Legalább is nekem Közép-Erópai nagypapinak. A karajt azért nem akartam reggel nyolc előtt kikloffolni, mert laknak még ebben a házban és aludni is szoktak. Kilencre viszont már minden bekészítettem az Én Édes Pici Páromnak - aki számomra is meglepő, de nagymama - a rántott húshoz. Én az "alkalmi vagyon -és országvesztes" innen üzenem azoknak, akik megvetően, lenézően azt terjesztették, hogy rántotthús szagban úszik a Kárpát-medence, hogy amíg élek és ivadékaim is itt laknak, úgy is lesz. (És az ő annyukat... azt a riherongyot, aki ilyeneket szült, akik megszólják teljesen alaptalanul mocsok módon a másikat ... és eladták talpunk alól a talajt.Ám ne feledjék, ebül szerzett jószág, ebül vész. ) Időközben rájöttem arra a Nagy Átverés Valóságsóra, hogy miként jáccották át a materiális javainkat, a vagyon tulajdonjogát idegeneknek, az elmúlt 18 évben. Hogy és kik ültették a nyakunkra az idegen urakat. De ma ezzel részletesebben nem foglalkozom. :)Ma örülök hogy élek, élünk. Hogy van kiket szeretni. Megérkezett a Főnök - ahogy kell ebédre - frissen nyiratkozva. Az első hajnyíráson túlesett. :)
Dalban Zorán Apám hitte
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése