2009. április 20., hétfő

Székely nyelvlecke magyaroknak 1-10

Működőképes vízfegyver

A víz egyszerű, de a földi élet fenntartásához nélkülözhetetlen anyag. Óriási mennyiségben található földünkön, mégsem dúskálhatunk: nagy baj ugyanis, hogy a vízkészleteknek mindössze néhány százaléka iható, a többi sós, nehezen kiaknázható vagy fertőzött. Némely földrészen rendkívül kevés van belőle, ennek következtében évente többmilliónyian pusztulnak el vagy betegednek meg.

A vonatkozó ENSZ-normatíva szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. Hazánk mégis aránylag jól áll a víz dolgában, de ez sajnos a mostani kormányzat intézkedései nyománminden bizonnyal hamarosan megváltozik.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a láthatatlan világkormány hihetetlenül nagyhatalmú, látható tagjai célul tűzték az ivóvízkincs privatizálását. A fokozódó lakossági ellenállást figyelembe sem veszik. A Világbank következetesen kényszeríti a kölcsönért folyamodóországokat a vízművek privatizálására. 2004-ben például négymilliárd dollárt irányoztak elő a privatizáló óriáscégek támogatására. Akölcsönt vissza kell fizetni, tehát a privatizáló cégek minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközt felhasználnak a haszonszerzésre.


Működőképes vízfegyver
Feltételezhető, sőt majdnem biztosra vehető, hogy a jelenlegikormánynak nyújtott hitel egyik feltétele a magyar vízművekprivatizációjának elősegítése volt. Ennek előszele már javában fújdogál. Máris napirenden van az öt állami tulajdonú regionális vízműösszevonása és a tőzsdei bevezetésre való előkészítése - ez pedig aprivatizálás a \"hátsó ajtón\" vagy a \"kutya lukán\" keresztül.


Hazánkban nincs annyi tőke, amennyi a felvásárlásukra kellene. Tehát ha a részvények megjelennek a piacon, a Bechtel vagy egy másik cég bejön,fillérekért megveszi a részvényeket, és ezzel a mai államvezetés megint hozzájut kéthavi pazarlás fedezetéhez. A pécsi önkormányzat is előkészületeket tesz vízműveinek eladására. Sajnos a polgároknak - sem ott, sem máshol - fogalmuk sincs arról, mi vár rájuk, milyen gyalázatos kizsákmányolás elszenvedői lehetnek. A \"négy nagy\" gigahatalma.

Amint említettük, a Világbank óriási összegeket tett félre a világvízműveinek magánkézbe kényszerítése céljából. Ennek persze több oka lehet, de először nézzük meg, mit jelent ez nekünk, fogyasztóknak. Először is magasabb árat. Ki az a bolond, aki hatalmas összegeketfektetne be - hacsak nem volna lehetősége a garantált nagyhaszonszerzésre. Ez a vadkapitalizmus lényege. Azaz a legkevesebbbefektetéssel a legnagyobb haszon elérése. Ha pedig monopolhelyzetbe kerül egy vállalat, ki akadályozhatja meg a lehető legnagyobb haszon kisajtolásában?

Mostanában nagyjából négy óriáscég uralja ezt a területet: a francia Suez és Vivendi (amely újabban Veolia Environment névre hallgat), a Német RWE-AG és az angol Thames Water, a Bechtel-United Utilities tulajdona. Ezek szolgáltatják a vizet, és kezelik a szennyvizet száz országban - majdnem háromszázmillió fogyasztónak. Ha minden a terveik szerint teljesül, tíz éven belül a fogyasztók hetvenszázaléka a markukba kerül.

Mivel jár a víz privatizációja?
Magasabb árakkal és gyengeszolgáltatásokkal - mint a világ számos táján tapasztalható.
Ausztrália: 1998-ban a vizet giardia és ryptosporidium parazitákfertőzték meg a privatizáció után.

Marokkó: Casablancában a víz ára megháromszorozódott.

Argentína: amikor a francia Suez Lyonnaise des Eaux átvette avízműveket, a víz ára kétszeresére emelkedett, a minősége pedigromlott. A társaság kénytelen volt távozni az országból, mert afogyasztók megtagadták a számla kifizetését.

Anglia: 1989 és 1995 között a víz ára 67 százalékkal emelkedett. Sokan nem tudták megfizetni a magas árat, és a vállalat elzárta a csapokat.

Új-Zéland: a lakosság az utcán tüntetett a vízművek privatizációja ellen.

