Kiket letagadnak az égről és egyre szorítanak, ki a Kárpát-medencéből. Bizony volt időm a közel elmúlt tíz évben végig gondolni, mi is történt velünk itt az elmúlt 18 évben. Röviden öszefoglalva, megfosztottak bennünket a vagyonunktól, anyagi - termelő - alapjainktól. Vajon visszavásárolhatjuk-e? Kiválthatjuk-e magunkat a zálogból? Az ezerhétszázas évek elején is volt már ilyen. Redemptiónak ismeri történelmünk, mikor a kunok és jászok kivásárolták magukat a Máltai Lovagrendtől, mely szervezeteknek anno a Nyugati Győztesek hada - a török kiűzésével - leosztotta a Kúnságokat. Bizony a történelem ismétli önmagát. Vajon van-e, lesz-e még annyi keleti lovasíjász - szabadságra termett - ivadék, hogy újra kivásárolhassa magát? Ugyanis Kedveskéim eltűnt ám a leltár. Ember nincs köztünk aki - nyomon követni - tudná, kik mikor adták el javainkat a Külföldi Befektetőknek. Zúgó fejjel már csak néhány - hülyének nézett - írástudó kutatja az újra termelhető nemzeti vagyon metamorfózisát.
Fel is teszem hát a kérdést - csak úgy az éterbe- , hogy hova lett, kik adták el, kik nyúlták le tizedáron a magyar nemzeti vagyont, a vagyoni jogokat? Nemrég egy miniszterelnök büszkén számolt be arról, hogy kivásárolták Magyarországot és Lengyelországot. Bizony vásárolni is tudni kell. Olcsón venni, drágán adni. Testvéreim. Mi milyen áron adtuk?
Dalban Cseh-Bereményi: Demokrácia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése