2008. július 30., szerda

Tisza-stage Hírügynökség

A Tisza-stage jelenti: "Olvasom, hogy 400 ember munkájának köszönhetően baj nélkül tetőzött ma délután a Tisza Vásárosnaménynál. Szabó Imre miniszter megerősítette, hogy a Romániában törtét borsabányai zagykifolyás miatt Magyarországra nem jut a szennyeződésből.
Naménynál az emberek már második napja pakolták a homokzsákokat megállás nélkül. A Tisza azonban kedden baj nélkül tetőzött Vásárosnaménynál, és nem döntött meg egyetlen rekordot sem. Itt nálunk, Csapon sincs veszélyben egyelőre a Tisza-stage. A város alá hébe-hóba kilátogató szőkeség tegnap estétől kedd délutánig alig 20 centimétert hízott. Az emberek azt mondogatják: míg Juscsenko elnök ki nem látogat ide, semmi baj nem érheti a várost..."


2008. július 29., kedd

Filléres emlékeim

Míg a vezető hírek bombáról szólnak Budapest IX. kerületében, árvízekről és a Tisza esetleges szennyeződéséről, szerb háborús bűnösök elfogásáról, addig a nem vezető ellenhírem - Stula cimborám azért szokta olvasni a blogom, mert szépen írok a semmiről - most Boglárról szól. Filléres emlékeim galériája, a boglári tetőtéri kis lakásunk a szülői portán. Ez a panoptikum Közép-Kelet Európáról, Magyarországról, a családomról és rólam szól. Az elmúlt 48 évről. A telket apám kapta nagyszüleimtől, melyre a pénzt kapálással és nádvágással kerítették elő a hatvanas években, hogy kiadják apám jussát. A telek felét apám a hetvenes évek elején eladta. Elvitte anyámat a pénzen a "nagy utazásukra", "külföldre", azaz Erdélybe - mert anyám odavágyott - és vett neki egy panofix bundát is. A többi pénzen építőanyagot vásárolt és gyártatott egy kis betonkeverő gépet, ami kiszolgálta a házat és kőműves bérét betermelte bérbeadásból. A házat mi építettük 1971 - 1977 között (egyfelől az induló tőkéből, másfelől pedegógus kölcsönből) apai nagybátyám, Gyurkabátyám ugyanis kőműves volt. Itt nézte Berg János dédapám mosolyogva pipázva, hogy miként serénykednek utódai, itt inspiciálta munkák állását nagyapám már érszükülettől sajgó lábbal. A szülők 1995 illetve 1997 években távoztak a portáról a Csillagösvényre. A tetőtérben a húgom alakított ki egy kis lakást a nyolcvanas - kilencvenes években, majd a szülők halálával leköltözött a földszintre. Így állt elő a tetőtéri kis lakás az én kis családomnak a kétezres évekre. A sufni őrzi az 1950-es évek konyhabútorát - amiben én cseperedtem - és nagyanyai, szülői bútormaradékokat is, amiket nem volt szívem kidobni. Ha leülök a sufniban a hokedlire és becsukom a szemem, tudom a konyhaszekrény bal felső polcán ott a keksz és a porcukor, amire titokban rájárok.
A kislakás és a sufni egy lerakat. Ide vándoroltak és vándorolnak a sasadi lakásunkból kiszoruló dolgok, mielőtt még kidobnánk őket. Boglár a filléres emlékeim tárháza, családi múzeumunk és nyaralónk.

Dalokban
Bródy J. Filléres emlékeim
Tilk L.G. Otthon és Itthon
Tilk Lg.G. Sufnidal

2008. július 28., hétfő

Magánnyomozó

"Ki voltál és milyen érdemeid voltak? Nem annyira lényeges. Ki vagy, mit és hogyan csinálsz, az sokkal inkább." Jellemző ki milyen jeligét választ. Én van, hogy napjában többet is. Megtört a jég. Egy magánnyomozó is blogot nyitott. Egy olyan műfaj gyakorlója, ahol a titkolózás telíti át a tevékenységet? A magánnyomozó ugyanis titkokat kutat rejtett módszerekkel. Nem semmi! És ez sem, hogy aki ezt műveli, őt a baráti körömbe sorolom. "A lombot összesodorja a szél." Fájdalmas ez a szlogen számomra, hiszen az nem más, mint a tiszteletlenség tudomásul vétele, Mammon a pénz istene előtti főhajtás. Én dúrvábban úgy mondanám: "Lehettél akárki, ha nincs pénzed szarhatod. Pénzed meg csak úgy lesz ha piacra dolgozol." Méltatlanság! Ám ha már nincs más út, akkor előre! Piacra! "Flamandok jobbra, vallonok balra. A belgáink most álljanak csak félre. Honfoglalók előre! Élre!" Akinek számít, én őt ajánlom nyűgös ügyeinknek rendezésére. Kedvenc állata az angol szetter. Minden kutya hasonlít a gazdájára. :)
Magánnyomozóm weboldala
Dalban Hofi Kiöregedett vadászkutya