Dél-Afrika: a víz drágult, hozzáférhetetlen lett, minősége csökkent,miután a Suez Lyonnaise des Eaux Johannesburgban átvette a vízműveket. Kolera terjedt el.

Egyesült Államok, Felton, Kalifornia: a város 2008. május 30-ánünnepelte a vízművek privatizálása elleni győzelmét. \"Ez óriásigyőzelem Felton város lakóinak - mondták -, és jó példa más városoknakis, hogy szembeszálljanak a magántársaságokkal, amelyek óriásihaszonra tesznek szert, emelik a víz árát, és nincsenek tekintettel avízlelő helyek sebezhetőségére.\"

Franciaország: ott már régen folyik a vízháború. Számos nagyvároskirúgta a nyerészkedő vállalatokat, és visszavette a vízművekkezelését.

Párizs: amikor a polgármestert újraválasztották, a szavazókfelhatalmazták a vízművek visszaszerzésére. A választási ígéretet azemelkedő vízárak kényszerítették ki. 2008 júniusában a polgármesterhivatala közleményben jelentette be, hogy teljesítik a visszavásárlásiígéretet. Az 1985-ben privatizált vízműveket egy városi vállalat, az Eau de Paris veszi kezelésbe.

Kanada: 2004-ben Hamilton város polgárságának tízéves küzdelmevégződött teljes sikerrel. A városi tanács megszavazta a vízművekvisszavételét. Ezzel véget ért egy hosszú, küzdelmes időszak, amelyeta folyamatos titkolózás jellemzett - állandóan váltogatták azvállalkozókat, igyekeztek eltitkolni a rosszul működő gépi felszerelésmiatt keletkezett szennyvízkiömléseket stb.

A 21. század biznisze
A felsorolást hosszan folytatnánk. Ha valaki el akar mélyedni etémában, pötyögtesse be ezeket a szavakat a Google keresőbe: waterprivatization. Annyi adat jön elő, hogy nem győzi feldolgozni őket. A Fortune magazin szerint a víz \"...a világ egyik legnagyobb üzletilehetősége. A víz lesz az az üzlet a 21. században, amely az olaj volta 20.-ban. Az elmúlt tíz évben három óriásvállalat csendben megszerezte mintegy háromszázmillió ember vízellátásának jogát az egész világon.\"Kanada, Egyesült Államok, Európa, Ázsia és Dél-Amerika újságíróinak tizenkét hónapos nyomozása, az erről készült jelentés szerint a jövő a kétségestől a katasztrofálisig minősíthető.

Amerikai és kanadai vizsgálatok szerint a jóhiszemű önkormányzatok az óriásvállalatok nagyrábeszélő technikája által sebezhetők. A létünket fenyegető veszélynek óriási irodalma van a világban.

Talán a legkiemelkedőbb elemzés a Polaris Institute oldalain jelent meg 2004 januárjában Maude Barlow és Tony Clarke tollából A vízprivatizáció a Világbank legújabb piacfantáziája címmel (Water Privatization: The World Bank\'s LatestMarket Fantasy). Ha mindez nem elég a tömegek megmozgatására, gondoljunk a világhatalmak küzdelmeire. Egy kialakulóban lévő világkormány által mozgatott világcég a karmaiba került vízműveken keresztül teljesen megváltoztathatja az erőviszonyokat - a lakosság élni akarásának, azaz életösztönének mesterséges csökkentésével. Nem kell hozzá más, csak az ivóvízbe juttatott, agyműködést befolyásoló kémiai vegyület. Ilyenekmár ma is léteznek. Lehet, hogy máris alkalmazzák ezeket?Fantáziajáték vagy valóság - ez a kérdés.

A vízműveken keresztül baktériumok, vírusok bevetésével országrészek megbénítása, lakóinak kiirtása is lehetséges. Nyugodtan mondhatjuk: akié a víz, azé a világuralom. A víz sokkal fontosabb, mint az olaj, hiszen az utóbbit ki lehetváltani más energiaforrásokkal, de a vizet semmivel sem lehet pótolni.

A mai magyar kormány ezzel nem igen törődik. A teljes nemzeti vagyontjórészt elkótyavetyélték - mára alig maradt más, mint a föld és a víz. Elszántságukból nyilvánvaló: ezek feláldozására is hajlandók a hatalom megtartása érdekében. Ha ez sikerül nekik, megérdemeljük.

Magyaródy Szabolcs író, könyvkiadó (Hamilton, Kanada) "Jöjjön el a te országod..."

