája. ( Örök hála a szerzőknek.)

A magyar huszárság története