2008. július 26., szombat

Turul

Folyamatos a "külföldi befektetők" kezén lévő hazai médiák részéről a provokáció, az izgatás a "divida et impera" jegyében. Jellemző húzás a társadalom szélsőséges elemeinek a felizgatása, gyalázatos módon a magyar nemezeti jelképek folyamatosan mocskolásával. A Turul és az Árpád sávos zászló ősi magyar szimbólumok. E szimbólumokat a média ezen része összefüggésbe hozza, ezzel "azonosítja" a magyar történelemben német kényszerre - a csőcselékből verbuvált - nyilasokkal. A nyilasok 4 évet sem regnáltak - a német megszállás alatt - ennek ellenére úgynevezett "antifasiszta körök" több mint ötven éve vegzálják, provokálják a magyarságot, egyben a magyarországi zsidóságot is hergelik, az ősi magyar nemzeti szimbólumainkkal szemben. A szimbólum gyalázás - gyűlöletbeszéd - mellesleg éppen olyan, mint ha Jeruzsálemben be akarnák tiltani a Dávid csillagot, a zsidóság ősi szimbólumát, mert ugye az a palesztínoknak is a hazája és - bizony nem alaptalanul - rossz érzéseik vannak a zsidó állammal kapcsolatosan. Törvényszerű, hogy a nehéz gazdasági helyzetben - a megélhetési gondokkal közdők - bűnbakokat keresnek. Így volt ez a magyar történelemben is valamennyi parasztlázadásnál, amelyet törvényszerűen aszályok, árvizek előztek meg. ( Például a Budai Nagy Antal féle parasztlázadás ideológiája az volt, hogy az urak megmérgezik a kutak vizét.) Így volt az az egyiptomi történelemben is, ahol a hivatalos bűnbak maga a fáraó volt, ha és amennyiben a Teremtő éhínséggel sújtotta a népet. Az emberi közösségek az emberi természetből fakadóan alkalmasak az egymással szembe állításra, a testvérharcra. Mindazok viszont, akik izgatnak - azaz kihozzák a gonoszt az emberi közösségekből - maguk a gonoszok és mindezt az emberi kizsákmányolás érdekében végzik. Egyszerűen gyalázatos az, hogy az "engedély nélkül épült" turul szobrot akarnak lebontatni. Lassan ott tartanánk, hogy engedély nélkül a magyar zászlót sem rakhatjuk ki a házainkra? Gyalázatos az is, hogy a turult és az árpásávos lobogót rendszeresen a csőcselékünkkel hozzák összefüggésbe - a gonosz és kizsákmányoló idegenek uralta - médiákban. Ne hagyjuk magunkat provokálni! Ne hagyjuk gyalázni se nemzeti szimbólumainkat, se magyar zsidó polgártársainkat! Szorítsuk meg a provokátorokat többek között azzal is, hogy nevükön nevezzük őket!
Kommentár: "Emelkedett stíl, majd dühödt zsidózás a turulszobornál" címmel sajnálatos módon a gazdasági ügyekben évtizedek óta színvonalas http://www.hvg.hu/ is a gyűlöletbeszéd uszályát viszi. A videóban mesteri kézzel emelik ki a Turul szobrot védő - bejelentett, engedélyezett, jogszerű - demonstráció részvevői közül a csőcseléket, a "rosszarcúakat". A "video szerzője" nem is meri vállalni nevével a "hírt". A bér-smasszer tollnokok arctalanok, ám előbb, vagy utóbb nevükön kell nevezzük őket! Nem hosszú a lista. Ők azok ugye, akik csak a javunkat akarják. :) "Az egyetlen dolog, ami szükséges a Gonosz diadalához, hogy az emberek ne tegyenek ellene semmit." (Edmund Burke)
Dalban
Dinnyés J. -Nezer, Eli: Hét kürtszó
Zorán: A körben
Videóban

Mesekalauz

Bizony öröm a nagyapai lét. Az unoka - esetemben a Főnök - kinyit olyan dimenziókat, amelyek ott szunnyadnak az emberben. Első olvasmányélményem Benedek Elek: Táltos Kecske c. mesegyűjteménye volt. Előtte persza apám, anyám, nagyanyám esténként meséket olvasgatott nekem. Alig vártam már, hogy én is olvasni tudjak és ne legyek "kiszolgáltatva" meseügyben (sem). Gyermekeimnek én is olvasgattam meséket, bár lejobban azt a szabadfogású mesét szerették, ahol Gergő és Máté voltak a főhősök és amelyek az én fantáziám szüleményei voltak. :) Így jutottak el az Északi sarkra is például és küzdöttek meg jegesmedvékkel és az elemekkel. Emlékezem, mikor a vámosi ház kis konyhájában Tilk nagyapám velem a Bakonyt járta betyárként és a pápuák életébe nyújtott betekintést valami könyvféléből. Rémlik erősen sérelmezte, hogy a sikeres betyárkodásra nézve most már "túl sok a drót". Jóval később jöttem rá, hogy a hírközlésre utalt ez esetben, nem a kerítésdrótra. :) Felnőtt fejjel is szeretem a mesét, különösen Lázár Ervin mesevilágát. Így rá is csaptam mint gyöngytyúk a takonyra, mikor a Kossuthon Lázár Ervin mesevilágáról volt szó és tudomásomra jutott, hogy volt aki tanulmányozta tudományos igénnyel is ezt a világot. Az Interneten meg is találtam a szerzőt. Pompor Zoltán személyében. Így találkozhattam a Mesekalauzzal. :) Előre nagypapák! Szakirodalom, Pompor Zoltán: A hétfejű szeretet, Bevezetés Lázár Ervin elbeszélő művészetébe.
Dalban Mákvirág: Gyerekdalok