2009. április 19., vasárnap

Különös, ám nem mulatságos

Kattanj a linkre!
"Szerelemben és harcban nincsenek szabályok"! A megtévesztés pedig az egyik leghatékonyabb harci eszköz. Sokunkat foglalkoztat, hogy a médiában megjelenő úgynevezett "szélsőjobboldali megnyilvánulások" kiknek a malmára hajtják a vizet? Qui Prodest! Teszi fel a latin a kérdést ezredévek mélységéből. Ami ma is igaz. Egy-egy jelenség nem önmagában való. Valami hajtja. Azaz valakik finanszírozzák. Vajon ki finanszírozza és miért a kuruc.infot! Nyilván az, akinek érdekében áll. És kinek áll érdekében? Kik igénylik, veszik a magas szervákat, hogy leüthessék?
Hogy a rassziszmus, az kirekesztés, az antiszemitizmus vádjait a köztudatban fenntarthassák? Melyre hivatkozva ...
Vajon miért nem találja a magyar rendőrség a molotov koktél keverőket? Vajon miért nem foghatók meg a "rasszista, antiszemita" igék terjesztői? Bizony testvérem azért, mert mindazok akik ilyenekre képesek - elrejtőzésre - kiképzett és fizetett provokátorok! Ügynökök! Akik rendelésre szállítják a médiának a témát, amiről a finanszírozók szerint beszélni kell!!! És bizony akiről, akikről nem szabad, azaz tilos szólni, azok az elnyomók! Az Érinthetetlenek! Akik ördögi módon kezükben tartják a pénzt és hatalmukat, befolyásukat a pénzhálózat útján fejtik ki, jobb és baloldara osztva, majd egymásnak ugrasztva a bennszülötteket. Jól tudják, hogy az embereket, a Szeretet, az Értelem és a Pénz motiválja. Ez utóbbi birtokában viszont az emberek túlnyomó többsége - a megélhetés okán - arra is rávehető, hogy olyat műveljen amit nem szeret, aminek értelme sincs, ám jól megfizetik. Bizony nagyon hiányzik társadalmunkból a tisztesség és a becsület!

Ádi állatkertje

Egy nagyon jó kis webhelyre leltünk, mely alapján elkészül a Főnök állatkertje, Ádi állatkertje címmel.

Chico halála körüli találgatások

Hírszerző 2009-04-18 15:24
Kivonat: A nyomozást végző ügyészi stáb pedig szűkszavúan annyit mondott, hogy sikerült felgöngyölíteniük a csoport tevékenységét, amelynek célja terror kiprovokálása volt "egy nagyobb horderejű céllal", amelyet azonban nem fedtek fel.
A Hírszerző egyik olvasója, aki 1991-ben Horvátországban Rózsa-Flores alatt szolgált, úgy emlékezett vissza levelében: "nehéz helyzetekben, sok ember életét megmentette, de sokszor saját emberei életét feleslegesen kockáztatta". Mint szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében írta, csapatában az állandó idegfeszültség és belső ellentétek voltak jellemzők. "Voltak gyanús ügyei, de ezek nem voltak igazán mérvadóak. Nem volt drogcsempész vagy terrorista."


HVG 2009. április 18. 13:30
Kivonat: Péntek délután Tadicot és Tóásót kihallgatták – kit-kit védője jelenlétében – közölték a lappal a hatóságok, de azt nem erősítették meg, hogy a letartóztatottak bevallották volna, miszerint ők hajtották végre a szerdai merényletet Julio Terrazas bíbors háza ellen. Ezt a támadást a helyi hatóságok ennek a csoportnak tulajdonítják. A Bolíviában kormányzó Mozgalom a Szocializmusért egy szenátora egy horvát származású bolíviai üzletembert vádolt meg annak a „terrorista összeesküvésnek” a megszervezésével, amelyben magyarok is érintettek, és amelynek állítólag Evo Morales elnök meggyilkolása is célja volt. Ricardo Diaz szenátor szerint a Santa Cruzban élő Branko Marinkovic állt „a terrorista összeesküvés” mögött, ő volt a szervezkedés értelmi szerzője – jelentette szombaton a horvát HINA hírügynökség a Los Tiempos című bolíviai lapra hivatkozva. Morales elnök már tavaly azzal vádolt több Santa Cruz-i politikust és üzletembert, hogy erőszakos tüntetéseket szerveztek ellene, igyekeztek destabilizálni kormányát. Név szerint is említette Marinkovicot.

