Csak hitünkben töretlenül

Dinnyés József - Váry Fábián László: Útban Törökország felé
Mindkét hazából kiárvulva,
csak hitünkben töretlenül,
lelkünk holdfehér vásznaira
Isten árnyéka nehezül.
Alattunk reménnyel ringó gályán
pogány föld felé futunk,
hol a Patróna glóriáját
ölti magára jó urunk.
Otthon zsibbadást hord az ájer,
a vetést véreső veri,
elhullatják virágaikat
az akasztófák ágai.
Hatalmas hittel hisszük mégis:
hamarost lesz majd visszaút,
és a tengertől visszakapunk
lobogót, várfalat, falut.
Vágyódik ezért a szemgolyó
a gyertyafényhomály után,
verejtékezve áll a kéz
a körbevándorló kupán,
s mikor minden vérlobbanást
testmeleg indulat hevít,
daccal reccsenti szét a szó
a fogak porcelánjait:
Hasítsd meg, Uram, az egeket,
kell most nagyon az áfium! -
Végtagjainkba szegeket
veret az evangélium.
S mert Pilátus kezeit mossa,
álmain csak átsuhanunk,
de az árbóckeresztről újra
feléd fordul ábrázatunk.
Eljő, ím, újbor ünnepe is.
s Úr asztalánál nem várnak ránk.
Szánk szögletén csöndes patakban
szakadni kezd a Miatyánk...
Ármányos félhomály szállja meg
a hajósok szemgödreit.
Sodorják felénk a fellegek
Drinápoly karcsú tornyait.

És az Ige!

Kormorán: Lámpás emberek

Ahol érik a fény, oda indulok én

hol a szívünk összeérhet,

az a hely a miénk, a tiéd, az enyém,

oda elkísérlek téged.

Isten újra eljön, szeme tűz és jég,

ölelésed lesz a végső.

Ha a vágy nem elég,

van egy út, amiért ott élet lesz az élet.

Hója hó, égjen a tűz, melegítsen a szóval!

Hója hó, valaki vár, csupa rosszban, csupa jóban!

Veled nyílik a dal, ha elér a vihar, kezed érintése a jel,

Mire vársz, mire még? Hamu lesz az a fény, ami hozzád rendelt végleg.
Nem elég, nem elég, beborít a sötétés nem talállak téged.

Ahol lámpát tartó emberek állnak az úton,hazatérhetsz.
Tűz és jég, egy mindenkiért, mindenkiért, kinek fényt adott az ég!

Hója hó, égjen a tűz, melegítsen a szóval!

Hója hó, valaki vár, csupa rosszban, csupa jóban!

Veled nyílik a dal, ha elér a vihar, kezed érintése a jel,

Mire vársz, mire még? Hamu lesz az a fény,ami hozzád rendelt végleg.
Nem elég, nem elég, beborít a sötétés nem talállak téged.

Ahol lámpát tartó emberek állnak az úton, hazatérhetsz.

Tűz és jég, egy mindenkiért, mindenkiért, kinek fényt adott az ég!
Tűz és jég, egy mindenkiért, mindenkiért, kinek fényt adott az ég!

A LÁMPÁS EMBEREKÉRT!

Ádiszoba szülinappal

Olyan furcsa volt, mikor a Főnököt ott láttam riadtan az ő új környezetében. Micimackó mesevilágban. Amiről szegénykény nyilván még semmit sem tud. És bizony ez a környezet. Így írjuk bele magunkat, eszméinket az újabb nemzedékekbe. Holnap lesz a Főnök anyja Eszterünk szülinapja. El is döntöttem megkapja az Utolsó Szamuráj c. Tom Cruise filmet. Mert bizony nem lehet elég korán kezdeni. Hiszem, hogy a hűség és a bátorság nem enyészik el. Eszterünknek is Hűséget, Bátorságot kívánok az élethez! Puszta önzésből is.

Dalban Boldog születésnapot Eszter

"Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod

Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold

Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk

S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

Refr: Boldog, boldog, boldog születésnapot

Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod

Megint egy évvel öregebb lettél, s bölcsebb is talán

Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám

Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk

S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

Refr: Boldog, boldog, boldog születésnapot...

Tavasz után eljön a nyár és ősz után a tél

De minden évben eljön a nap, amikor születtél

Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk

S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk."

/ Halász Judit?/

Ui: Hűséget és bátorságot kivánok most én,

Ne fogadd el csak, azt ki vagy, ha jobb is lehetnél.

Ám ha fáj a jobbá válás, mond el hogy kivagy.

Mert mi téged úgy szeretünk, éppen ahogy vagy.

Képetűd