Dalaink kottái: A Tékozló Fiú dala

Dinnyés József és Fáy Ferenc dala

Dalaim kottái: Álom

Tisztelt Alkotmánybíróság!

A Tisztelt Alkotmánybíróság dr. Horváth Csaba és társa indítványozóknak jogszabályi rendelkezés alkotmány-ellenessége utólagos megállapítása iránt indított ügyében a 827/B/2007. számú végzésben meghatározott felhívásra az alábbi

N y i l a t k o z a t o t

terjesztjük elő:

A 9/2006. (II.27.) IM rendelet egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességére vonatkozó indítványunkat módosítjuk, s indítványozzuk a 42. § (7) bekezdés b./ pontjában meghatározott képzésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezését..

Indoklását az időközben megjelent 8/2009. (IV.8.) IRM rendeletre figyelemmel az alábbiak szerint módosítjuk:

1. A lakástörvény változatlanul biztosítja a képesített ingatlanvagyon-értékelők részére a lakás és nem lakás célú helyiségek ( ingatlanok ) értékeléséhez való jogot a szükséges szakmai ismeretekre tekintettel. Ez gyakorlatilag kiterjed minden olyan ingatlanra, amely nem tartozik a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok közé, függetlenül attól, hogy azon van-e épület vagy építmény s az milyen módon hasznosítható. A lakástörvény 91. § A. 12. pontja értelmezi a nem lakás célú helyiségek fogalmát az alábbiak szerint: „ 12. Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.” Ezt a jogosultságot az OKJ-s szakképzésben meghatározott végzettséghez kötötték, amely alapvetően feltételezte a „középfokú” végzettséget és szakmai gyakorlatot. Az általunk sérelmezett jogszabály – a módosítás után is, a képesített ingatlanvagyon-értékelők számára is kötelező képzés előírásával – ellentétes a Lakástörvény fenti rendelkezéseivel, amikor ezt a jogosítottságot további képzési feltételhez köti, mintegy elvonja a Lakástörvény által adott jogosítottságot, így az Alkotmányba ütközően hierarchia hibát vét.
2. A 8/2009. (IV.8.) rendelettel megalkotott módosítás látszólag megoldja a problémát s megadja a lehetőséget a szerzett jog megtartására és egy perspektivikus lehetőséget biztosít az egzisztencia sérelem kiküszöbölésére egy tanfolyami lehetőséggel. Ennek elérésére a módosítással alkotott 42. §. ( 7) bekezdése viszont a szakmák között indokolatlanul diszkriminál. A szerzett jogot a 2005. december 31-e előtti szakértőknek ismeri el, vagyis egy minimálisan 3 éves szakmai gyakorlatot tekint olyannak, hogy ezt a jogot megalapozza. Itt viszont az a) és b) pontban nem egyformán kezeli a szakmákat, hisz az a) pontban ha valaki építész- vagy építő mérnöki végzettséggel rendelkezik, akkor nyilvánvalóan az értékelői ( ingatlanforgalmi ) ismeretek megszerzését ismeri el a gyakorlat révén, viszont a b) pontban az ingatlan-értékelői ( forgalmazói) szakképesítéssel rendelkezőknek ( képesített ingatlanvagyon-értékelők ) már nem ismeri el a műszaki ismeretekre vonatkozó hasonló szakmai gyakorlatát. Megjegyezzük, a 600 órás ingatlanvagyon-értékelői képzés jogi, közgazdasági és műszaki ismeretek egyaránt oktat és az ott szerzett műszaki ismereteket elegendőnek tarja ahhoz, hogy a képesített ingatlanvagyon értékelő akár a Paksi Atomerőmű ingatlanait értékelje. A 9/2006. (II.27.) IM rendelet tucatnyi szakmát és szakterületet érintően sorolja föl, hogy kik őrizhetik meg szakmai kompetenciájukat szakértői működésük ( adott esetben halálukig ) végéig s egyik esetben se ír semmiféle további tanfolyami képzést elő számukra.

Ennek fényében még egyértelműbb, hogy a jogszabály hivatkozott módosítása nem pozitív diszkriminációt alkalmaz az építész és építő mérnökök esetében, hanem negatív diszkriminációt a képesített ingatlanvagyon értékelők vonatkozásában és kizárólag ebben a szakmában. Nem jogi érv, de a tények tisztázása érdekében megjegyezzük, az ingatlanszakértők ügyeinek, kirendeléseinek zöme ingatlanforgalmi érték megállapítására irányul, azaz elsősorban ingatlanforgalmazói – ingatlan-értékelői ismereteket igényel és nem mérnöki szintű műszaki tudást.

Mindezek figyelembe vételével az alkotmány-ellenesség álláspontunk szerint úgy orvosolható, ha a rendelet megszünteti a szakismeretek közötti diszkriminációt s ennek megfelelően törlésre kerül a b) pontban meghatározott esetkörre előírt tanfolyami végzettség előírása.

Kelt Pécsett, 2009. május 11.



Dr. Horváth Csaba Dr. Czoboly István

Bunkóblújz

Magyar Szentek és Boldogok Galériája

Magyar szentek és boldogok jegyzéke

Egy csésze tea

Bús földemen

Huszonnyolc év

Forog jaj ...