Megjegyzés:
- Tóásó Előd magyar állampolgár.
- Branko Marinkovic kulcsfigura.

Szörnyű sejtésem támadt a fenti írások olvastán. A Magyarországon is tapasztalható médián keresztüli közvélemény felborzolás - roma és politikus házakra molotov koktélozás - is lehetett programja a Chico féle körnek, ezzel gerjesztve a közhangulatot. Kérdés ilyen - destabilizálás - kiknek és miért állhat érdekében?
Vajon mi dönti azt el, hogy valaki nemzeti hős, avagy terrorista?
A napjainkban uralkodó médiafelfogás - pénzelt tömegkommunikáció - szerint Petőfi Sándor, Kossuth Lajos minden bizonnyal terroristának számítanának, tekintettel az akkor hatalomra kifejtett destabilizációs tevékenységükkel. Úgy tűnik a terrorista fogalma, az eretnek fogalom felújított változata. Különbség talán csak annyi, míg anno nyílvánosan égették őket, napjainkban kommandóakcióval kivégzik őket és médiacsemegének tálalják. Ecce homo!

Chico film letöltési helye

2009. április 18., szombat

Commandante Chico

Bolíviában is zajlik már az"észak-dél" háború. Az "északiaknak" tele a hócipője azzal, hogy termelniük kell a "déliek" szaporodása érdekében. Hogy minél többet dolgoznak, annál rosszabbul élnek. Ez a baja Olaszországban a padánoknak is, és ez a baja lényegében minden úgynevezett szeparatista mozgalomnak és törekvésnek. Például az Olaszoknál a padánok ( Észak-Olaszország) szeretnének gazdasági autonómiát, Bolíviában meg a kreolok, azaz a spanyolok leszármazottjai. Viszont itt - Dél-Amerika legszegényebb országában - az indiánok 55 %-os többségben vannak, a kreolok pedig a megélhetéshez szükséges gázmezőket, azaz az erőforrásokat birtokolják. Dél-Rodézia utódállamában Zimbabweban szintúgy bajban van a fehér kisebbség, ahogy Dél-Afrikai Köztársaságban is. Bolíviában a kommunista hatalomátvétel óta nagyjából az zajlik mint nálunk az ötvenes években, elveszik azok tulajdonát akiknek van, kollektivizálnak. Nyilván ennek a vagyon -és jogfosztottak nem örülnek. ( És a Magyar Gárda megjelenése is ehhez a jelenségcsoporthoz tartozik. )
Chico anyja szülei, rokonsága a kreolokhoz tartoznak. Feltehető ők - a rokonság - hívhatták haza, éppen a Horvátországban szerzett harci tapasztalatai okán, hogy segítse őket a függetlenedési harcban, ugyanis a parlamentáris út nem ment. Hiába szavazták meg a bolíviai parlamentben az autonómiát, azt az indián többséget maga mögött tudó kommunista elnök, a parlamenti szavazás eredményét alkotmányellenesnek nyilvánította. Lényegében, ahogy annak idején a horvátok, most a bolíviai kreolok szervezik meg a fegyveres egységeiket, hogy az akaratukat – a gazdasági autonómiát - érvényesíteni tudják, ha nem megy parlamenti úton, úgy akkor fegyverrel, erővel. Ők ugyanis, a népesség 30 %-a adják és a termelés 70 %-át. Ezen szeretnének változtatni. Nem kívánják átadni a javaikból csak a 30 %-ot. Ebbe a kommunista elnök nem megy bele, mert az indián többségnek kellenek a javak. A kommunista elnöknek van nemzetközi támogatottsága is a latin-amerikai világban, Kuba, Venezuela. Akikkel éppen most tárgyalt. Úgy tűnik erre az időpontra időzítették Chicoék kivégzését, hogy a „terrorista lapot” bedobják. Ezt az ellenzék (azaz a kreolok) a kommunikációban ki is mutatja, mutatta. Csak a vak nem látja hogy kivégezték őket, azaz lecsaptak rájuk.
Lényegében Chico rosszkor volt a barátaival rossz helyen. Nem kellett volna bemennie a szállodába, mert őt nyilván ott is ismerhették, hiszen nemzetközileg ismert figura lett.

A magyar kormány meg nem játszik Chico és társai ügyében, ugyanis ő bolíviai állampolgár. (No meg magyar és horvát is, ám Bolíviában az ottani törvények érvényesek.) A másik csóka a Magyarosi Árpád nyilván Chico barátja, aki elkísérte missziójára, hogy segítsen az ővéinek, a kommunista vezetésű indiánok ellen. Ő pedig román állampolgár, ahogy a Tóásó gyerek is, aki egy fiatal számtek tanár és okkal joggal feltételezhető hogy melózni ment ki.
Lám Chico is úgy végezte, mint ifjúkori pédaképe Che Guevara, akinek ügyeit megismerve elfordult a kommunista eszmétől.


Ennyit raktam össze az infókból. Kíváncsi leszek, Kepes András milyen videót mutat be, azaz Chico mit üzent halála esetére. Kedden lesz a vetítés, amelyből újabb képet kaphatunk erről a nem mindennapi tehetséges emberről, az ELTE utolsó KISZ titkáráról, horvát háborús hősről, az újságíróról.
Ma eltemették Commandante Chicót! Nyugodjon békében! Lásd a gyilkosságot!
"A szentek életének egyik legfőbb értelme, hogy a szentség egy napon elviselhetetlen erővel kezd sugározni lényükből, s ezért az emberek megfőzik vagy megsütik őket. Ez az erő, mely a szenteket arra kényszeríti, hogy elhagyják otthonukat, s ellenálljanak az embereknek, leküzdhetetlen. Nagyon ritkán esik meg, hogy egy szentet karosszékben ábrázolnak, amint kilencven évesen, a pátriárkák korában, ősz hajzattal, nyájasan üldögél dédunokái körében, és képes újságot olvas. A szent mindig harcol." /Márai Sándor/






Chico film letöltése

Érkezés

Internetes Anonymusz: A "Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" utópiához

Múlt hónapban világméretű felmérést indított az ENSZ.Egy kérdés volt:"Kérem, mondja meg őszinte véleményét, hogyan lehetne megoldani azélelmiszerhiányt a világ többi részén?"
A felmérés nagy kudarccal végződött.

- Afrikában nem tudták, mit jelent az "élelmiszer".

- Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az "őszintén".

- Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a "hiány".

- Kínában nem tudták, mit jelent a "vélemény".

- Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a "megoldás".

- Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a "kérem".

- Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a "világ többi része".

2009. április 14., kedd

PÉNZÜGYI BETEGSÉGEK

A pénzügyi betegségek kialakulása

A valódi pénzügyi erő szilárd alapokra épül. Nem ritkán látni (úgy magánembereknél, mint cégeknél), hogy a szilárd pénzügyi alapok ismeretének a hiánya „pénzügyi betegségek” kialakulásához vezet, kezelés hiányában, pedig a betegségek kritikussá szoktak válni.

A pénzügyi betegségek, és kezelése

Betegség: A cégvagyon és a magánvagyon összekeveredése. Ha nem tudatosul a biztonságos magánvagyon felépítésének a szükségessége, a tagi kölcsönök ki – be vándorlása egy idő után akut beteggé teheti a céget. APEH. Amikor aztán változik a piac, nincsen tartalék, melyhez nyúlni lehet.

Kezelés: Eredményoptimalizálásra (eredmény és adóalap csökkentés) kitűnően alkalmazható törvényes és biztonságos eszközök állnak rendelkezésre.

Betegség: Üzlettársi kapcsolatok hosszú távú, korrekt rendezésének a hiánya. Az egyik üzlettárs kiesése nem csak a kieső személy családjának a sorsát, hanem a cég sorsát is rendkívül kedvezőtlenül tudja befolyásolni.

Kezelés: Olyan alap létrehozása, mellyel az örökösök kiválthatók, ezzel biztosítani a cég fennmaradását.

Betegség: Nem ritka probléma, hogy a cég szempontjából kulcsfontosságú személyt elcsábítja a konkurencia. Gondoljuk meg, nemcsak az ember távozik, hanem a cégnél felgyűlt tudás és kapcsolati rendszer is. Az értékes emberek hosszú távú megtartása és motiválása létkérdés lehet. Ha munkabérrel akarjuk megtartani ezt a személyt, elkedvetlenítő költségeket veszünk a nyakunkba, és a szakember pótlásának nehézségeiről és költségeiről még szó sem esett.

Kezelés: A modern pénzügyi innováció létrehozta azt az eszközt, mellyel megtartható a kulcsember, illetve ha a kulcsemberünk mégis elmegy, ugyanezzel az eszközzel már elő is teremtettük az új szakember megszerzéséhez és motivációjához szükséges összeget.

Betegség: Nem tudatosul a biztonságos magánvagyon felépítésének a szükségessége. Ezért aztán, ha történik valami kedvezőtlen fordulat a piacon, vagy csak elegem lesz az egészből, nincsen tartalék, melyhez nyúlni lehet. Ugyanakkor, ha cégtulajdonosként pénzt akarok kivonni a cégemből, jelentős költségekkel számolhatok.

Kezelés: A modern pénzügyi innováció létrehozta azt az eszközt, mellyel jelentősen olcsóbban, (cca 50 %) és törvényesen tudom kivenni cégemből a hasznot és ezzel a résszel még hatékonyabban lehet feltőkésíteni a magánvagyont.

Betegség: Már meglévő megtakarítások elértéktelenedése! Nem tudni, hogy pontosan mikor, de hamarosan be fog következni a FORINT EURORA történő átváltása. Jelenleg mintegy 7 000 milliárd Ft. magánvagyon, és 12 000 milliárd Ft. keveredett cég – magánvagyon van lekötve, lekötetlenül bankokban. Minden olyan országban, ahol megtörtént a nemzeti valuta EURO - ra történő átváltása, 20 – 50 % reálérték vesztése következett be ezeknek a vagyonoknak.

Kezelés: Ez a nem kis összeg meg fog mozdulni. Nem mindegy, hogy mikor, milyen árfolyamon és hová kerül. Ha időben lépünk, megelőzhetjük ezt a nagy reálérték vesztést, mire eljön a hivatalos átváltás ideje, a likviditást nem igénylő vagyonunk már EUROBAN lesz.

Betegség: Már megtörtént a már meglévő megtakarítás - befektetés drasztikus (50 %) értékvesztése, és (relatíve) közel van a Ft./€ átváltása.

Kezelés: Ha a befektetés nem forintban van, (az elmúlt 120 évben 5 x így történt, nincs ok azt feltételezni, hogy most másképp lesz) az értékvesztés a válságot követő emelkedésben el fog tűnni, csupán pici negatív hullám lesz. Ha azonban a már meglévő befektetésünk forintban van, 3 lehetséges alternatíva közül választhatunk:
Mindent úgy hagyunk, ahogyan van, bízván a jobb időkben. Ez esetben azt kockáztatjuk, hogy a jelenlegi 50 % veszteség tovább, (akár 80 %) növekszik, és amikor megtörténik a Ft./€ hivatalos átváltása, ez a nagy veszteség hivatalból realizálva lesz.
Kiszállunk a jelenlegi helyzetből, (realizáljuk az eddigi veszteséget), és a pénzünket biztonságos valutanemben olyan helyre, konstrukcióba tesszük, ahol elkerüljük a további értékvesztést.
Kiszállunk a jelenlegi helyzetből, (realizáljuk az eddigi veszteséget), és a pénzünket biztonságos valutanemben olyan helyre, konstrukcióba tesszük, ahol minden esélyünk megvan arra, hogy nemcsak hogy visszanyerjük az eddigi veszteséget, hanem esetleg jelentős nyereség képződhet.


Betegség: Komoly betegség a magyar társadalom túlzott fogyasztói beállítottsága, és az ehhez szorosan kapcsolódó negatív megtakarítási hajlandóság. A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező államokban a háztartási szektor gazdasági döntése a következő területek között oszlik meg:
- Munka
- Szakmai továbbképzés
- Nyugdíjas évek tervezése
- Választás a fogyasztás vagy megtakarítás között

A már meglévő magyar megtakarításoknak, pedig nagyon alacsony szintű és elavult a szerkezete. A lekötött és lekötetlen bankbetétek Magyarországon duplája az EU átlagnak. Mint tudjuk, a bankok a betétekre kis kamatokat adnak, miközben befektetvén pénzünket a gazdaságba, ők, akár 100 x hasznot is létre tudnak hozni a mi pénzünkkel. Tetézi a problémát, hogy aránylag rövid időn belül az állam kénytelen lesz kivonulni az oktatás, az egészségügy, a nyugdíj finanszírozásából, és ezek (előbb – utóbb) kivétel nélkül mindenkit fognak érinteni. Magyarországon 10 – 15 év múlva 120 Euro átlag nyugdíjat prognosztizálnak

Kezelés: Ha van tőke dolgoztatni, ha nincs tőke, létrehozni. Tőke = idő x pénz. A világ vezető pénzintézeteinek legkitűnőbb megtakarítási - öngondoskodási programjaival akár 300 % -s tőkésítési ráta is elérhető.

Még a cégvagyonról:
Sokszor oly mértékben keveredik össze a cégvagyon a magán vagyonnal, hogy az igazi csemegét jelent az APEH vagyonosodási vizsgálatot végző ellenőrei számára.

Mint tudjuk, könyvelőink tulajdonképpen nem kenyéradó gazdáiknak dolgoznak, hanem igazából az APEH követelményeinek kénytelenek megfelelni. És amikor a baj bekövetkezik, nincsen független és biztonságos magánvagyon, melyhez nyúlni lehetne.

Nem ritkán hallani azt a véleményt, hogy a cégekben elrejtett magánvagyon megvéd téged az irigy, pereskedő haszonlesők ellen. Ez igaz lehet, de nem igaz a fentebb említett vagyonosodási vizsgálatok esetén. Az APEH több ezer vagyonosodási vizsgálatot végez évente, és ez nem kevés emberi és családi tragédiához vezet.

Ezeknek a betegségeknek a kialakulása megelőzhető. A megelőzés mindig olcsóbb, mint a kialakult betegség kezelése. Egy idő után, pedig a kialakult betegség már nem gyógyítható. Az analógia annyiban is áll, hogy az igazi gyógyítás ugyanúgy soha nem lesz egzakt, mint a pénzügyi betegségek megelőzése, kezelése. Az okok feltárásához nem ritkán szükséges egy felszínesnél mélyebb vizsgálat.

Repárszky László
Pénzügyi tervező és meghatalmazott képviselő
Az Aranyhíd Tanácsadó Csoport tagja
Pszáf regisztráció száma: 108041692281

Irodák:
1. Zalaegerszeg, Kölcsey út 2.
2. Aliroda: Leányfalu Akácos út 34. sz.
Mobil: +36309071872
Web: http://www.akciaklub.hu/ Email: http://www.akciaklub.hu/akcia@akciaklub.hu

A mankurt

* Csingiz Ajtmatov: "Az évszázadnál hosszabb ez a nap" (Bp, 1982), részlet.

"A hagyomány szerint, amikor a hajdani századokban a zsuanzsuanok meghódították a Sárga Homokot, különös kegyetlenséggel bántak a foglyul ejtett harcosokkal… Rettenetes kínzással fosztották meg a foglyot az emlékezetétől. Előbb teljesen lekopaszították az áldozat fejét, majd levágtak a közelben egy jól megtermett tevét. Frissiben megnyúzták, és elsőként a tevebőr legsúlyosabb, legszívósabb részét, a nyakbőrt választották le róla. Darabokra vágták, s még gőzölgő állapotban ráfeszítették a fogoly leborotvált fejére. A bőr egy pillanat alatt ráragadt, mint a tapasz - a mai úszósapkához hasonlóan. Ez volt a siri… A siri felhúzása után nyakkalodába zárták a megkínzottat… Így vitték el jó messzire, néptelen helyre, hogy ne hallják szívet tépő kiáltozását, és kezét-lábát megkötözve otthagyták a puszta mezőn, a perzselő napon, víz és étel nélkül… A fejükre tapasztott, száradó és egyre szűkülő nyers tevebőr könyörtelenül zsugorodott az égető napsugarakban, vasabroncsként szorította a rab borotvált fejét. A kínzottak leborotvált haja már két-három nap múlva nőni kezdett. A kemény szálú, egyenes ázsiai haj néha belenőtt a nyers tevebőrbe, legtöbbször pedig, más utat nem találva, visszahajlott és a vége újra belenőtt a fejbőrbe, még szörnyűbb szenvedést okozva. Ezt az utolsó kínt az ítélő-képesség teljes megzavarodása kísérte. A zsuanzsuanok csak az ötödik napon mentek oda megnézni, életben maradt-e valamelyik fogoly. Ha a megkínzottak közül legalább egyet életben találtak, elérték céljukat. Az ilyet megitatták, megszabadították kalodájától, és egy idő után visszaadták erejét, talpra segítették. Ez lett a mankurt-rab, akit erőszakkal megfosztottak emlékezetétől, ezért annyit ért, mint tíz egészséges fogoly… A mankurt nem tudta, ki ő. milyen törzsből-nemzetségből való, nem tudta a nevét, nem emlékezett gyerekkorára, apjára, anyjára - egyszóval nem ismerte fel magában az emberi lényt… A mankurt, akár a kutya, csak a gazdáit ismerte… De a rábízott feladatot vakon, buzgón, hajthatatlanul elvégezte… Ha később híre terjedt is, hogy valakiből mankurtot csináltak a zsuanzsuanok, annak még a legközelebbi atyjafiai sem igyekeztek megmenteni vagy kiváltani őt, hiszen ez azt jelentette volna, hogy a hajdani ember bábját kapják vissza.

Csak egy najmán törzsbeli anya, akit Najmán-Anának emleget a hagyomány, nem tudott beletörődni fia sorsába. Amikor valami bizonytalan hírt hallott mankurttá lett fia hollétéről, megértette, hogy nem lesz nyugta, amíg meg nem keresi a Sárga Homokon azt a mankurt pásztort, és meg nem győződik róla, hogy nem a fia-e… Amikor odaért, amikor megismerte a fiát, nem emlékezett rá, hogyan gurult le tevéje hátáról… - Fiam! Mindenütt kerestelek!… Az anyád vagyok! Aztán rögtön megértett mindent és felzokogott… Reszkető ujjain keresztül sírva nézte fia ismerős vonásait, és egyre igyekezett elfogni a tekintetét, még mindig várt, reménykedett, hogy az megistmeri, hiszen olyan egyszerű - felismerni tulajdon anyánkat! De megjelenése semmi hatással nem volt a legényre… Egyszer csak letépte válláról az anyja kezét, és… elindult a csorda másik széléhez… Najmán-Ana… összeszedte minden erejét, odament a fiához… Mankurt-fia szeme az érdeklődés tökéletes hiányát fejezte ki minden iránt a világon, a szeme továbbra is idegen maradt. - Ülj le, beszéljünk - mondta nehéz sóhajjal Najmán-Ana. Leültek a földre. - Megismersz engem? - kérdezte az anya. A mankurt tagadóan megrázta a fejét. - Hogy hívnak? - Mankurt - felelte az. - Csak most hívnak így. A régi nevedre emlékszel? Próbálj visszaemlékezni az igazi nevedre. A mankurt hallgatott. Anyja látta, hogy emlékezni próbál, két szemöldöke között az erőfeszítéstől nagy verejtékcseppek ütköztek ki, és szemére remegő köd borult. De látszott rajta, hogy áthatolhatatlan, süket fal támadt előtte, s azon nem bírt áttörni… Najmán-Ana akkor elhatározta, hogy nem faggatással, hanem sugalmazással adja neki tudtul, kicsoda. - A te neved Dzsolaman. Hallod? Dzsolaman. Apádat Dönenbájnak hívták. Hát nem emlékszel apádra? Hiszen ő tanított nyilazni gyerekkorodban. Én meg az anyád vagyok. Te a fiam vagy. A najmánok törzséből való vagy, érted? Najmán vagy… Mindazt, amit mondott neki, a fia teljes közönnyel hallgatta, mintha valami semmiségről beszélne… Najmán-Ana újra megpróbálta életre kelteni fiában az elpusztított emlékezetet. - Emlékezz, hogy hívnak. emlékezz a nevedre! - könyörgött és erősködött. - Apád Dönenbáj, hát nem tudod? A te neved pedig nem Mankurt, hanem Dzsolaman!… És bár mankurt-fiára mindez semmi hatást nem tett, anyja tovább beszélt hozzá, hasztalan reménykedve, hogy egyszer csak felvillan valami kihunyt tudatában. És tovább dörömbölt a szorosan bezárt ajtón. Egyre csak hajtogatta a magáét: - Emlékezz, hogy hívnak? Dönenbáj az apád! Aztán megetette, megitatta a maga útravalójából, és bölcsődalokat énekelt neki. Annak nagyon tetszettek a dalocskák. Jólesett hallgatnia, és valami élő melegség jelent meg feketére fásult, megdermedt arcán. Akkor az anyja a lelkére beszélt, hogy hagyja el ezt a vidéket, hagyja el a zsuanzsuanokat, és menjen vissza vele szülőföldjére. De a mankurt nem tudta felfogni, hogyan lehet fogni magát és elmenni valahova… És Najmán-Ana, hányadszor már, újra öklével verte a megölt emlékezet süket ajtaját, és egyre azt hajtogatta: - Emlékezz, ki fia vagy? Hogy hívnak Apád neve Dönenbáj!"

Testvéreim! Barátaim!
Emlékezzünk! Magyarok vagyunk.

Üzenet a barátaimnak